Rényi, András Művészettörténet. Bevezetés

Die internationalen Institute für Archäometrie, ihre Arbeitsweise und der Stand der Forschung. Maltechnik – Restauro 81. 1975. 11–19; Uő: Kunstwerke chemisch batrachtet. Berlin, 1981. 162.

32³²V.ö. ehhez R. E. Straub: i. m. (1. j.) a képi bizonyítékokról és az in situ dokumentációról a műemlékvédelem terén.

33³³Szobrokon először leírta H. Wilm: Die gotische Holzfigur. Stuttgart, 1942. 37. és 31. – A vizsgálati jelekről fatáblákon vö. R. E. Straub: i. m. (3. j.) 149. – Példáit Rubensnél reprodukálja H. v. Sonnenburg: Rubens’ Bildaufbau und Technik. Maltechnik – Restauro 85. 1979. 77. – Fontos bizonyítékok a gyárak és festékkereskedők vászonbélyegzői is a 18. és 19. századi képvásznakon, pl. N. E. Muller: Early American Colorman’s Stecil. International Institute for Conservation American Group Bulletin 9. 1969. Heft 2, 14.

34³⁴Erről egy szép példa: Wilm: i. m. (11. j.) 117. skk., képpel. – Ignaz Günther altmannsheimi feszületének titulusa alatt valamennyi renoválás adatai megtalálhatók jegyzetcédulák formájában, v.ö.: J. Taubert: Zur Restaurierung des Kruzifixes von Ignaz Günther in Altmannsheim. Das Münster 14, 1961, 361. skk. – A Wies-templomban létezik egy levél az egyik mellékoltárban, amely a felület egyik festőjétől származik: A. Satzger: Kunsthistorischer Fund in der Wieskirche, Feierstunden am Lechrain. Unterhaltungsbeilage zu den Schongauer Nachrichten Nr. 29, 1949. november 6.

35³⁵Speciálisan a réztáblák datálásánál fontos szerepet játszanak a megmunkálás kalapálásos vagy hengerlési eljárásra utaló nyomai, ennek részleteibe itt most nem bocsátkoznunk. Legalábbis a rézlemezen hengerlési nyomok legkorábban a 18. században lehetségesek.

36³⁶Ehhez v.ö. K. Wehlte: Farbnamen, ein Problem der Gegenwart. Maltechnik 76. 1970. 65. skk.

37³⁷További negatív példa pl. a sókivirágzást „salétromkivirágzásnak” nevezni anélkül, hogy további analízis történne. A felületek alapozása esetében is téves szóhasználat, ha analitikus bizonyíték nélkül az optikai vizsgálat után „krétaalapról”, vagyis kalciumkarbonát-pigmentet tartalmazó alapozásról beszélünk. Éppúgy előfordulhatna kalciumszulfit-pigment, vagyis gipszalapozás is.

38³⁸A. Gräfin Ballestrem: Cleaning of Polychrome Sculpture. Conservation of Wooden Objects. Preprints of the Contributions to the New York Conference on Conservations of Stone and Wooden Objects 1970. június 7–13. London 19812. 2, 71. sk.

39³⁹V.ö. 1. j. utolsó tétel.

40⁴⁰Eike Oellermann restaurátor úr (Heroldsberg) szíves közlése.

41⁴¹Példáit közli: Inventarisation, Dokumentation und Pflege von Museumsgut. Arbeitsheft des Bayerischen Landesamtes für Denkmalpflege, Nr. 1, München 1978. Szigorúan célszerű gyorsjegyzékekről van szó, nem általános tanúsító értékű űrlapokról! V.ö. 1. függelék.

42⁴²Erről: H. Reichwald: i. m. (1. j.), vannak ott tanulságos ábrák is. Ugyanilyen vagy hasonló rendszerek ismeretesek a festett szobrászatra nézve is.

43⁴³V.ö. mint a fejlődés adatait a megjegyzéseket az alábbi műben: Manuel de la Conversation et de la Restauration des peintures. Paris, 1939. 29. sk; J. Taubert: Über das Fotografieren bei der Restaurierung von Skulpturen. Wissenschaftliche Zeitschrift der Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg, Gesellschafts- und Sprachwissenschaftliche Reihe 9. 1960. 415–420. – A különféle fajtájú fényképek eltarthatóságáról v.ö. A. Kuhn-Wengenmayr: Fotografische Dokumentation im Museum. Inventarisation, Dokumentation und Pflege von Museumsgut, i. m. (19. j.) 16. sk. – Sajnálatosan kevés az egzakt tárgyfényképezésre vonatkozó útmutatás a művészet gondozása és az állapotrögzítés terén. A látható fényben való fényképezés lehetséges alkalmazását javasolja C. Grimm: Detailfotografie als Hilfsmittel des Werkstattforschung. Maltechnik-Restauro 87. 1981. 244–260; R. Sachsse: Zur photographischen Dokumentation. Raum und Ausstattung rheinischer Kirchen 1860–1914. Hrsg. Udo Mainzer. Düsseldorf, 1981. 41–46. (=Beiträge zu den Bau- und Kunstdenkmälern im Rheinland, Bd. 26); P. Grunwald: Verarbeitung und Archivierung von Negativen, Diapositiven und Vergrößerungen. Mainz, 1984. (=Schriften des Deutschen Archäologen-Verbandes VII)

44⁴⁴A fotogrammetria eljárására itt nem kell bővebben kitérni. A szobrászat területén röviden J. Riederer: i. m. (9. j.) 143. – H. Foramitti – M. Koller: Fotogrammetrische Arbeiten für das Stift Melk. Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege 34. 1980. Nr. ¾, 120–124; H. Foramitti: The use of photogrammetry in restoration. Conservation within historic buildings, IIC Preprints Contributions to the Vienna Congress, September 7–13. London, 1980. 57–59. Bőséges irodalmi adatokkal. – Megvan már néhány oltár fotogrammetriai dokumentációja. Erre nézve példaszerű, és egy dokumentumpublikációban informál a Pacher-oltárról: H. Foramitti és mások: Photogrammetrische Aufnahme und Auswertung des Pacher-Altars. M. Koller – N. Wibiral: Der Pacher Altar in St. Wolfgang. (Studien zu Denkmalschutz und Denkmalpflege, Bd. II) Wien, 1981. 108–144, ott bőséges képpéldák. Németországban pl. az esslingeni oltárról (Stadtkirche Esslingen) és a schwabachi oltárról léteznek fotogrammetriai felvételek.

45⁴⁵I. Bogovcic: Symboles graphiques dans la documentation concernant la restauration. ICOM Committee for Conservation, 6th Triennial Meeting. Ottawa, 1981. 81/4/1.

46⁴⁶Az építészeti műemlékvédelem szempontjából tanulságosan erről: A. Magerl: Bauaufnahme in der Praxis des freien Architekten: Wissenschaftliche, technische, wirtschaftliche Ergebnisse. Erfassen und Dokumentieren im Denkmalschutz. (Schriftenreihe des Deutschen Nationalkomitees für Denkmalschutz, Heft 16) Stuttgart, 1982. 54–61.

47⁴⁷Általában: E. Darmstaedter: Berg-, Probir- und Kunstbüchlein. München, 1926; Uő: Technisches Schrifttum des alten Handwerks. Kultur des Handwerks, Amtliche Zeitschrift der Ausstellung „Das Bayerische Handwerk”, Heft 15, April 1927, 145. skk. – A művészeti technológia terén ez idő szerint Thomas Brachert, Manfred Koller és a középkori festészet szempontjából különösen Rolf E. Straub elemez művészettechnikai irodalmat.

48⁴⁸V.ö. B. Bischoff: Die Überlieferung des Theophilus-Rugerus nach den ältesten Handschriften. Münchner Jahrbuch der bildenden Kunst 3. F. 3/4, 1952/53, 145–149. – Bibliográfiai adatokat kínál az 1. jegyzetben ajánlott, kiadott irodalmon kívül D. V. Thompson jr.: Trial Index to Some Unpublished Sources for the History of Medieval Craftmanship. Speculum 10. 1935. 410–431. Kevés speciális bibliográfia áll rendelkezésre (v.ö. 25. j.). A 17–19. század díszítőfestészetéhez német nyelvű, nyomtatott forrásirodalom: U. Schießl: Techniken der Fassmalerei im Barock und Rokoko. Worms, 1983. 241–252; Uő: Die deutschsprachige Literatur zu Werkstoffen und Techniken der Malerei von 1530 bis ca 1950. Worms, 1989.

49⁴⁹Erre vállalkozott K. Nicolaus: Untersuchungen zur italienischen Tafelmalerei des 14. und 15. Jahrhunderts. Maltechnik-Restauro 1973, 142–192. Nagy kérdés azonban, vajon néhány itáliai tábla alapján a technológia azonossága az írott forrás segítségével megállapítható-e. Ez akkor derült ki, amikor a szerző Cenninónak az ecsetkészítésről szóló szövege (uo. 63–66. fejezet) alapjáne az e korból való műveken benneragadt szőrszálakat keresett: „Egyetlen táblán sem maradt meg eredeti ecsetszőr” (uo. 2. rész, 248). – D. Bomford – J. Dunkerton – D. Gordon és mások: Art in the Making. Italian painting before 1400. London, 1989.

50⁵⁰Ez szemmel látható a festékkutatás nyersanyag-történeti területén. A feltalálás, gyártás és a kereskedelem dátumai nem szolgáltatnak olyan kritériumokat, amilyen a terminus ante és a terminus post quem. V.ö. H. Kühn: i. m. (34. j.); Uő: Farbe, Farbmittel: Pigmente und Bindemittel in der Malerei. Reallexikon zur Deutschen Kunstgeschichte 7. München 1978–79, Sp. 1–54; Uő: Farnmaterialien, Pigmente und Bindemittel. Reclams Handbuch der künstlerischen Techniken I. Stuttgart, 1984. 11–54; H.-P. Schramm – B. Hering: Historische Malmaterialien und ihre Identifizierung. Stuttgart, 1995. (=Bücherei des Restaurators Bd. 1)

51⁵¹Mint az útleírások példáját említjük a müncheni St. Michael homlokzatán lévő uralkodófigurák színességével kapcsolatos bizonyítékokat. Egy meglehetősen sovány anyaggal, amely bronzot utánzó felületkezelésre utalhatna (W. Beretram: Die Restaurierung der Giebelfassade von St. Michael in München. Deutsche Kunst und Denkmalpflege 1961, különösen 38; ugyanígy H. Friedel: Die Farbigkeit der Herrscherfiguren an der Michaelskirche in München. Maltechnik-Restauro 1. 1972. 42–45; és még Th. Brachert: Die Techniken der polychromierten Holzskulptur. Maltechnik-Restauro 1. 1972. 36. j.), szemben áll a homlokzat három történeti leírása (amelyek mind a legelőször említett 1697-es renoválás előtt keletkeztek), melyekben a figurákat „fehér márványkőből faragottnak” jellemzik. Ezeket a forrásokat részletesen értelmezi L. Altmann: St. Michael in München. Beiträge zur altbayerischen Kirchengeschichte 1976. 17. skk. Itt többek között úti beszámolókról van szó.

52⁵²A késő középkor kiadott oltárszerződései: H. Huth: Künstler und Werkstatt der Spätgotik. Darmstadt, 1977². 108–136. – 18. századi oltárszerződésekből részletek: M. Koller: Barockaltäre in Österreich: Technik – Fassung – Konservierung. Der Altar des 18. Jahrhunderts. 1978. 223–269. – Megfelelő irodalom Dél-Németországra nézve: U. Schießl: i. m. (3. j.) – A művész és a megbízó közötti levelezés igen hasznos a festmény-kutatás számára is, gondoljunk csak a technikai utalásokra Dürer levelezésében (Heller-oltár) vagy Rubensében is, hogy a leghíresebb példákat említsük. A művészek naplóinak átnézése olykor ugyanilyen termékeny. A nagyobb művek kivitelezésekor készült anyagjegyzékeket ritkán adják ki. Tanulságos példa: Eva Maria Vollmer: Neue Erkenntnisse zur Innenausstattung der Wallfahrtskirche Maria Steinbach an der Iller. Ars Bavarica 15/16. München, 1980. 97–104. Érdekes új forrásanyagot tartalmaz a Meisterwerke massenhaft, Die Bildhauerwerkstatt des Niklaus Weckmann und die Malerei in Ulm um 1500. Stuttgart, 1993. kiállítási katalógus.

53⁵³Ez már az általános technikai irodalommal kezdődik. Eddig az egyetlen: J. A. van de Graaf: The Interpretation of Old Painting Recipes. Burlington Magazine 104. 1962. 471–475.

54⁵⁴E. E. Ploss: Die Fachsprache der deutschen Maler im Spätmittelalter. Zeitschrift für deutsche Philologie, 79. 1965. 70–83 és 315–324. Ploss intenzíven tovább foglalkozott néhány terminus technicus szókutatásával, amelyek a filológiai probléma komplexitását mutatják.

55⁵⁵U. Schießl: Die Bestätigung kunsttechnischer Quellen durch technologische Untersuchungsbefunde. Maltechnik-Restauro 86. 1980. 9–22.

56⁵⁶Kiváló aktuális áttekintést nyújt ehhez: F. Mairinger – M. Schreiner: New methods of Chemical Analysis – a Tool for the Conservator. Science and Technology in the Service of Conservation. Preprints of the Conributions to the Washington Congress, 1982. szeptember 3–9, London, 1982. 5–15, terjedelmes irodalomjegyzékkel. Nagyon tanulságos: M. Schreiner – F. Mairinger: Chemische und physikalische Analysetechniken. Katalog der Ausstellung der Österreichischen Nationalbibliothek 1984. június 8 – október 13; Texte, Noten, Bilder, Neuerwerbungen, Restaurierungen, Konservierungen. Wien, 1984. 315–335; áttekintés még J. Riederernél: i. m. (6. j.); Sauver l’art? Conserver-analyser-restaurer. Kiállítási katalógus, Genf, 1982; La vie mystérieuse des chefs d’œuvre. Kiállítási katalógus. Paris, 1981; J. R. J. van Asperen de Boer: An Introduction to the Scientific Examination of Paintings. Nederlands Kunsthistorisch Jaarboek 26. 1975, 1976, 1–40, gazdag irodalmi hivatkozásokkal; Hermann Kühn: Möglichkeiten und Grenzen der Untersuchung von Gemälden mit Hilfe von naturwissenschaftlichen Methoden. Maltechnik-Restauro 80, 1974, 149–162; H. P. Schramm – B. Hering: Historische Malmaterialien und Möglichkeiten ihrer Identifizierung. Dresden, 1980. – A természettudományos vizsgálat inkunábulumának nevezhető M. de Wild: Het natuurwetenschapelijk onderzoek van schilderijen. s’Gravenhage 1928; további korai irodalom: Kühn: i. m. 161, 16. skk. jegyz.

57⁵⁷A. Knoepfli és mások: Verallgemeinerung technologischer Untersuchungen besonders an gefasstem Stuck. Festschrift Walter Drack. Stäfa, 1977. 268–284; E.-L. Richter: Sinn und Unsinn technologischer Untersuchungen. Mitteilungen 1979/80, Deutscher Restauratorenverband. Bonn, 1980. 10–15.

58⁵⁸Ld. 34. j. Bibliográfiaként szolgálnak a londoni IIC kiadásában az Art and Archaeology Technological Abstracts (AATA).

59⁵⁹Ezt a terminológiát definiálta: J. Taubert: Zur kunstwissenschaftlichen Auswertung naturwissenschaftlicher Gemäldeuntersuchungen. Phil. Diss. Marburg, 1956.

60⁶⁰Összeállítást közöl erről Riederer: i. m. (34. j.) 144. skk.

61⁶¹V.ö. ehhez nagyon tanulságos: F. Mairinger: Untersuchung von Kunstwerken mit sichtbaren und unsichtbaren Strahlen. Wien, 1977. 17.

62⁶²Mairinger: i. m. (39. j.) 20–29. – Korai irodalom: Vj. Wolters: Naturwissenschaftliche Methoden in der Kunstgeschichte. Enzyklopädie der Geisteswissenschaftlichen Arbeitsmethoden, 6. Lieferung, München, 1970. 73.

63⁶³Mairinger: i. m. (39. j.), 17. skk. részletesen; K. Nicolaus: Gemälde im Licht der Naturwissenschaft. Kiállítási katalógus. Braunschweig, 1978. 11–33, további irodalommal.

64⁶⁴Tanulságos: Mairinger: i. m. (39. j.) 20–29. – A történeti fejlődés és további irodalom: Nicolaus: i. m. (41. j.) 35–43.

65⁶⁵Erről még mindig nem túlhaladott Taubert: i. m. (37. j.) Történeti áttekintés: Nicolaus: i. m. (41. j.) 45. skk. további irodalommal. Tanulságosan magyarázza Mairinger: i. m. (39. j.) 31–49; J. Taubert: Beobachtungen zum schöpferischen Arbeitsprozess bei einigen altniederländischen Malern. Nederlands Kunsthistorisch Jaarboek 26. 1975. Bussum, 1976, 41–72; K. Nicolaus: Infrarotuntersuchung an Gemälden. Maltechnik-Restauro 82. 1976. 73–101; M. Koller – F. Mairinger: Bemerkungen zur Infrarotuntersuchung von Malereien. Maltechnik-Restauro 83. 1977. 25–36; v.ö. ehhez K. Nicolaus válaszát, uo. 120; Le dessin sous-jacent dans la peinture. (Colloques I et II organisés par le Laboratoire d’étude des œuvres d’art par les méthodes scientifiques 1975 et 1977) Szerk. D. Hollanders-Favart – R. van Schoute. Louvain, 1979. Uo. 68–143: bibliográfia: 1975–1978.

66⁶⁶Erről részletesen és rendszeresen: Mairinger: i. m. (39. j.) 44 skk.

67⁶⁷Általában A. Gilardoni – R. A. Orsini – S. Taccani: X-Rays in Art. Como, 1977. bőséges irodalmi utalások.

68⁶⁸A történeti áttekintés bőséges irodalommal: Nicolausnál: i. m. (41. j.) 90–131.

69⁶⁹Ch. Wolters: Die Bedeutung der Gemäldedurchleuchtung mit Röntgenstrahlen. Frankfurt, 1938; Taubert: i. m. (37. j.)

70⁷⁰Rendszeresen Mairinger: i. m. (39. j.) 74. skk.

71⁷¹Először részletesebben: Mairinger: i. m. (39. j.) 82. skk.

72⁷²Mairinger: i. m. (39. j.), 70. skk.; Van Asperen de Boer: i. m. (34. j.) 12. skk; Nicolaus: i. m. (41. j.) 96. skk.

73⁷³Riederer: i. m. (34. j.) 112. sk.

74⁷⁴J. Plesters: Cross-sections and Chemical Analysis of Paint Samples. Studies in Conservation 2, 1955/56, 110.

75⁷⁵Kühn: i. m. (34. j.) 155.

76⁷⁶Wolters: i. m. (40. j.), 82; Riederer: i. m. (34. j.), 123. Szépen bemutatja még: E.-L. Richter – H. Esthoff – H. Härlin – H. Meurer: Zum Freudenstädter Lesepult. Holztechnik, Fassung und Funktion. Jahrbuch der Staatlichen Kunstsammlungen in Baden-Württemberg 17, 1980, 82.

77⁷⁷Képpel: Richter: i. m. (54. j.); Kühn: i. m. (34. j.) 156.

78⁷⁸Riederer: i. m. (54. j.) 125.

79⁷⁹Uo. (54. j.) 132.

80⁸⁰Uo. 128.

81⁸¹Uo. 129.

82⁸²Kühn: i. m. (34. j.), 156; Riederer: i. m. (34. j.) 129. skk.

83⁸³A mikroszkopikus fameghatározás lehetőségeit leírja: D. Grosser – E. Geier: Die in der Tafelmalerei und Bildschnitzerei verwendeten Holzarten und ihre Bestimmung nach mikroskopischen Merkmalen. Teil I, Nadelhölzer, Maltechnik-Restauro 81, 1975, 127–148; Teil II, Europäische Laubhölzer, uo. 82, 1976, 40–54. Ilyen vizsgálatok eredményei olyan érdekes kutatásokba torkollnak, amilyenekből sajnos még túl kevés van: J. Marette: Connaissance des Primitifs par l’étude du bois. Paris, 1961. Az újabb irodalmat ld.: R. Kühnen – R. Wagenführ: Werkstoffkunde, Holz für Restauratoren. Leipzig, 2002 (=Bücherei des Restaurators Band 6).

84⁸⁴Kitűnő áttekintést ad az évgyűrű-kutatásról F. H. Schweingraber: Der Jahrring. Bern, 1983. – Néhány irodalmi utalás a dendrokronológiához (kivéve az épületfák datálását): J. Bauch – W. Liese – D. Eckstein: Über die Altersbestimmung von Eichenholz in Norddeutschland mit Hilfe der Dendrochronologie. Holz als Roh- und Werkstoff 25, 1967, 285–291; E. Hollstein: Jahrringdatierung von Hölzern. Arbeitsblätter für Restauratoren, Mainz 1968 (1), Gruppe 8, 1–9; J. Bauch – D. Eckstein: Dendro-chronological Dating of Oak Panels of Dutch Seventeenth-Century Paintings. Studies in Conservation 16, 1970, 45–50; J. Bauch – D. Eckstein – M. Meier: Siem, Dating the Wood of Panel by a Dendrochronological Analysis of the Tree-rings. Nederlands Kunsthistorisch Jaarboek 1972, 485–496; J. Bauch – D. Eckstein – G. Baruner: Dendrochronologische Untersuchungen an Gemäldetafeln und Plastiken. Maltechnik-Restauro 80, 1974, 32–40; J. M. Fletcher: A Group of English Royal Portraits Painted Soon After 1513. A Dendrochronological Study. Studies in Conservation 21, 1976, 171–178, Y. Trenard: L’art de faire parler le bois: initiation à la dendrochonologie. Études généraux, Centre Technique du Bois 163, 1978, 73; P. Klein – J. Bauch: Tree-Ring Chronology of Beech Wood and its Application in the Dating of Art Objects. ICOM Committee on Conservation, 6th Triennal Meeting, Ottawa 1981; Working Group: Easel Paintings (81/20/6). – Történeti utalások a dendrokronológiára: Dendrochronology in Europe: Principles, Interpretations and Application to Archaeology and History, Based on the Symposium Held at the National Maritime Museum, Greenwich, July 1977. Szerk. J. Fletcher. Oxford, 1978.

85⁸⁵V.ö. Kühn: i. m. (34. j.) 161. a kormeghatározás tekintetében. – Jó bevezetést ad: Die Textilmikroskopie gestern, heute und morgen. CIBA-Rundschau 1959. január 12. 142. sz. 2–36. A rostmeghatározáshoz további irodalmat a textiltechnológia területéről szerezhetünk. Ld. még: S. Wülfert: Der Blick ins Bild. Stuttgart, 1998. (=Bücherei des Restaurators Bd. 4)

86⁸⁶V.ö. Kühn: i. m. (34. j.) 159, további irodalommal.

87⁸⁷Riederer: i. m. (34. j.), 134. – A kromatográfiát valamennyi eljárásával alaposan bemutatja: Chromatografie. CIBA-Rundschau 1966/3.

88⁸⁸K. Bedal: Historische Hausforschung. Münster, 1978.

89⁸⁹J. Cramer: Handbuch der Bauaufnahme. Stuttgart, 1984; A. v. Gerkan: Grundlegendes zur Darstellungsmethode. Kursus für Bauforschung 1930; Von antiker Architektur und Topographie. Stuttgart, 1959, 99–105; U. Graf – M. Barner: Darstellende Geometrie. Heidelberg, 1978; W. Wunderlich: Darstellende Geometrie. I–II. Mannheim, 1966/67.

90⁹⁰H. E. Kubach: Verborgene Architektur. In: Beiträge zur rheinischen Kunstgeschichte und Denkmalpflege. Bd. II. Festschrift Albert Verbeek (=Die Kunstdenkmäler des Rheinlandes, Beiheft 20), Düsseldorf, 1974.

*^*Magyarra lefordíthatatlan a német kifejezések logikája: Grundriss (m.: alaprajz) – Aufriss (m.: kb. ’felrajz’), amilyen szó nincs. (A ford.)

91⁹¹G. Dehio – G. von Bezold: Die kirchliche Baukunst des Abendlandes. Szövegkötet: 1–2, táblakötet: 1–5, Stuttgart, 1892–1901.

92⁹²Cramer: i. m. (2. j.); v. Gerkan: i. m. (2. j.); G. Wangerin: Einführung in die Bauaufnahme. Hannover, 1982; G. T. Mader: Angewandte Bauforschung als Planungshilfe bei der Denkmalinstandsetzung és A. Magers: Bauaufnahme in der Praxis der freien Architekten: Wissenschaftliche, technische, wirtschaftliche Ergebnisse, mindkettő in: Erfassen und Dokumentieren im Denkmalschutz, Schriftenreihe des Deutschen Nationakomitees für Denkmalschutz. Bd. 16, Bonn, 1982, 37–53, 54–59; W. Großmann: Vermessungskunde. I–III. Berlin–New York, 1976/79; A. Lardelli: Messen und Vermessen. Zürich, 1976; K. Staatsmann: Das Aufnehmen von Architekturen. I–II. Leipzig, 1910; H. Seckel – G. Heil – W. Schmachel: Vermesungskunde und Bauaufnahme für Architekten. Karlsruhe, 1983.

**^**Vigyázat, germanizmus! – Mégis, magyarul éppen így! A kereskedelemben is csak így lehet összehajtható mérővesszőhöz jutni. (A ford.)

93⁹³F. Däumlich: Instrumentenkunde der Vermessungstechnik. Berlin/DDR, 1972.

94⁹⁴P. Eichstaedt: Ein neues Gerät zum Umzeichnen archäologischer Funde. Archäologisches Korrespondenzblatt 8, 1978, 153. skk.

95⁹⁵H. Kahmen: