Mélyfúrási geofizika Balázs László



Yüklə 5,94 Kb.
Pdf görüntüsü
səhifə36/36
tarix11.04.2018
ölçüsü5,94 Kb.
#37233
1   ...   28   29   30   31   32   33   34   35   36

16.2. ábra. U
maa

maa
diagram litológia meghatározásához.(HDS-2000 szoftver grafika)
Porozitás becslése
Cél: Porozitásra érzékeny mérésekből (neutronporozitás, sűrűség, akusztikus terjedési idő, dielektromos állandó)
effektív porozitás (φ
e
) becslése.
Elsőként a porozitáskövető szelvényekből látszólagos porozitásokat becsülünk a litológia feltételezése mellett
(mátrixhatás korrekciók).
(16.15.)
,
(16.16.)
,
(16.17.)
.
Az esetleges gázos és agyagos zónák elkülönítésénél hasznos a neutron és sűrűség porozitások azonos skálán való
megjelenítése (16.3. ábra - „overlay”).
Majd a szelvények agyaghatás korrekciója következik:
(16.18.)
korrigált sűrűségporozitás,
(16.19.)
korrigált neutronporozitás,
(16.20.)
korrigált akusztikusporozitás.
A korrekciókban felhasznált agyagparamétereket egy közeli agyagzónánál határozhatjuk meg.
Az agyagpontok kijelölését és a litológiától kevéssé független porozitás meghatározást segítheti a neutron-sűrűség
diagram (16.4. ábra), amelyen a fontosabb mátrix típusok elméleti görbéi láthatóak. Az agyagosság miatt elnyúló
138
A szelvények kiértékelése (rövid összefoglalás)
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/


pontfelhő alakja az agyag betelepülésének módjára (diszperz, lamináris, szerkezeti) utal, amely segíthet a megfelelő
kőzetfizikai modell kiválasztásában. Ha a kőzet szénhidrogéntartalma nem jelentős, akkor az effektív porozitást a
korrigált porozitások átlagával fejezhetjük ki.
(16.21.)
.
A korrigált szelvények értékei alapján történik az effektív porozitás becslése. Szénhidrogén tartalom esetén ez
elvileg iteratív úton lehetséges, hiszen a szénhidrogén-korrekció a porozitás függvényében, a következő lépésben
meghatározandó víztelítettségtől függ, de szokás gáztartalmú kőzetekben az alábbi tapasztalati úton meghatározott
közelítő formulát alkalmazni:
(16.22.)
.
16.3. ábra. Porozitáskövető szelvények (Dt: akusztikus terjedési idő, Phin: neutronporozitás, Rhob: sűrűség)
egyesített megjelenítése. Jól látható (sárgával satírozva) a jellegzetes gázindikáció. Az utolsó két sávban az
agyaghatásra korrigált sűrűség és neutron porozitás, illetve az ebből számított effektív porozitás látható (Phie).
139
A szelvények kiértékelése (rövid összefoglalás)
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/


16.4. ábra. Sűrűség- neutron diagram kis mésztartalmú homokkő mátrixú agyagos tárolónál. A pontfelhő alakja
jórészt diszperz agyagosságra utal. (HDS-2000 szoftver grafika)
A porozitáskövetőkből másodlagos porozitás becslése is végrehajtható, az akusztikus mérésekből és a radioaktív
mérésekből származó porozitások összevetésével. A másodlagos porozitás index (SPI):
(16.23.)
.
Néhány agyagos homokkő víztelítettségi modellben szükség van az agyag porozitására (ɸ
tsh
), amely a modell
szerint a kötött víz frakcióhoz tartozik. Ennek becslése:
(16.24.)
.
Ahol tapasztalati konstans (0.5 – 1.0) intervallumban. Ennek segítségével felírható a tároló kőzet totális porozitása:
(16.25.)
.
Iszap és iszapfiltrátum fajlagos ellenállása
Cél. iszap elektromos paramétereinek meghatározása.
Az iszapfiltrátum szerephez jut az elárasztott zóna víztelítettségének és így a kitermelhető szénhidrogén mennyiség
meghatározásában, felhasználjuk a rétegvíz fajlagos ellenállás-becsléseknél is. Az iszapfiltrátum fajlagos ellenállását
(R
mf
) általában felszíni hőmérsékleten (T
0
) mérik meg, innen át kell számítani a fúrólyuk hőmérsékletére (T):
(16.26.)
.
Az iszap fajlagos ellenállását (R
m
) az elektromos szelvények fúrólyukhatás korrekcióknál használjuk fel. A felszíni
adatokból 16.26. egyenlettel analóg módon számíthatjuk át a vizsgált mélység hőmérsékletére. Ha csak fúróiszap
adat áll rendelkezésre, az iszapfiltrátum fajlagos ellenállása többféle tapasztalati összefüggéssel becsülhető.
Legegyszerűbben:
140
A szelvények kiértékelése (rövid összefoglalás)
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/


(16.27.)
.
Fajlagos ellenállás mérések korrekciói (R
t
, R
xo
)
Cél: Látszólagos fajlagos ellenállás értékekből a rétegek fajlagos ellenállásának becslése.
Az elárasztás fajlagos ellenállás eloszlás modelljére vonatkozó inverzió alapján meghatározható az érintetlen zóna
fajlagos ellenállása (R
t
) és az elárasztott zóna ekvivalens fajlagos ellenállása. Ezeket grafikus úton (tornádó-
diagramok segítségével is) végezhető. A fókuszált eszközök esetében a legnagyobb kutatási mélységű eszköz
eredményei közelítőleg használhatók R
t
becsléseként. A mikroszondák által mért fajlagos ellenállás (iszaplepény
korrekció után) (R
xo
) használható az elárasztott zóna fajlagos ellenállásának becsléseként.
Rétegvíz fajlagos ellenállásnak (R
w
) becslése
A víztelítettség becsléseknek egyik kulcsparamétere. Becsülhetjük permeábilis intervallumnál az SP szelvény
agyagvonalhoz képesti kitéréséből (Sztatikus SP - SSP), a hőmérséklet és az R
mf
ismeretében:
(16.28.)
.
A fenti összefüggés 30 000 ppm NaCl ekvivalens koncentráció alatt alkalmazható további korrekció nélkül. Az
R
w
25°C-on meghatározott értékéből meghatározhatjuk az ekvivalens NaCl koncentrációt ppm-ben. A koncentráció
logaritmusa (c):
(16.29.)
.
Az R
w
becsülhető R
t
és a becsült effektív porozitás értékek segítségével, alkalmazva az Archie-formulát, számítva
az un. látszólagos rétegvíz fajlagos ellenállás értéket (R
wa
).
(16.30.)
.
Adott mélység intervallumon R
wa
minimális értékeit tekinthetjük R
w
becslésének, amennyiben a becslésből kizárjuk
az agyagos zónákat.
A rétegvíz fajlagos ellenállás becsléseknél figyelembe kell venni a rétegvizsgálatok, teszteres mérések eredményeit,
számítva arra, hogy a vízmintában részben visszanyert fúróiszap is lehet, torzítva az eredményeket.
Cementációs kitevő becslése (m)
Cél: A pórustér geometriája által meghatározott zónaparaméterek becslése.
A cementációs kitevő (m) és a tortuozitási együttható (a), a fajlagos ellenállás modellek fontos paraméterei.
Értéküket leggyakrabban a kőzettípusra vonatkozó előzetes információk alapján határozzuk meg.
141
A szelvények kiértékelése (rövid összefoglalás)
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/


a
m
Modell
1
2
Karbonát
0.62
2.15
Humble (homokkő)
0.8
2
Tixier (kevésbé kompaktált)
1
1.87-0.013/ф
Shell (kis porozitású karbonát)
16.2. táblázat. Cementációs modellek
Az értékét Picket-diagramon (elsősorban vizes zónáknál ellenőrizhetjük) a pontfelhő alakja szerint (16.5. ábra).
Repedezett vagy üreges másodlagos porozitású kőzet esetére Aguilera dolgozott ki kvantitatív eljárást (Aguilera
2003).
Víztelítettség becslése (S
w
)
Cél: Az effektív pórustéren belüli fluidum arányok becslése készletbecslésekhez és tárolómodellezéshez.
A fenti adatokból megfelelő modellválasztással számíthatjuk ki a pórustér víztelítettségét. Az adatrendszer grafikusan
is vizsgálható ebből a szempontból az un. Picket-diagramon (16.5. ábra), amelyen tiszta, agyagmentes tároló esetén
elkülönülnek a különböző víztelítettségű zónák.
16.5. ábra. Picket-diagram víztelítettség előzetes meghatározásához, a cementációs kitevő és rétegvíz fajlagos
ellenállásának ellenőrzéséhez. (HDS-2000 szoftver grafika)
A víztelítettségről kapható áttekintés mellett mind a cementációs kitevő, mind az S
w
vonalak meredeksége
ellenőrizhető. Megjegyezzük, hogy a cementációs kitevő izotróp pórustérre 2 körüli érték, a repedezettség
megjelenése csökkenti, míg az oldási üregek megjelenése általában növeli az értékét.
Tiszta tároló kőzetek esetén a víztelítettség a tapasztalati alapokon nyugvó Archie-formulával számítható:
(16.31.)
.
142
A szelvények kiértékelése (rövid összefoglalás)
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/


Agyagos tárolók esetén az agyag vezetőképességét is figyelembe kell venni. A modellek egy része függ az agyag
betelepülés módjától. Diszperz agyag betelepülés esetén a pórustérben levő agyagot és pórusfolyadékot keverék
elektrolitnak tekintjük, melynek eredő ellenállását a két vezető frakció párhuzamos kapcsolásával nyerjük így
felépítve a víztelítettség számítás alapját képező elektromos kőzetmodellt:
(16.32.)
.
A modellben az agyagot a pórustér részeként, a pórusvízzel összevonva kezeltük. A diszperz agyag teljes pórustérre
vonatkoztatott aránya q.
Lamináris agyag feltételezése mellett az agyagos és porózus rétegeket kapcsoljuk párhuzamosan részarányuknak
megfelelően:
(16.33.)
.
Többféle agyagtípus jelenlétében is jól használható az Indonézia-formula, mely kis sótartalmú rétegvizek esetén
is jó eredményeket ad:
(16.34.)
.
A formula alkalmazható az agyagokra vonatkozó vezetőképesség és sókoncentráció függvény nemlineáris szakaszán
is. Hasonló agyagtípustól független az un. total shale formula:
(16.35.)
.
Nagyon gyakran alkalmazzák az agyagtípustól független Dual-Water modellt, melyben az agyagfrakciót két
komponensre bontják: egy kötött víz és egy száraz agyag részre. A kötött vizet a teljes pórustérhez (ф
t
) sorolva,
a pórusvízzel elektromos szempontból párhuzamosan kötve számítják ki a kőzet eredő fajlagos ellenállását:
(16.36.)
.
A szaturációs kitevő értékét 2-nek választva 16.36-ból a teljes pórustérfogatra vonatkozó víztelítettség:
(16.37.)
.
A formula fontosabb paramétereinek becslésénél a korábban meghatározott agyag teljes porozitásnak kulcsszerepe
van:
(16.38.)
: a kötött víz fajlagos ellenállása,
143
A szelvények kiértékelése (rövid összefoglalás)
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/


(16.39.)
: a kötött víz frakció.
A kötött víz szaturáció jó becslése a nem redukálható vízmennyiségnek (S
wirr
)
A 16.37. formulában kifejezett teljes víztelítettségből kiszámíthatjuk az effektív pórustérre vonatkozó effektív víz
szaturációt:
(16.40.)
.
A rétegvíz ellenállás helyére iszapellenállást írva és R
t
helyére R
xo
-t írva, az elárasztott zóna víztelítettségére kapunk
becsléseket (S
xo
). A mozgó szénhidrogén mennyiségére adható becslés:
(16.41.)
.
A szénhidrogén teljes kőzetre vonatkoztatott fajlagos térfogati aránya a készletszámításokhoz:
(16.42.)
.
Nem redukálható vízmennyiség becslése (S
wirr
)
A nem redukálható víztartalom többnyire a szemcsék felületén kötött víz frakciót jelenti. Agyagásványok jelenlétében
különösen magas lehet a részaránya (50% felett). Becslése lehetséges labormérések alapján, fázishatárok felett a
vízszaturáció határértéke alapján. un. Buckles-diagram (16.6. ábra) hiperbolái alapján, illetve a Dual-Water modellnél
alkalmazott kötött víz szaturáció (S
bw
) agyagos tárolók esetén szintén tekinthető S
wirr
becslésnek. A legpontosabb
becslések NMR mérések alapján lehetségesek.
16.6. ábra. Buckles-diagram S
wirr
becsléséhez. (HDS-2000 szoftver grafika) Látható, hogy a szénhidrogénnel
telített pórustér tartományon a pontfelhő egy hiperbolán helyezkedik el. A hiperbola megmutatja az adott
porozitáshoz tartozó nem redukálható vízszaturáció értékét.
Permeabilitás becslése
144
A szelvények kiértékelése (rövid összefoglalás)
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/


Ha labormérések alapján felállított összefüggések nem állnak rendelkezésre, akkor szelvények alapján (Karman-
Kozeny típusú félempirikus formulák) becsülhetjük a permeabilitást (mD egységben):
(16.43.)
(Tixier-formula),
(16.44.)
(Timur-formula),
(16.45.)
(Coates-formula).
A nem redukálható vízmennyiség szerepet játszik a relatív permeabilitások becslésénél, kétfázisú esetben (víz és
olaj):
(16.46.)
,
(16.47.)
.
Kétfázisú áramlásnál a valós permeabilitás a relatív és a vízre meghatározott permeabilitás szorzataként áll elő.
Vízhozam becslése
Kétfázisú áramlás esetén a víz arányát a termelvényben (water cut) a következő formulával becsülhetjük a relatív
permeabilitásokból és viszkozitásokból:
(16.48.)
Rezervoár vastagságok
A területre meghatározott küszöbparaméterekkel (cutoff), meghatározhatjuk a rezervoárok vastagságát, majd erre
vonatkoztatva, megfelelő átlagolással ez ekvivalens rezervoár paramétereket. Az agyagtartalom és porozitásra
megszabott küszöbértékekkel határozhatjuk meg a rezervoár vastagságát (Gross interval), majd S
w
küszöb érték
segítségével ezen belül a termelő zónákat (Net pay interval).
A rezervoármodellezéshez, a fúrásban maghatározott információ kiterjesztéséhez szükség van a termelő vastagság
relatív értékére (NTG - Net to Gross). (16.7. ábra)
145
A szelvények kiértékelése (rövid összefoglalás)
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/


16.7. ábra. Eredmény szelvények, a mélység mellett feltűntettük a rezervoárokhoz kapcsolódó indikátor függvényeket
(Gross, Net pay). (HDS-2000 szoftver grafika)
146
A szelvények kiértékelése (rövid összefoglalás)
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/


Irodalom
Aguilera, M.S. és Aguilera, R.. Improved models for petrophysical analysis of dual porosity reservoirs. 2003.
Petrophysics. 44. (1). 21–35.
Balázs, L.. Egyenáramú elektromos mérések modellezése inhomogén közegekben. 2010. PhD Disszertáció, ELTE
TTK.
Balázs, L.. Kőzetfizika. megjelenés alatt. ELTE TTK jegyzet.
Balázs, L. és Gyurkócza, Cs.. Neutrondetektorok. 2002. BME Laborjegyzet.
Balázs, L.. Modelling and examination of penetration neutron sonde behaviour in various logging environments
by Monte-Carlo method, and diffusion approximation. 2008. Geophysical Transactions. 45. 135-156.
Coates, G. R., Xlao, L., és Prammer, M. G.. NMR Logging, Priciples and Applications. 1999. Halliburton.
De-Witte, L. és Gould, R. W.. Potential distribution due to a cylindrical electrode mounted on an insulting probe.
1959. Geophysics. XXIV. 3. 566-579.
Dobróka, M.. Szabó, N.. Interval inversion of well-logging data for automatic determination of formation boundaries
by using float-encoded genetic algorith. 2012. Journal of Petroleum Science and Engineering. 86-87.
Doll, H. G.. The laterolog: a new resistivity logging method with electrodes using an automatic focusing system.
1951. Petroleum Transactions, AIME. 192. 305-316.
Doll, H. G.. Introduction to Induction logging and Application to Logging of Wells Drilled with Oil Base Mud. .
Journal of Petroleum Technology. 1. 6 (June 1949). 148-162.
Ellis, D. V. és Singer, J. M.. Well logging for Earth Scientists. 2007. Springer.
Crowder, R. E. és Mitchell, K.. Spinner Flowmeter Logging a Combination of Borehole Geophysics and Hydraulics.
2002. Well Design Workshop, Arizona.
Dewan, J. T.. Modern Open-Hole Log Interpretation. 1983. PennWell.
Jackson, J. D.. Klasszikus elektrodinamika. 2004. Typotex Kiadó.
Kaufmann, A. A. és Keller, G. V.. Induction Logging. 1989. Elsevier Science Publisher.
Landau, L. D. és Lifsic, E. M.. Elméleti fizika VII.. 1974. Tankönyvkiadó, Budapest.
Tittman, J.. Geophysical Well Logging. 1986. Academic Press Orlando.
Schlumberger. Log Interpretation Principles/Applications. 1989. Schlumberger.
Smolen, J. J.. Cased Hole and Production Log Evaluation. 1996. PennWell, Tulsa Oklahoma.
Szatmáry, Z.. Bevezetés a reaktrofizikába. 2000. Akadémiai Kiadó, Budapest.
147
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/

Document Outline

  • Mélyfúrási geofizika
  • Tartalom
  • 1. fejezet - Bevezetés – a mélyfúrási geofizika a nyersanyagkutatás vertikumában
  • 2. fejezet - Fúrás és fúrási környezet
    • 2.1. Fúrólyuk átmérő
    • 2.2. Elárasztás
    • 2.3. Hőmérséklet és nyomásviszonyok
    • 2.4. Mud-log és fúrás közbeni információk
    • 2.5. Magmintavétel
    • 2.6. Rétegvizsgálat
  • 3. fejezet - Geofizikai szelvényezés
    • 3.1. Adatrögzítés-adatkezelés
  • 4. fejezet - Egyenáramú fajlagos ellenállásmérések
    • 4.1. Direktfeladat
      • 4.1.1. Forrásmodell
      • 4.1.2. Pontelektród tere réteghatárnál
    • 4.2. Potenciál és Gradiens szondák
    • 4.3. Laterologok
      • 4.3.1. Nyújtott elektródás laterolog modellezése
    • 4.4. Mikroszondák
    • 4.5. Elárasztás korrekció
  • 5. fejezet - Természetes potenciál
  • 6. fejezet - Indukciós mérések
    • 6.1. Direkt probléma
      • 6.1.1. Egyenáramú közelítés és geometriai faktor
      • 6.1.2. Direktfeladat megoldás a Maxwell egyenletek alapján
    • 6.2. Fókuszálás és szonda típusok
  • 7. fejezet - Dielektromos állandó mérés
    • 7.1. Direkt probléma
    • 7.2. Dielektromos szondák
  • 8. fejezet - Transzportelméleti összefoglaló radioaktív mérésekhez
    • 8.1. P1 és Diffúziós közelítés
    • 8.2. Diffúziós egyenlet megoldásai
    • 8.3. Monte-Carlo módszerek
  • 9. fejezet - Természetes gammamérés
    • 9.1. Természetes gamma szondák
    • 9.2. Spektrális természetes gammamérés
  • 10. fejezet - Gamma-gamma mérések
    • 10.1. Sűrűségmérés
    • 10.2. Fotoelektromos abszorbciós index mérés (Lithodensity mérés)
  • 11. fejezet - Neutronmérések
    • 11.1. Neutronforrások
    • 11.2. Neutrondetektorok
    • 11.3. Neutronszondák
    • 11.4. Neutronporozitás
    • 11.5. Pulzált forráshoz kapcsolódó neutronmódszerek
      • 11.5.1. Neutronélettartam szelvényezés
      • 11.5.2. Neutronaktivációs módszerek
  • 12. fejezet - NMR mérések
    • 12.1. NMR mérőberendezések
  • 13. fejezet - Akusztikus módszerek
    • 13.1. Az akusztikus módszer alkalmazásai
  • 14. fejezet - Képalkotó mérések
    • 14.1. Egyenáramú képalkotó szelvényezés
    • 14.2. Ultraszónikus képalkotó szelvényezés
  • 15. fejezet - Béléscsövezett fúrásokban végzett geofizikai mérések
    • 15.1. Kútdiagnosztikai mérések
      • 15.1.1. Cementkötés-szelvényezés (Cement bond log - CBL)
      • 15.1.2. Karmantyúlokátor (CCL – Casing Collar Locator)
      • 15.1.2. Cső állapotára vonatkozó mérések
      • 15.1.3. Szivárgás és átfejtődés mérések
    • 15.2. Termelésgeofizikai mérések
  • 16. fejezet - A szelvények kiértékelése (rövid összefoglalás)
  • Irodalom

Yüklə 5,94 Kb.

Dostları ilə paylaş:
1   ...   28   29   30   31   32   33   34   35   36




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©www.genderi.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

    Ana səhifə