Mélyfúrási geofizika Balázs László

15.5. ábra. Sokkaros lyukbőségmérő
A képalkotó eljárásként sikerrel alkalmazott ultraszónikus lyukfal leképezés a béléscső állapotára vonatkozó
információk szerzésére is alkalmas. Elektromágneses eszközöket is kifejlesztettek kifejezetten csőállapot felmérésre.
Szinuszos elektromágneses hullámokat keltő adó közelében elhelyezett vevő jele szintén alkalmas sérülések
kimutatására, ugyanis a hullámterjedésnél bekövetkező fáziseltolódás a vezető közeg fajlagos ellenállásától függ
(ahogy ezt az indukciós szondázásnál vagy az EPT mérések tárgyalásánál beláttuk). A korróziós sérülések
megjelenése fajlagos ellenállás növekedést jelent, így a vevőnél fáziseltolódás anomália lép fel.
15.1.3. Szivárgás és átfejtődés mérések
A béléscsövön, termelőcsövön bekövetkező sérüléseken víz, gázszivárgás léphet fel. Ezek detektálásával indirekt
módon is kimutathatjuk a sérüléseket. Szivárgás történhet a béléscső mögötti tartományban a cementezésben
kialakult csatornákon vagy repedéseken keresztül. Gáz esetében ez biztonsági kockázatot is jelent. Az alkalmazható
módszerek egy része a szivárgás folyamatát, más módszerek az eredményét (pl. gázfelhalmozódást, átfejtődést)
detektálják.
A szivárgás folyamatának kimutatására az un. zajmérés, illetve jelentősebb gázszivárgásnál a hőmérsékletmérés
is eredményes lehet. A zajméréseknél speciális mikrofonnal rögzítik egy adott mélységben mérhető akusztikus
zajteljesítményt lezárt kútban. A szivárgás, különösen a kis keresztmetszeteknél jellegzetes akusztikus zajt produkál,
a különböző áramlásokban jelentkező fluktuációk (turbulencia) szintén zajforrásként működnek.
127
Béléscsövezett fúrásokban végzett geofizikai mérések
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/

---

15.6. ábra Zajmérések eredménye két korróziós szivárgási hely környezetében. A zajteljesítmény növekedése
lokalizálja a szivárgási helyet. Az anomália aszimmetriája az áramlás irányára utal, míg a spektrális eloszlás a
folyadék összetételre és az áramlás típusára.
A gyakorlatban alkalmazott mérésénél 5 spektrális ablakban rögzítik a zajteljesítményt (200, 600, 1000, 2000,
6000 Hz határokkal). A háttérből kiemelkedő zajteljesítmény szivárgásra utal (15.6. ábra). Az egyfázisú áramlás
spektruma általában kiterjedtebb a nagyobb frekvenciák felé, a többfázisú spektruma kisebb frekvenciáknál
lokalizálódik. A zajcsúcsok az áramlási csatorna szűkületeit jelzik, pl. a cső sérülések helyét, vagy a cement rétegben
kialakult szűk áramlási csatornát. Az anomália lecsengése, aszimmetria alapján az áramlás irányára
következtethetünk. A módszer közelítőleg kalibrálható az áramlás tömegáramára, így korlátokkal mennyiségi
becslésre is alkalmas.
A gáz kitágulásának köszönhetően, a gázáramlás helyei negatív lokális hőmérsékleti anomáliát okoznak.
128
Béléscsövezett fúrásokban végzett geofizikai mérések
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/

---

15.6. ábra Két detektoros neutron mérés (jobb oldali sáv), gázátfejtődés kimutatására. A megnövekedett neutron
intenzitás gáztárolóra utal, hiszen a gáztartalmú rétegnél kevésbé erős a neutron moderáció. Bal oldalon
karmantyúlokátor és természetes gamma szelvényeket láthatunk.
A porozitás mérésnél használatos neutronszonda (CNL) felhasználható a gázfelhalmozódási helyek kimutatására
(15.6. ábra). A béléscső rendszer a neutronteret viszonylag kevéssé befolyásolja. A gáztartalom – kis
hidrogénkoncentráció miatt – nem termalizálja a neutronokat olyan hatékonyan, így a szonda viszonylag magas
termikus neutronfluxust detektál. Ellentétben az „open hole” mérésekkel, itt nem kalibrálják a szondát, mert a
béléscsőrendszernek köszönhetően a mérési környezet nagyon változatos.
15.2. Termelésgeofizikai mérések
A termelésgeofizikai mérések célja, a termelő rétegek vizsgálata a termelvény fázisonként felvett hozam-mélység
q(h) görbék (termelvény profil) alapján (15.7. ábra), illetve a besajtolási folyamatok ellenőrzése. A méréseket a
termelőcsövön belül végzik, erre a célra kialakított mérőberendezések együttesével. A termelési profilt a mérésekből
gyakran úgy származtatják, hogy stacionárius áramlási helyeken határozzák meg a hozamokat, és a perforációknál
(belépési helyeknél) beáramló hozamot a felette és alatta meghatározható hozam különbségeként állítják elő.
129
Béléscsövezett fúrásokban végzett geofizikai mérések
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/

---

15.7. ábra. Termelésgeofizikai mérések és az értelmezés eredménye. Baloldali sávban természetes gamma szelvény,
majd különböző sebességekkel vontatott folyamatos áramlásmérő szelvények, a következő sávban a folyadék
összetétel meghatározására szolgáló kapacitás és sűrűségmérés, végül hőmérséklet és nyomásmérés eredményei
(psi egységben) láthatók.
A mérésekből elsőként a teljes hozamot (q) határozzák meg az áramlásmérések segítségével.
Az áramlásmérők többnyire különböző módon kialakított propelleres eszközök. A propeller fordulatszámát kell
áramlási sebességre (v) kalibrálni, általában különböző vontatási sebességekkel elvégzett mérések segítségével
(15.8. ábra). Ehhez adott mélységpontban a vontatási sebességek és a fordulatszám adatokra egyenest illesztünk
és a zérus fordulatszámhoz tartozó érték a látszólagos áramlási sebesség.
15.8. ábra. Áramlásmérők kalibrációja, különböző mélységpontoknál elvégzett regresszió eredménye.
A látszólagos sebesség értelmezésénél figyelembe kell venni az áramlás jellegét (lamináris, turbulens), hiszen ez
meghatározza a csőbeli sebesség profilt (15.9. ábra) és ezen keresztül az áramlásmérő szonda válaszát.
130
Béléscsövezett fúrásokban végzett geofizikai mérések
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/

---