Mélyfúrási geofizika Balázs László

15.1.1. Cementkötés-szelvényezés (Cement bond log - CBL) .............................................. 124
15.1.2. Karmantyúlokátor (CCL – Casing Collar Locator) .................................................. 125
15.1.2. Cső állapotára vonatkozó mérések ....................................................................... 126
15.1.3. Szivárgás és átfejtődés mérések ........................................................................... 127
15.2. Termelésgeofizikai mérések .......................................................................................... 129
16. A szelvények kiértékelése (rövid összefoglalás) ........................................................................... 134
Irodalom ................................................................................................................................... 147
iii
Mélyfúrási geofizika
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/

---

1. fejezet - Bevezetés – a mélyfúrási
geofizika a nyersanyagkutatás
vertikumában
A nyersanyagkutatás utolsó, legköltségesebb fázisában kutató fúrásokat létesítenek a felszíni mérések alapján
kijelölt helyeken (1.1. ábra), részben azzal a céllal, hogy geofizikai szondákat lejuttatva, mélyfúrási geofizikai
mérésekkel (well logging, borehole geophysics) részletesebb lokális információhoz jussunk a kutatott kőzetekről,
üledékekről és az esetleges nyersanyag készletekről.
1.1. ábra. Szénhidrogén-kutató fúrás kijelölése szeizmikus mérések, amplitúdó anomália és szerkezet alapján
(Geomega Kft. 2008. Tóth T., Wórum G.)
A fúrás lehetővé teszi, hogy a szondák segítségével közvetlen közelről vizsgálhassuk a harántolt kőzetek fizikai
tulajdonságait. Hasonlóan a felszíni geofizikai módszerekhez, a mélyfúrási geofizikai szondák is mesterséges vagy
természetes fizikai terek mért eloszlása alapján adnak un. látszólagos kőzetfizikai paramétereket, de a fúrásokban
olyan fizikai tereket is felhasználhatunk a kutatás céljaira, melyekkel csak néhány centiméteres kutatási mélység
érhető el. Az alkalmazható terek, módszerek és a kőzetfizikai paraméterek száma így jóval nagyobb, ebből
következően a kőzetrétegek tulajdonságainak leképezése sokkal részletesebb, emellett az információ térbeli (mélység
szerinti) felbontása is lényegesen jobb, mint a felszíni módszereknél.
A fúrásokban végrehajtott mérések viszont a fúrás által megzavart (többnyire hengerszimmetrikus) környezetben
zajlanak, melyet a mérés modellezésénél (közegmodell) figyelembe kell venni.
A különböző mérések eredményeiből megfelelő korrekciókkal kőzetfizikai paramétereket kapunk, melyekből
az inverzió során becsüljük a kőzet kutatás szempontjából lényeges fajlagos jellemzőit (összetétel) és szerkezeti
jellemzőit (pl. rétegzettség) (1.2. ábra). A kőzettulajdonságok mérhetősége, kimutathatósága végső soron a
kapcsolódó kőzetfizikai jellemzők kontrasztján múlik.
Példaként említve a szénhidrogén-ipari mérések feldolgozását, a kőzetösszetevők között kiemelt szerepe van a víz
és szénhidrogén tartalomnak, mely a kőzetmátrix által bezárt pórusteret (ϕ) tölti ki az un. szaturációval (S
w
, S
ch
)
megadott részarányban (1.3. ábra). A szolgáltatott eredmények alapján történnek pl. a készletbecslések, a fázishatárok
meghatározása, rétegek pontos azonosítása, korrelálása.
1
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/

---

1.2. ábra. Fontosabb kőzetfizikai jellemzők (mint bemenő értékek), és kőzetjellemzők (mint az értelmezés eredményei)
a szénhidrogén kutatásban.
1.3. ábra. Tipikus kőzetmodell a kőzetfizikai értelmezésben: a kőzet lényegi, meghatározandó komponensei. Az
effektív pórusteret (ϕ
e
) víz és szénhidrogén tölti ki a szaturációkkal (S
w
,S
ch
) megadott részarányban. Az agyag
tulajdonságai miatt külön kezelendő kőzetalkotó. A nem redukálható tapadóvíz (S
wi
) vízmennyiség a szemcsék
felületén tapad.
Az inverzió eredményeit (1.4. ábra) geológusok, rezervoárgeológusok és a műveléstervezéssel foglalkozó
szakemberek használják fel.
2
Bevezetés – a mélyfúrási geofizika a nyersanyagkutatás vertikumában
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/

---

1.4. ábra. Mérési adatok (baloldali 3 sáv) és eredmények az ipari gyakorlatban szokásos ábrázolása a mélység
függvényében (kisporozitású gáztároló – Geomega Kft.)
A mélyfúrási geofizika és a kapcsolódó kőzetfizika területén dolgozó szakember szorosan együttműködik a felszíni
geofizikai kutatással, elsősorban a szeizmikus értelmezést végző geofizikusokkal, a kutatási modell pontosításában
(szeizmikus inverzió), a fúrás környezetében nyert információ kiterjesztésében, a geológiai, rezervoárgeológiai
modell építésében.
1.5. ábra. Mélyfúrási geofizika a kutatás információs rendszerében
A szeizmikus jellemzők alapján térképezett és mélyfúrás geofizikai adatok értelmezésével meghatározott
rezervoárjellemzők alapján számíthatók pl. a készletek. Példaképpen a standard körülményekre átszámított
3
Bevezetés – a mélyfúrási geofizika a nyersanyagkutatás vertikumában
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/

---