gammatranszport egyenlet forrástagját megadjuk (S
is
), míg a befogási gamma fotonok esetében a termikus fluxus
(
Φ
2
) térbeli eloszlása segítségével származtatható a megfelelő forrástag (S
a
).
A forrástag, amely a fluxus és a makroszkopikus hatáskeresztmetszet szorzatával kifejezett reakciósebesség és az
adott gamma foton kibocsátási valószínűségének (
y) szorzata:
(11.21a.)
,
(11.21b.)
.
A rugalmatlan szórás esetében a hatáskeresztmetszet és a kibocsátási valószínűség is erősen energiafüggő.
A gammatranszport leírása viszonylag egyszerű, hiszen a detektorban csak a nem szóródott fotonokat tudjuk
azonosítani teljesenergia-csúcsként, amelyek a keletkezés helyétől közvetlenül a detektorba kerülnek. A vizsgált
gamma-energiáknál jórészt a Compton-szórás az egyetlen szórási folyamat, amely kőzetek esetén közelítőleg a
sűrűséggel arányos makroszkopikus hatáskeresztmetszettel rendelkezik.
Vizsgáljuk most adott elemtől (adott izotópjától) származó befogási gamma fotonok detektálást. Ha feltételezzük,
hogy a sűrűség kevéssé változik akkor detektornál mérhető – adott energiához köthető – gamma fluxus az alábbi
egyszerűsített integrállal fejezhető ki:
(11.22.)
.
Ha az adott elem koncentrációja konstans, akkor a makroszkopikus hatáskeresztmetszet kiemelhető az integrál
(
) elé.
(11.23.)
.
Ha egy másik természetes izotóp jellemző befogási gamma fotonjára felírjuk ugyanezt az integrált, kiemelve szintén
a makroszkopikus hatáskeresztmetszeteket, akkor az izotóp arányokra vonatkozóan viszonylag egyszerű közelítést
kapunk, a megfelelő gamma intenzitás arányokból (azaz a spektrumban mért teljesenergia csúcsok arányából (A
i
)):
(11.24.)
.
Azaz az izotóp arányok meghatározását egyszerűen a csúcsterületek arányából tudjuk meghatározni. A rugalmatlan
szórás kezelése némiképp bonyolultabb a többféle atommag gerjesztési lehetőség miatt.
94
Neutronmérések
XML to PDF by
RenderX XEP XSL-FO F ormatter,
visit us at
http://www.renderx.com/