Rényi, András Művészettörténet. Bevezetés

Ir. 5, 185 skk.), 74 (=Ir. 11) és 126 (=Ir. 6, 207 skk. és Ir. 10); a két utóbbi tétel esetében csak a bevezetőkről van szó.

35³⁵A Melancholia I témájával kapcsolatban ld. Panofskynak az alábbiakban vázolt értelmezését.

36³⁶Tárgymutatóval ellátott kiadása Berlinben, 1923–31. között jelent meg, újranyomása: Darmstadt, 1956–58.

37³⁷Idézve Ir. 19, 128 nyomán.

38³⁸Ehhez Ir. 19 nyújt messzemenő segítséget.

39³⁹Itt a módszerről van szó; a műalkotás korok fölötti aspektusáról Panofskynál l. Ir. 8, 261, 283.

40⁴⁰Az itt következők H. Dörrie: Spätantike Symbolik und Allegorese. Frühmittelalterliche Studien 3, 1969, 1. skk. nyomán.

41⁴¹Ir. 26 és 27.

42⁴²Hubert Schrade: Vor- und frühromanische Malerei. Die karolingische, ottonische und frühsächsische Zeit. Köln, 1958, 136. Az idézet forrása a darmstadti Hitda-kódex.

43⁴³Uo., 105. sk.

44⁴⁴Ir. 16, 167. sk.

45⁴⁵Ir. 2.

46⁴⁶Ld. H. Ost: Einsiedler und Mönche in der deutschen Malerei des 19. Jahrhunderts. Düsseldorf, 1971. (Bonner Beiträge zur Kunstwissenschaft , Bd. 11).

47⁴⁷Vö. Autonomie der Kunst. Zur Genese und Kritik einer bürgerlichen Kategorie. Mit Beiträgen von Michael Müller, Horst Bredekamp, Berthold Hinz, Franz-Joachim Verspohl, Jürgen Fredel, Ursula Apitzsch. Frankfurt am Main, 1972.

48⁴⁸Ir. 20, 254. skk.

49⁴⁹Jürgen Habermas: Philosophisch-politische Profile. Frankfurt am Main, 1981, 428.

50⁵⁰Ir. 10, 398. skk.

51⁵¹Ir. 17, további utalásokkal.

52⁵²Így veti Panofsky szemére L. Dittmann (Ir. 7) a „metafizika” szűkös, míg H. Fiebig: Die Geschichtlichkeit der Kunst und ihre Zeitlosigkeit. Eine historische Revision von Panofskys Philosophie der Kunstgeschichte. In: Wissenschaftstheorie der Geisteswissenschaften. Konzeptionen, Vorschläge, Entwürfe. Hrsg. R. Simon-Schaeffer – W.C. Zimmerli. Hamburg, 1975, 141. skk.– éppenséggel túlzott adagolását.

53⁵³Ld. Ir. 4 és 5, továbbá Wladimir Weidlé: Vom Sichtbarwerden des Unsichtbaren. Bildsemantik. In: Probleme der Kunstwissenschaft. II.: Wandlungen des Paradiesischen und Utopischen. Studien zum Bild eines Ideals. München, 1966, 8.

54⁵⁴Kételkedéssel kell fogadnunk Erik Forssman állítását, miszerint Vermeer Festő a műtermében című festményéről akkor is épp oly sokat írtak volna, ha a kép csupán értéktelen reprodukciós metszet formájában lett volna hozzáférhető, l. Ir. 4, 293.

55⁵⁵Ir. 20, 353.

56⁵⁶L. Ir. 10 és 11 bibliográfiájában Nr. 155. alatt.

57⁵⁷Így fogalmaz Kurt Badt: Eine Wissenschaftslehre der Kunstgeschichte. Köln, 1971. 51, ezzel összefüggő további fejtegetései uo. 26, 45, 52, 54, 105.

58⁵⁸Ilyen kifogás nem érheti azt a Hans Sedlmayrt (és iskoláját), aki képes volt például barokk kategóriákat (Gesamtkunstwerk) fogalmakká átértékelni.

59⁵⁹L. Hermann Bauer: Kunsthistorik. Eine kritische Einführung in das Studium der Kunstgeschichte. München 1979². 134.

60⁶⁰Indokoltan emeli ki ezt a jelenséget H. Bauer: i. m. (30. j.) 134. skk.

61⁶¹Ernst H. Gombrich: Norm und Form. Die Stilkategorien der Kunstgeschichte und ihr Ursprung in den Idealen der Renaissance. In: Theorien der Kunst. Hrsg. D. Henrich – W. Iser. Frankfurt am Main, 19842. 148. skk. 1. kiad.: Norm and Form. The Stylistic Categories of Art History and their Origins in Renaissance Ideals. In: Norm and Form. Studies in the Art of the Renaissance. I. London, 1966. 81–98.

62⁶²Gombrich több ízben is foglalkozik ezzel a problémával, pl.: Künstler und Kunstgelehrte. In: Meditationen über ein Steckenpferd. Von den Wurzeln und Grenzen der Kunst. 1978. 189. skk. 1. kiad.: Art and Scholarship 1957. In: Meditations on a Hobby Horse and other Essays on the Theory of Art. London, 1963; Kunst und Illusion. Eine Studie über die Psychologie von Abbild und Wirklichkeit in der Kunst. Stuttgart–Zürich, 1978. 31–38. 1. kiad.: Art and Illusion. A Study in the Psychology of Pictorial Representation. (Mellon Lectures in the Fine Arts 5. 1956.) New York–London, 1960. Magyar fordításban: Művészet és illúzió. A képi ábrázolás pszichológiája. Bp., 1972. Vö. Winckelmann helyzetével, F. Kramer: Verkehrte Welten. Zur imaginären Ethnographie des 19. Jahrhunderts. Frankfurt am Main, 1977. 15–18.

63⁶³Ld. E. Forssman ezzel kapcsolatos fejtegetését (Ir. 4, 296. sk.), majd vessük össze azzal, hogy ír erről maga Panofsky (Ir. 11, 403, 1. j.).

64⁶⁴Ir. 15.

65⁶⁵Pierre Bourdieu: Die feinen Unterschiede. Kritik des gesellschaftlichen Urteilskraft. Frankfurt am Main, 1984. I. kiad.: La distinction: critique sociale du jugement. Paris, 1979.

66⁶⁶C. Gilbert: On Subject and Not-Subject in Italian Renaissance Pictures. The Art Bulletin 34, 1952. 202.

67⁶⁷Ir. 35.

68⁶⁸Ir. 16.

69⁶⁹Ir. 14.

70⁷⁰Minden további utalás forrása Raymond Klibansky – Erwin Panofsky – Fritz Saxl: Saturn and Melancholy. Studies in the History of Natural Philosophy, Religion and Art. London, 1964.

71⁷¹Wolfgang Kemp: Fernbilder. Benjamin und die Kunstwissenschaft. In: Links hatte noch alles sich zu enträtseln. Hrsg. B. Lindner. Frankfurt, 1978. 24.

72⁷²Konrad Hoffmann: Dürers „Melencolia”. In: Kunst als Bedeutungsträger. Gedenkschrift für Günter Bandmann. Hrsg. W. Busch – R. Hausherr – E. Trier. Berlin, 1978.

73⁷³Mindazonáltal ne értsük félre ezt a fordulatot úgy, mintha: a szóbanforgó interpretáció a művet egy statikus és ahistorikus alapbeállítottságra kívánná visszavezetni; éppen ellenkezőleg: mint dinamikus, az időbeliséget is integráló, aktuális üzenetet is közvetítő ábrázolást fogja fel.

74⁷⁴P. Szondi: Einführung in die literarische Hermeneutik. Szerk. J. Bollack, H Stierlin. Frankfurt am Main 19883; H. R. Jauß: Ästhetische Erfahrung und literarische Hermeneutik 1. München, 19972; Weimar: Enzyklopädie (ld. fent).

*^*Magyarra nehezen fordítható szópár: abdukció és dedukció. Logikai alapfogalomként elterjedtebb a dedukció, mint az általános kategóriákból az egyesekre való következtetés műszava. Az abdukciót itt levezetésnek fordítom. (A ford.)

75⁷⁵W. Benjamin: Das Kunstwerk im Zeitalter seiner technischen Reproduzierbarkeit (1936). In: Uő: Gesammelte Schriften. 1, 2: Abhandlungen. Frankfurt am Main, 1974. 361–508, különösen: 503–505.

76⁷⁶Weimar: Enzyklopädie, §§ 285–297.

77⁷⁷P. Ricoeur: Sa tâche de l’herméneutique; La fonction herméneutique de la distanciation. Exegises. Problèmes de méthode et exercises de lecture. Szerk. F. Bovon – C. Rouiller. Neuchâtel – Paris, 1975. 179–215.

78⁷⁸A. Blunt: The Paintings of Nicolas Poussin. A Critical Catalogue. London, 1966. 177. sz., 126. A képről v.ö. könyvemet: Nicolas Poussin, Landschaft mit Pyramus und Thisbe. Frankfurt am Main, 1987, 19952; Nicolas Poussin, Claude Lorrain. Kiállításkatalógus, Städel, Frankfurt am Main, 1988; Nicolas Poussin 1594–1665, az 1994-es párizsi kiállítás katalógusa, Paris, 1994. 203. sz., 453–456.

79⁷⁹N. Poussin: Correspondance. Szerk. Ch. Jouanny. Paris, 1911, utánnyomás: 1968, 188. sz., 424.

80⁸⁰Az öninterpretáció problémájához v.ö. mint példás elemzést: J. Thürlemann: Kandinsky über Kandinsky. Der Künstler als Interpret eigener Werke. Bern, 1986.

81⁸¹Leonardo da Vinci: Trattato della Pittura … nuovamente dato in luce … Paris, 1651. 64. fejezet, 131–136. J. Białostocki: Une idée de Léonard réalisée par Poussin. La Revue des Arts 4, 1954, 131–136; L. Marin: La description du tableau et le sublime en peinture. A propos d’un passage de Poussin et de son sujet. Communications, 34, 1981, 61–84.

82⁸²S. Schmitt von Mühlenfels: Pyramus und Thisbe. Rezeptionstypen eines Ovidischen Stoffes in Literatur, Kunst und Musik. (Disszertáció, Heidelberg) Heidelberg, 1972.

83⁸³Th. de Viau: Les Amours Tragiques de Pyrame et Thisbé. Tragédie. G. Saba kritikai kiadása. Nápoly, 1967.

84⁸⁴A. Blunt: Nicolas Poussin. London–New York, 1967. I. 235; A. Palladio: I Quattro Libri dell’Architettura. Velence, 1570. 4. könyv, 85–87.

85⁸⁵Der Zirkel oder im Zeichen der Drei. Dupin, Holmes, Peirce. Szerk. U. Eco – Th. A. Sebeok. München, 1985.

86⁸⁶G. P. Bellori: Le vite de’Pittori, Scultori e Architetti moderni (1672). Szerk. E. Borea. Torino, 1976. 455.

87⁸⁷L. Vinge: The Narcissus Theme in European Literature up to the Early 19th Century. Lund, 1967. 123–195; a 17. századi ismeretek Plótinoszra és Macrobiusra támaszkodnak, ezek elterjedtségéről ld.: E. Panofsky: A Mythological Painting by Poussin in the Nationalmuseum Stockholm. (Nationalmusei Skriftserie Nr. 5) Stockholm, 1960.

88⁸⁸R. Verdi: Poussin and the „Tricks of Fortune”. The Burlington Magazine 124, 1982, 680–685; v.ö. R. Brandt: Pictor philosophus: Nicolas Pussins „Gewitterlandschaft mit Pyramus und Thisbe”. Städel-Jahrbuch 12, 1989, 234–258; S. McTighje: Nicolas Poussin’s representation of storms and Libertinage in the mid-seventeenth century. Word and Image, 5, 1989, 333–361.

89⁸⁹L. Wittgenstein: Philosophische Untersuchungen, 504; Uő: Schriften. I. Frankfurt am Main, 1969. 447.

90⁹⁰H. Belting: Das Bild und sein Publikum im Mittelalter. Form und Funktion früher Bildtafeln der Passion. Berlin, 2000³; Der Betrachter ist im Bild. Kunstwissenschaft und Rezeptionsästhetik. Szerk. W. Kemp. Új kiadás, Berlin, 1992.

91⁹¹Poussin: Correspondance, i. m. (6. j.) 384.

92⁹²F. Léger: Fonctions de la peinture. Szerk. R. Garaudy. Paris, 1950. különösen 30. skk.

93⁹³E. R. De Zurko: Origins of functionalist theory. New York, 1957. 13; vö. H. W. Janson: Form Follows Function, or Does It? Modernist Design Theory and the History of Art. Maarsen, 1982.

94⁹⁴Zurko: i. m. (2. j.) 165. skk., 183. skk.

95⁹⁵G. E. Lessing: Laokoon: oder über die Grenzen der Mahlerey und Poesie (1766). [Magyarul: Laokoón – Hamburgi dramaturgia. Bp., 1963.]

96⁹⁶B. Berenson: Florentine Painters of the Renaissance. New York–London, 1909³. 16.

97⁹⁷H. W. Janson: i. m. (2. j.)

98⁹⁸J. Burckhardt: Vorwort zur 2. Auflage der Architektur der italienischen Renaissance, in: Gesammelte Schriften 6. 304. Vö. ehhez N. Huse: Anmerkungen zu Burckhardts „Kunstgeschichte nach Aufgaben”, in: Festschrift Wolfgang Braunfels. Tübingen, 1977. 157. skk.

99⁹⁹Burckhardt: i. m. (7. j.) VI. 301., XIII. 229. sk.

100¹⁰⁰H. Hager: Die Anfänge des italienischen Altarbildes. München, 1962; H. Van Os: Sienese Altarpieces 1215–1460. Groningen, 1984.

101¹⁰¹Válogatott irodalom: J. Pope–Henessy: The Portrait in the Renaissance. Washington D. C., 1966; Stilleben in Europa. Ausstellungskatalog Münster und Baden Baden, 1980; H. E. Mittig – V. Plagemann: Denkmäler im 19. Jahrhundert. Deutung und Kritik. München–Passau, 1972; K. Clark: Landscape into Art. Edinburgh, 1949; N. Wolf: Landschaft und Bild. Zur europäischen Landschaftsmalerei vom 14. bis 17. Jahrhundert. Passau, 1984.

102¹⁰²H. Belting: Bild und Publikum im Mittelalter. Berlin, 1981.

103¹⁰³H. Belting – D. Eichberger: Jan van Eyck als Erzähler. Worms, 1983.

104¹⁰⁴H. Belting: The New Role of Narrative in Public Painting of the Trecento. Studies in the History of Art of the National Gallery of Art in Washington (1985. április); H. Belting: Wandmalerei und Literatur im Zeitalter Dantes, in: Poetik und Hermeneutik (megjelenés előtt) [Azóta megjelent, sőt e tanulmány 5. fejezetében már ekként szerepel, in: Epochenschwelle und Epochenbewußtsein. (Poetik und Hermeneutik 12) Szerk. R. Herzog. München, 1987. A ford.]

105¹⁰⁵H. Belting: Giovanni Bellini. Pietà. Ikone und Bilderzählung in der venezianischen Malerei. Frankfurt am Main, 1985. [Magyarul: Uő: Pietà. Bp., 1989.] Fontos ebben az összefüggésben: S. Ringbom: Icon to Narrative. Åbo, 1965; M. Baxandall: Painting and Experience in 15th Century Italy. Oxford, 1972.

106¹⁰⁶Funkkolleg Kunst. Szerk. W. Busch, IN VERB. T. Buddensieg – W. Kemp – J. Paul – T. Lahusen: Studienbegleitbriefe mit Texten. Hrsg. Vom Deutschen Institut für Fernstudien an der Universität Tübingen. Weinheim–Basel, 1984/85.

107¹⁰⁷Léger: i. m. (1. j.) 112.

108¹⁰⁸Correspondance de Nicolas Poussin. Ed. Ch. Jouanny. Paris, 1911. Vö. A. Blunt: Nicolas Poussin. Washington D. C., 1967. 223 sk.; W. Kemp, in: Funkkolleg Kunst, Studienbegleitbrief 3, i. m. (15. j.) 20. skk. – A művészet társadalomtörténetéről Poussin korában ld. F. Haskell: Patrons and Painters. Art and Society in Baroque Italy. New Haven, 1980².

109¹⁰⁹Correspondance, i. m. (15. j.) 21.

110¹¹⁰Ezek a megfogalmazások a hagyatékban levő feljegyzésekben találhatók (Kunsthistorisches Institut der Universität Wien), ezért az értesülésért Margaret Olinnak (Chicago) tartozom köszönettel. A. Riegl (1858–1905): Gesammelte Aufsätze. Szerk. K. M. Swoboda. Wien, 1929; Historische Grammatik der Bildenden Künste. Szerk. O. Pächt. Wien, 1966; M. Iversen, in: Art History 2, 1979, 62.; M. Imdahl, in: Festschrift Max Wegener. Münster, 1962. 119.; M. Podro: The Critical Historians of Art. New Haven, 1982. A recepcióesztétikáról újabban W. Kemp: Der Anteil des Betrachters. Rezeptionsästhetische Studien zur Malerei des 19. Jahrhunderts. München, 1983.

111¹¹¹M. Fried: Absorption and Theatricality, Painting and Beholder in the Age of Diderot. Berkeley–Los Angeles–London, 1980. Egy másik kérdésfeltevéssel kapcsolatban ld. S. Alpers: The Art of Describing. Dutch Art in the 17th Century. Chicago, 1983. [magyarul ld. az Irodalmi források és utalások fejezetben], a művészet funkcióira vonatkozóan Hollandiában. A festészet önreflexiójáról ld. a következő katalógust: La peinture dans la peinture. Dijon, 1983.

112¹¹²N. Pevsner: Academies of Art Past and Present. Cambridge, 1940 és New York, 1973.

113¹¹³Ld. ehhez: W. Busch: Nachahmung als bürgerliches Kunstprinzip. Ikonographische Zitate bei Hogarth und in seiner Nachfolge. Hildesheim, 1977; Karikaturen. Nervöse Auffangsorgane des inneren und äusseren Lebens. Szerk. K. Herding – G. Otto. Giessen, 1980; The Indignant Eye. The Artist as Social Critic in Prints and Drawings from the 15th Century to Picasso. Szerk. R. E. Shikes. Ausstellungskatalog. Boston, 1969, 1980.

114¹¹⁴E. Panofsky: Grabplastik vom alten Agypten bis Bernini. Köln, 1964; A. Erlande-Brandenburg: Le Roi est mort. Genf, 1975; K. Bauch: Das Mittelalterliche Grabbild. Berlin, 1976.

115¹¹⁵Vö. 9. j.

116¹¹⁶H. Hager: i. m. (9. j.) 94. skk.; D. Blume: Wandmalerei als Ordenspropaganda. Worms, 1983. 13. skk.

117¹¹⁷Legújabban: J. White: Duccio: Tuscan Art and the Medieval Workshop. London, 1979; J. H. Stubblebine: Duccio di Buoninsegna and his School. Princeton, 1979; A. Perrig: Formen der politischen Propaganda der Kommune von Siena in der ersten Trecento-Hälfteemphasis>, in: Bauwerk und Bildwerk im Hochmittelalter. Szerk. K. Clausberg és mások. Giessen, 1981. 213. skk.; H. Belting: The „Byzantine” Madonnas. New Facts about their Italian Origin and Some Observations on Duccio, in: Studies in the History of Art 12, Nat. Gal. of Art, Washington, 1982. 7. skk.; F. Deuchler: Duccio. Milano, 1984; H. Van Os: i. m. (9. j.) 39. skk.

118¹¹⁸Ld. erről H. Van Os: i. m. (9. j.) 162. kép.

119¹¹⁹Ld. erről J. H. Stubblebine: Guido da Siena. Princeton, 1964. 72. skk.; és irod. ld. a 26. j.

120¹²⁰F. Deuchler: i. m. (26. j.) 216. Nr. 14.

121¹²¹H. Hager: i. m. (9. j.) 162. kép.

122¹²²F. Deuchler: i. m. (26. j.), 26. további irod. hivatkozásokkal.

123¹²³H. Van Os: i. m. (9. j.) 64. skk.; Deuchler: i. m. (26. j.) 216. Nr. 10.

124¹²⁴C. Gilbert: Peintres et menusiers au début de la Renaissance en Italie. Revue de l’ Art 37, 1977, 9. skk.; J. Gardner: Fronts and Backs: Setting and Structure, in: Atti del XXIV Congresso Internazionale di Storia dell’Arte. Bologna, 1979. Sez. 3: La pittura nel XIV e XV secolo: Il contributo dell’analisi tecnica alla Storia dell’Arte. Szerk. H. Van Os. Bologna, 1983. 297. skk.

125¹²⁵A sienai székesegyház homlokzatának történetéről és egykori formájáról ld. A. Middeldorf-Kosegarten: Sienische Bildhauer am Duomo Vecchio. Studien zur Skulptur in Siena 1250–1330. München, 1984.

126¹²⁶Erről ld. a Giovanni Pisanóhoz kapcsolódó terjedelmes irodalmat.

127¹²⁷Ld. erről E. Bosook: Mural Painters of Tuscany. Oxford, 1960. 132; E. C. Southard: The Frescoes in Siena’s Palazzo Pubblico 1289–1539. New York–London, 1979; A. Cairola–E. Carli: Il Palazzo Pubblico di Siena. Rom, 1967; és a Simone Martinihoz kapcsolódó irod.

128¹²⁸Franz Kafka: A per. (9. fejezet) Fordította Szabó Ede. Bp., 1975. 257.

129¹²⁹Ld. a Recepcióesztétika az irodalomtudományban témájához kapcsolódó szakirodalmi utalásokat.

130¹³⁰A befogadásesztétikai megközelítés történetéről a művészettudományban ld. Kemp: 10. skk. és Der Betrachter im Bild, Einleitung. Szakirodalmi adatok: a Recepcióesztétika a művészettudományban.

131¹³¹A szakirodalmi adatokat ld. a Rokon kutatási megközelítéseknél.

132¹³²Ld. uo.

133¹³³Ld. uo.

134¹³⁴Ld. uo.

135¹³⁵Link, 12. o.

136¹³⁶G. Bateson: Geist und Natur. Eine notwendige Einheit. Frankfurt am Main, 1982. 27. sk.

137¹³⁷Uo.

138¹³⁸A szakirodalmi adatokat ld. A befogadásesztétikai megközelítés kategóriáinál.

139¹³⁹H. Bitomsky: Die Röte des Rots von Technicolor. Kinorealität und Produktionswirklichkeit. Neuwied–Darmstadt, 1972. 30.

140¹⁴⁰Uo., 105., Vö. ehhez részletesen Gadamer: 97. skk., és Kemp: 33. skk.

141¹⁴¹A szakirodalmi adatokat ld. A befogadásesztétikai megközelítés kategóriáinál.

142¹⁴²Ld. uo.

143¹⁴³Ld. uo.

144¹⁴⁴Ld. uo.

145¹⁴⁵Iser (1976): 283. sk.

146¹⁴⁶Uo.

147¹⁴⁷Ld. erről legutóbb W. Sumowski: Drawings of the Rembrandt School. New York, 1984. 8. köt., 3984.

148¹⁴⁸1967. június 23-án a Christie’s árverésén Londonban az Eduard Speelman Ltd. tulajdonába került.

149¹⁴⁹Vö. ehhez Beschreibendes und kritisches Verzeichnis der Werke der hervorragendsten Holländischen Maler des 17. Jahrhunderts. Szerk. C. Hofstede de Groot. Eßlingen–Paris, 1915. 6. köt., 520. skk. (nem teljes); Tot Lering en Vermaak. Kiállítási katalógus. Rijksmuseum. Amsterdam, 1976, 145. skk. A megfigyelt és megfigyelő nőalakokról a holland festészetben ld. legutóbb Alpers: 196. Alpers interpretációival egyetértek abban, hogy e képek tulajdonképpeni „anyaga” a látás és megfigyelés, az ábrázolás, az illuzionisztikus miniatűrfestészet problémái, nem pedig morális üzenetek.

150¹⁵⁰Vö. W. Benjamin: