Rényi, András Művészettörténet. Bevezetés

Das Kunstwerk im Zeitalter seiner technischen Reproduzierbarkeit. In: Gesammelte Werke. Frankfurt am Main, 1974. 1. 443. [Magyarul: Uő: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában. In: Uő: Kommentár és prófécia. Bp., 1969. 301–334.]

151¹⁵¹J. Veth – S. Müller: Albrecht Dürers Niederländische Reise. Berlin, 1918. 2. 83. Vö. a leltár közzé téve: Jahrbuch der Kunstsammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses 3, 1885, XCIII. skk.

152¹⁵²Ld. S. Speth-Holterhoff: Les peintres flamands de cabinets d’amateurs au XVIIe siècle. Bruxelles, 1957. képanyagát.

153¹⁵³A festett függönyökről ld. P. Reuterswärd: Tavelförhanget. Kunsthistorisk Tidskrift 25, 1956, 97. skk.; La peinture dans la peinture. Kiállítási katalógus. Dijon, 1983, 271. sk.; W. Kemp: Rembrandt. Die Heilige Familie oder die Kunst, einen Vorgang zu lüften. Frankfurt am Main, 1986.

154¹⁵⁴A művészettörténetre vö. Dilly, 1979, 149. skk; Preziosi, 1989 és az azóta megsokasodott irodalmat: Reichle, 2002, 54.10. j.; vö. Ernst és Heidenreich, 1999, 316. skk, és a szellemtudományokra: Kittler, 1998.

155¹⁵⁵Warnke, 1986, 21.

156¹⁵⁶Vö. pl. Die Wirklichkeit der Medien, 1994, és Große Medienchronik, 1999, 283. Erről a redukciós folyamatról: Wyss, 1997, 23. sk. Újabban rehistorizálással foglalkozik: Bock, 2002; Daniels, 2002 és Zielinsk, 2003.

157¹⁵⁷Hartmann, 2000, 18; vö. Tholen, 2000.

158¹⁵⁸Mo(nu)mente, 1993.

159¹⁵⁹Bredekamp, 1992.

160¹⁶⁰Knilli, 1979, 230. sk.

161¹⁶¹McLuhan, 1970, 13. sk., 220.

162¹⁶²Luhmann, 1998, 165. skk. E helyen mondok köszönetet Gottfried Boehmnek sok hasznos vitáért és útbaigazításért.

163¹⁶³Ebben az értelemben vö. Krämer, 1998, 78. sk.

164¹⁶⁴Jäger, 2001, 33 és passim; előtte Knilli, 1979, 233 és Krämer, 2000, olyan szerzőkkel szemben, mint Derrida, 1976 és Gerhardus, 1995, 829. Vö. az audiovizualitás vegyes viszonyáról, mint alapvető kutatást: Meyer-Kalkus, 2001, 48. skk. és passim.

165¹⁶⁵Clausberg, 1991.

166¹⁶⁶Warburg, 2000, 5; Gombrich, 1981, 155; Warnke, 1980, 61. skk.

*^*„Bewegtes Beiwerk” – magyarra nehezen fordítható kifejezés, vö. Adamik Lajos megoldását: „mozgalmasan ábrázolt kiegészítő elemek”: MNHMOΣYNH. Aby M. Warburg válogatott tanulmányai. Bp., 1995. pl. 14. (A ford.)

167¹⁶⁷Vö. a parttalan irodalomból: Gombrich, 1963; Barasch, 1976; Baxandall, 1977, 73. skk; Garnier, 1982; Schmitt, 1990; Diers, 1994.

168¹⁶⁸Belting, 1998, Search, 2.

169¹⁶⁹Wolf, 1995, 440.

170¹⁷⁰Vö. Wolf, 1995; alapvető még Didi-Hubermann, 1999, különösen 18, 50. skk. és Belting, 2001, 11–56. és passim.

171¹⁷¹Mitchell, 2001, 169; Grau, 2001, Telepräsenz, 50. sk.

172¹⁷²Belting, 1991, 67. A Mandylion keleti variánsához vö. Wolf, 1998, 158.

173¹⁷³Kunst um 1400, 1975, 58. skk.

174¹⁷⁴Blockbücher, 1991, 17.

175¹⁷⁵Geese, 1991, 133. skk. és Füssel, 2000, 25. sk.

176¹⁷⁶Boehm, 1999 a megformálatlan hordozótól a képhez vezető folyamatot fogalmilag határoztak meg, s eközben mindenekelőtt a perspektívát fejlesztette képalkotási lehetőséggé a Luhmann-féle „médium versus kép” ellentmondás keretében (168. skk).

177¹⁷⁷Fox Talbot, 1844, S. p. Vö. erről az elméletről alapvető jelleggel: Bazin, 1975. A Veronika-képről: Barthes, 1989, 92.

178¹⁷⁸Peters, 2000, 168, 173; McCauley, 1994, 274–277 és vö. 292. skk. Alfred Lichtwark, a hamburgi Kunsthalle igazgatója javaslatára 1897-től a hamburgi Museum für Kunst und Gewerbében fényképgyűjteményt rendeztek be (vö. Keller, 1984; Kaufhold, 1986).

179¹⁷⁹Woltmann, 1864, 355; vö. Ziemer, 1994, 199. skk.

180¹⁸⁰Koch, 1881, 11.

181¹⁸¹Grimm, 1865, 38; vö. Roettig, 2000, 75. sk.

182¹⁸²Lübke, 1870, 45; vö. Plumpe, 1990, 164.

183¹⁸³Thausing, 1980, 138; vö. Ratzeburg, 2002, 33.

184¹⁸⁴Burckhardt, 1949–1994, X. kötet, 1622. sz., 293–294; vö. Dilly, 1979, 151. és Amato, 2000, 55. skk.

185¹⁸⁵Dilly, 1979, 156. skk. A 20. század elején a művészettörténetet tekintették annak a szaknak, amely a diavetítés lehetőségeit előbb és tartósabban vetette be, mint más szellemtudományok.

186¹⁸⁶Grimm, 1897, 359–360.

187¹⁸⁷Dilly, 1979, 150. sk.; Wenk, 1999, 294. skk; 302. sk.

188¹⁸⁸Wölfflin, 1991, 23, 277. skk; vö. Ernst–Heydenreich, 1999, 310. skk. Rudolf Arnheim Gestalt-pszichológiájáról: Kunsthistoriker, 1990, 203.

189¹⁸⁹Dilly, 1979, 150. sk.; McCauley, 1994, 299. sk.

190¹⁹⁰Daston, 2002, 57. skk.

191¹⁹¹Panofsky, 1998, II, 1088. sk.; vö. Eifert-Körnig, 1998.

192¹⁹²Dewitz, in: Alles Wahrheit! Alles Lüge!, 1996, 211–240; Keller, 2001.

193¹⁹³Dewitz, 1989; Belting, 2001, 184. skk.

194¹⁹⁴Kittler, 1986, 197.

195¹⁹⁵Warburg, 1998, II, 483–558; Diers, 1997, 29–31; Warnke, 1993, 11.

196¹⁹⁶Warburg, 2000; programmatikusan: C (13. o.), 8 (29. o.), 46 (85. o.) és 77–79 (129–133. o.) táblák. Az utolsó táblákról: Schoell-Glass, 1999, 626. skk.

197¹⁹⁷Molderings, 1995, 126. sk.; vö. Kiosk, 2001, 108–159.

198¹⁹⁸Átfogó áttekintése az „Alles Wahrheit! Alles Lüge!”, 1996/97 katalógusban.

199¹⁹⁹Molderings, 1975.

200²⁰⁰Wenders és Müller-Scharz, 1976.

201²⁰¹Minas, 1988, 56. skk.

202²⁰²Meder, 1994; a historizálásról: Wenzel, 1999, 549. és Berns, 2000.

203²⁰³Arnheim, 1932, 18; Kunsthistoriker, 1990, 202, 204. sk.; Belting, 1998, 488. skk.

204²⁰⁴Eisenstein, 1986, 148. sk.; vö. Hofmann, 1998, 205. és Clausberg, 1983, 152. sk., 174. sk.

205²⁰⁵Schamoni, 1926.

206²⁰⁶Panofsky, 1998, I, 399. o., 24. jegyz., 402, 403, o. 26. jegyz., 470. sk.

207²⁰⁷Kracauer, 1996, 27; Panofsky, 1977, 35. sk., 281. skk; ld. még: Kracauer, 1996, 204. skk.

208²⁰⁸Panofsky, 1940, 24, 27, 29, 123, 128.

209²⁰⁹The Museum of Modern Art, 1984, 527; vö. Breidecker, 1996, 212.

210²¹⁰Panofsky, idézve hosszabb változata nyomán, 1947, 1967-es német fordításában: 1993, 17–52.

211²¹¹Benjamin, 1974–1989, I/3. kötet, 1050; VII/2. kötet, 679.

212²¹²Benjamin, 1936.

213²¹³Panofsky, 1943, 45.

214²¹⁴Benjamin, 1974–1989, VII/1. kötet, 379. sk., 16. jegyz.

215²¹⁵Breidecker, 1996, 197. skk.

216²¹⁶Például Schmidt, Schmalenbach és Bächlin, 1947; Hauser, 1953, 993. skk; uő, 1958, 435. skk; mindenekelőtt azonban Francastel, 1983. Az 1970 után megújuló érdeklődés különösen markáns terméke volt a Film als Film, 1977.

217²¹⁷Brodwell, 2001. Vö. még a Film, Fernsehen, Video, 1994, tanulmánykötetet.

218²¹⁸The luminous Image, 1984; Video-Skulptur, 1989; a videóművészekről szóló monografikus munkák Nam june Paiktól (Decker, 1988) Marcel Odenbachig (Kacunko, 1999) terjednek. Ezt a folyamatot egyedülálló módon vitte előre Wulf Herzogenrath (vö. Videokunst, 1982 és Herzogenrath, 1994). Vö. Dinkla, 1997 és Frieling, 2000, 12. sk., aki mindenestre, és ebben paradigmatikus, az itt bemutatott képpel ellentétben, inkább a hiányosságokat hangsúlyozza. Ebben talán a generációk eltérő szemlélete rejlik, amely az anyagot, mint egy kétfelől látható képben, különböző előjelekkel jeleníti meg.

219²¹⁹Video-Skulptur, 1989, 290.

220²²⁰Decker, 1988, 72. sk., 203.

221²²¹Frieling, 2000, 19. sk.

222²²²

223²²³Goodman, 1987, 19; Sutherland, 1963.

224²²⁴Vö. általában: Grau, 2001, Virtuelle Kunst.

225²²⁵A Foto Marburg, hogy csak egy példát említsek, hozzákezdett, hogy óriási fotóállományát rendelkezésre bocsássa (http://www.fotomr.uni-marburg.de/vb.htm; vö. erről és a következőkről: Haffner, 2000). Azt a kérdést, hogy az internet eszköze lehet-e a művészettörténetnek, túlhaladta a gyakorlat, mivel nemcsak tisztán a rögzítést, hanem médiaspecifikus kérdéseket is követtek. Az első, a próba státuszán túljutott vállalkozás a Census of Antique Works of Art and Architecture known to the Renaissance volt, amelyet a Getty-Foundation segítségével 1985-től kezdve digitalizáltak. Az 1993 óta fejlesztett „Imago” program mind hierarchikus rendszerekre, mind asszociatív kérdésrendszerekre épít (Simmons, 2000). A 2000 óta működő „Prometheus” projekt, amely arra törekszik, hogy művészettörténeti szemináriumok diaállományait növekvő számban fogják össze, néhány éven belül talán a legnagyobb, nem kereskedelmi képi adatbank egyesítését ígéri (ehhez és más projektekhez: Lackner, 2002).

226²²⁶Bredekamp, 2000, 100. sk.

227²²⁷Mióta Alan Turing a komputert mint minden számíthatónak a gépét kigondolta, első ízben jelenik meg a kérdés, hogy az előre látható mennyiségi határok a várakozások minőségi redukciójával járnak-e (Manovich, 2000, 54).

228²²⁸Turkle, 1998.

229²²⁹Williams, 1996, 119. skk; történeti perspektívában: Grau, 2001; vö. Burda-Stengel, 2001.

230²³⁰„kritische berichte”, 26, 1998, 1. sz.; Huber, 2000; a Netart elemzéseinek gyűjteményét kínálja Gottfried Kerscher: http://www.rz.uni-frankfurt.de/~kerscher/netart.html; vö. Uő, 2001 és Baumgärtel, 2001.

231²³¹Ehelyett a „Wilhelm-Reichstag” lenne megépítendő, együtt a 350 000 embert befogadó „Wilhelm Reich”-stadionnal mint antiimperialista békemúzeummal (http://www.jodi.org). Vö. Baumgärtel, 1998; htp://www.agit. com/imagine/ars/index.html.

232²³²http://refugee.net.passport/rrpass.html; vö. Daniels, 1998.

233²³³Lühe, 2000; Bredekamp, 1998.

234²³⁴Coy, 1994, 30; Manovich, 2000, 19–25 és Kittler, 2001, 49.

235²³⁵Így fennmaradt a mintakönyve a göttingeni Gutenberg Biblia drága kifestésének (Füssel, 2000, 50. skk).

236²³⁶Vö. Hirmer, 1997, 44. skk. és Huber, 1997.

237²³⁷A látszólag elvetett anyagok és technikák visszatérésének bőséges médiatörténeteit adja Wagner, 2001 és Stafford, 2001.

238²³⁸Andy Warhol: Joseph Beuys portréja, Marx gyűjtemény alapítvány, Berlin, Hamburger Bahnhof – Museum für Gegenwart.

239²³⁹Jean-François Lyotard, La condition postmoderne: rapport sur le savoire, Les Éditions de Minuit, Paris 1979, S. 7 und 98 – a quebeci kormány Conseil des Universités-ének felkérésére.

240²⁴⁰Charles Jencks:, What is Post-Modernism? Academy Editions, Landon – St. Martin’s Press, New York 1986, S. 15. Állítólag az időpontot is percre pontosan följegyezték (július 15, 15 óra 12 perc), a tervező pedig azonos azzal a Minouri Yamasakival, akinek tervei alapján épült a New York-i World Trade Center ikertornya. Egy másik „abszolút” építészeti dátum ezek szerint 2001. szeptember 11!

241²⁴¹Beke László: A művészet embertelensége, in: Mozgó Világ, 1981/5, 3–10.

242²⁴²Nem paradoxon, hogy Lyotard egyszersmind a modernizmus védelmezője, amikor annak a posztmodernben való kiteljesedését a totalitás ellenében gondolja el. Jean-François Lyotard: Réponse à la question: qu’est-ce que le postmoderne? (1982) In: Uő.: Le postmoderne expliqué aux enfants. Correspondence 1982–1985, 11–32.

243²⁴³L. Jan Białostocki: Das Modusproblem in den bildenden Künsten, in: Uő.: Stil und Ikonographie. Studien zur Kunstwissenschaft, Dresden 1996, 9–35.

244²⁴⁴Achille Bonito Oliva: Die italienische Trans-Avantgarde, in: Wege aus der Moderne. Schlüsseltexte der Postmoderne-Diskussion, szerk. Wolfgang Welsch, Weinheim 1988, 122.

245²⁴⁵Duchamp ready-made-jének posztmodern/posztstrukturalista átértékelése: Perneczky Géza: Kapituláció a szabadság előtt, Pécs 1995.

246²⁴⁶Michael Podro: The Critical Historians of Art, New Haven – London (1982) 1983, xv–xxvi.

247²⁴⁷Francis Fukuyama: The National Interest, Washington 1989.

248²⁴⁸Hans Belting: Das Ende der Kunstgeschichte. Eine Revision nach zehn Jahren, München 1995. L. még: Kunst ohne Geschichte? Ansichten zu Kunst und Kunstgeschichte heute, szerk. Anne-Marie Bonnet – Gabriele Kopp-Schmidt, München 1995.

249²⁴⁹Mindazonáltal ma is különös figyelem fordul a hegeli elképzelés felé, mely szerint a művészet nem „meghal”, hanem magasabb szellemi formává, filozófiává – Artur C. Danto: After the End of Art. Contemporary art and the pale of history, Princeton 1997. – Lásd még a kommunizmus vagy a Fluxus művészet-utópiáját.

250²⁵⁰Die Konstruktion der Utopie, Ästhetische Avantgarde und politische Utopie in den 20er Jahren, szerk. Hubertus Gassner – Karlheinz Kopanski – Karin Stengel, Kassel 1992.

251²⁵¹Rosalind Krauss: A View of Modernism, in: Artforum, September 1972, 48–51, újraközölve: Art in Theory 1900–1990. An Anthology of Changing Ideas, szerk. Charles Harrison – Paul Wood, Blackwell, Oxford–Malden 1992 (repr. 2000), 953–956.

252²⁵²Rosalind Krauss: The Originality of the Avant-Garde and Other Modernist Myths, Cambridge (Mass.) – London 1986, 151–170.

253²⁵³Jacques Derrida: De la Grammatologie, Paris 1967.

254²⁵⁴Jacques Derrida: La Vérité en peinture, Paris 1978.

255²⁵⁵Jacques Derrida: Mémoires d’aveugle. L’autoportrait et autres ruine, Paris 1990.

256²⁵⁶L. Jacques Derrida in Discussion with Christopher Norris, in: Deconstruction II, London 1994, 7–11.

257²⁵⁷László Beke: Die Dekonstruktion in Ungarn, in: Peter Weibel: Jenseits von Kunst, Wien 1997, 678–681.

258²⁵⁸Umberto Eco: Opera aperta, Bompiani, Milano 1962; Struttura assente, Milano 1968; Hubert Damisch: L’Origine de la perspective, Paris 1987; Louis Marin: Études sémiologiques. Ésritures, Peintures, Paris 1971; Jean-Louis Schefer: Scénographie d’un tableau, Paris 1969; Roland Barthes: Mythologies, Paris 1964.

259²⁵⁹Max Imdahl: Barnett Newman „Who’s Afraid of Red, Yellow and Blue”, Stuttgart 1971; Gottfried Boehm: Bildnis und Individuum. Über den Ursprung der Porträtmalerei in der Italienischen Renaissance, München 1985; Hans Robert Jauss: Ästhetische Erfahrung und literarische Hermeneutik, Frankfurt am Main 1982, illetve Oskar Bätschmann: Einführung in die kunstgeschichtliche Hermeneutik. Die Auslegung von Bildern, Darmstadt 1992⁴.

260²⁶⁰Keith Moxey: Art History Today. Problems and Possibilities. Előadás a History and Theory After the Cultural Turn c. szimpozionon, Central European University, Budapest, 2001. In: Balkon, Budapest, 2002/1–2, 4.

261²⁶¹Roland Barthes: A szerző halála, 1968, idézi Eric Fernie: „Poststructuralism” szócikk, in: Art history and its methods. A critical anthology, szerk. Eric Fernie, London 1995 (1999), 352–354.

262²⁶²Michel Foucault: Qu’ est-ce qu’ un auteur?, in: Bulletin Française de Philosophie 63, 1969, idézi: Art in Theory 1900–1990. An Anthology of Changing Ideas, szerk. Charles Harrison – Paul Wood, Oxford–Malden, 1992 (repr. 2000), 923–928.

263²⁶³Jean Baudrillard: The Hyper-realism of Simulation, in: L’Echange symbolique et la mort, Paris 1976; Uő.: Simulacres et simulation, Paris 1981.

264²⁶⁴Lásd Szamosi Gertrud: A posztkolonialitás, in: Helikon 1996/4, 415–429 (Posztkoloniális művészetelmélet különszám).

265²⁶⁵Edward Said: Orientalism, London 1991.

266²⁶⁶Frantz Fanon: Lés Damnés de la terre, Paris 1961.

267²⁶⁷Homi K. Bhabha: The Location of Culture, London – New York 1994.

268²⁶⁸Global Conceptualism: Points of Origin, 1950s–1980s, Queens Museum of Art, New York – Walker Art Center, Minneapolis, Miami Art Museum, Miami 1999–2000 (Ausstellungskatalog, hrsg. von Philomena Mariani).

269²⁶⁹Europa, Europa – Das Jahrhundert der Avantgarde in Mittel- und Osteuropa, Kunst- und Ausstellungshalle der Bundesrepublik Deutschland, Bonn 1994; Beyond Belief, Contemporary Art from East Central Europe, szerk. Laura J. Hoptman, Museum of Contemporary Art, Chicago, 1995; After the Wall. Art and Culture in post-Communist Europe, Moderna Museet, Stockholm, Ludwig Museum of Contemporary Art, Budapest, 1999–2000, szerk. Bojana Pejić – David Elliott; Aspekte/Positionen. 50 Jahre Kunst aus Mitteleuropa 1949–1999, szerk. Loránd Hegyi. Museum Moderner Kunst Stiftung Ludwig Wien, 2000.

270²⁷⁰Aleksander Kiossev: Notes on Self-Colonising Cultures (1998), in: After the Wall…, l. 31. j., I, 114–117.

271²⁷¹Françoise Choay: L’Allégorie du patrimoine, Paris 1992 – A múzeum-kérdés egyik jelentős teoretikusa, Mieke Bal művészettörténész a posztstrukturalizmus és a szemiotika felől érkezett a posztkolonializmushoz: Mieke Bal – Norman Bryson: Semiotics and Art History, in: Art Bulletin, LXXIII, 1991, Nr. 2, 174–208.

272²⁷²A művészetföldrajz mint történeti probléma felvetésére lásd Langage, Cartographie et Pouvoir / Klanuage, Mapping and Power, szerk. Liam Kelly. Orchard Gallery, Derry. 1996; Cartographers – Kartografi – Kartografowie – Kartográfusok, Zagreb, Warszawa, Maribor, Budapest, 1997–1998; Borders in Art. Revisiting Kunstgeographie. University of East Anglia, Norwich, 1998, szerk. Katarzyna Murawska-Muthesius. Institute of Art, Warsaw, 2000; geopolitika in umetnost / geopolitics and art. Svet umetnosti. Tečaj za kustose sodobne umetnosti 1999 / The world of Art. Curatorial Course for Contemporary Art 1999. Galerija Škuc, Ljubljana, 1999.

273²⁷³A legjelentősebb kiállítások: Magiciens de la terre, kurátor Jean-Hubert Martin, Centre National Georges Pompidou, Paris, 1989; Peter Weibel (Hg.): Inklusion : Exklusion Versuch einer neuen Kartografie der Kunst im Zeitalter von Postkolonialismus und globaler Migration. Eine Ausstellung der steirischen herbst 96, Graz, 1996. DuMont, Köln, 1997; Partage d’exotismes. 5e Biennale d’art contemporain de Lyon. Commissaire: Jean-Hubert Martin, 2000. A különböző afrikai, ázsiai, latin-amerikai stb. biennálék és kiállítások felsorolásától eltekintünk. Néhány fontosabb folyóirat: Left Curve (Oakland CA), Third Text (London).

274²⁷⁴Joseph Kosuth: The Artist as Anthropologist, in: The Fox, no. 1, 1975.

275²⁷⁵Ben Vautier: La clef. Atlas collectif ethno-linguistique, contenant analyses, cartes, textes théoriques et propositions pour régler les conflits ethniques dans le monde, Nice 1998.

276²⁷⁶The New Art History, szerk. A. L. Rees – F. Borzello, London 1986; Jonathan Harris: The New Art History. A critical introduction. London – New York 2001; Eric Fernie: i. m.

277²⁷⁷Közülük Charles Harrison Paul Wooddal és Jason Gaigerrel együtt rendkívül impozáns, immár 3 kötetes művészettörténeti antológiát állít össze: Art in Theory 1900–1990, Art in Theory 1648–1815 és 1815–1900, vö. 13. j.

278²⁷⁸John Onians: Art History, Kunstgeschichte and Historia, in: Art History 1, 1978, 131–133, újraközli Eric Fernie: i. m., 256–258.

279²⁷⁹Michael Podro: The Critical Historians of Art, New Haven – London 1982.

280²⁸⁰Michael Baxandall: Patterns of Intention on the Historical Investigation of Pictures, New Haven – London 1985.

281²⁸¹A művészettörténet új kritikai tudományos áramlatai mögött lehetetlen fel nem ismernünk a baloldaliságot és nem ritkán az újmarxista beállítódást. – A marxizmust és a dekonstrukciót egyeztető Frederic Jameson midazonáltal egyaránt elutasítja a szocialista realizmust és a modernizmust – új realizmust követel az új társadalom számára: Frederic Jameson: Reflections on the Brecht-Lukács Debate (1977), idézi: Art in Theory, i. m., 976–979.

282²⁸²After the Wall-katalógus, i. m., Charles Jencks, i. m.

283²⁸³Boris Nieslony – Gerhard Diermosel: Performance-Art Kontext. Performative Ansätze in Kunst und Wissenschaft am Beispiel der „performance art”, E.P.I. Zentrum, Linz–Köln 2001

284²⁸⁴Szőke Annamária: Diagram, Budapest, 1998.

285²⁸⁵O. Walzel: Wechselseitige Erhellung der Künste. Ein Beitrag zur Würdigung kunstgeschichtlicher Begriffe. Berlin, 1917. (Philosophische Vorträge, veröffentlicht von der Kantgesellschaft XV).

286²⁸⁶H. Wölfflin: Kunstgeschichtliche Grundbegriffe. Das Problem der Stilentwicklung in der neueren Kunst. München, 1915. A könyv ma a 18. kiadásában kapható a kereskedelemben.

287²⁸⁷W. von Humboldt: Über die innere und äußere Organisation der höheren wissenschaftlichen Anstalten in Berlin. Befejezetlen emlékirat, valószínűleg 1810-ből. Uő: Studienausgabe II. Politik und Geschichte. Frankfurt am Main, 1971. 136.

288²⁸⁸Útmutatók a tudományos munkák formálásához: E. Standop: Die Form der wissenschaftlichen Arbeit. Heidelberg, 1977⁷; G. Spandel: Die Organisation wissenschaftlichen Arbeitens. Reinbek, 1975; H. J. Rösner: Seminar-, Diplom- und Doktorarbeit. Bern, 1978³; Klaus Poenicke: Wie verfaßt man wissenchaftliche Arbeiten? Ein Leitfaden vom ersten Semester bis zur Promotion. Mannheim–Zürich–Wien, 1988² (Duden Taschenbücher).

289²⁸⁹A segédtudományokról: J. G. Droysen: Historik. München, 1960⁴. 420. Droysen főműve nemcsak a segéd- és alaptudományokról szól, hanem – mint címe mutatja – a történetírás tudományának egészéről.

290²⁹⁰H. Fichtenau: Die Historischen Hilfswissenschaften und ihre Bedeutung für die Mediävistik. Enzyklopädie der geisteswissenschaftlichen Arbeitsmethoden 10. füzet: Methoden der Geschichtswissenschaft und Archäologie, München–Wien, 1974. 115–143; E. Opgenoorth: Hilfsmethoden der neueren und neuesten Geschichte, uo. 77–114; A. von Brandt: Werkzeug des Historikers. Stuttgart–Berlin stb. 1969⁵; Geschichtswissenschaften. Eine Einführung. Szerk. Chr. Cornelißen. Frankfurt am Main, 2000² (Fischer Taschenbuch 14566); R. Dopheide: Wie finde ich Literatur zur Geschichtswissenschaft? Berlin, 1980; B. Wilk: Wie finde ich kunstwissenschaftliche Literatur? Berlin, 1983.

291²⁹¹O. Stegmüller – H. Hunger és mások: Geschichte der Textüberlieferung der antiken und mittelalterlichen Literatur. I–II. Zürich, 1961–64. Texte und Varianten. Probleme ihrer Edition und Interpretation. Szerk. G. Martens – H. Zeller. München, 1971.

292²⁹²J. Fijalkowski: Methodologische Grundorientierungen soziologischer Forschung. Enzyklopädie der geisteswissenschaftlichen Arbeitsmethoden 8. füzet: Methoden der Sozialwissenschaften, München–Wien, 1967. 131.; Handbuch der empirischen Sozialforschung. Szerk. R. König. Stuttgart 1973²; J. H. Fichter: Grundbegriffe der Soziologie. Wien, 1970³; W. Siebel: Einführung in die systematische Soziologie. München, 1974; St. Cotgrove: The Science of Society. An Introduction to Sociology. London, 1978⁴; A. Burghardt: Einführung in die Allgemeine Soziologie. München, 1979³.

293²⁹³Historisches Wörterbuch der Philosophie. Szerk. J. Ritter. Darmstadt, 1971-től.

294²⁹⁴N. Elias: Engagement und Distanzierung. Arbeiten zur Wissenssoziologie. I. Szerk. M. Schröter. Frankfurt am Main, 1972. 45–59.

295²⁹⁵R. K. Merton: Wissenschaft und demokratische Sozialstruktur. Wissenschaftssoziologie I. Wissenschaftliche Entwicklung als sozialer Prozeß. Szerk. P. Weingart. Frankfurt am Main, 1972. 45–59. Magyarul: A tudomány és a demokratikus társadalmi struktúra. In: Uő: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Osiris, Bp., 2002. 634–644.

296²⁹⁶M. Lurz: Heinrich Wölfflin. Biographie einer Kunsttheorie. Worms, 1981. 300.

297²⁹⁷J. Hermand: Literaturwissenschaft und Kunstwissenschaft. Methodische Wechselbeziehungen seit 1900. Stuttgart, 1965. 19.

298²⁹⁸E. H. Gombrich: Aby Warburg. Eine intellektuelle Biographie. Frankfurt am Main, 1981; G. Didi-Huberman: L’image survivante. Histoire de l’art et temps des fantômes selon Warburg. Paris, 2002.

Created by XMLmind XSL-FO Converter.