6
rázni. Azonban egyik ilyen tudomány sem kérdezi: vájjon
mi a valóság, mi a létező általában? mik a létezés általános
ismertető jelei? mi végső elemzésben az anyag, a szellem, az
erő, az élet? hogyan függnek össze egymással a létezők álta-
lában, pusztán okság szerint-e vagy célszerűen? A szak-
tudomány, mint ilyen, külön nem foglalkozik ezekkel a
kérdésekkel; de azért munkájában már eleve bennrejlik
valamely válasz e kérdésekre. Így pl. minden fizikus, mi-
kor munkájához fog, önkénytelenül fölteszi, hogy a meg-
figyelt jelenségek nem valami véletlennek eredményei, ha-
nem, hogy egymást valamikép okozzák, hogy tehát a való-
ságban az okság elve uralkodik. Ilyen egyetemes természetű
föltevésekkel és elvekkel a létezőkre vonatkozóan tele van-
nak öntudatlanul az egyes szaktudományok, nélkülök egy
lépést sem tehetnek előre. Kell tehát lennie egy olyan egye-
temes tudománynak, mely minden létezőnek általánostulaj-
donságaitl végső elveit vizsgálja, azaz egységes választ, akar
adni arra a kérdésre: mik a valóság végső elemei s hogyan
függnek össze ezek egymással? Ez az egyetemes tudomány
a lételmélet vagy metafizika.
A létező végső elveinek tudományát Aristoteles «első filozófiának»
πρώτη φιλοσοφία hívta. Minthogy irodalmi hagyatékában az idevágó
könyvek a fizikai könyvek után következtek, azért a filozófiának ezt a
részét metafizikának μετά τα φυσικά nevezték el.
3. A metafizika egységes elméleti képet törekszik szer-
keszteni a világról, amikor azt kérdezi: mi a végső elemzés-
ben a létező világ? Azonban ehhez a kérdéshez egy másik
is csatlakozik: mi értéke van a világnak számomra; melyek
azok a kötelességek és föladatok, melyeket az embernek a
világ különböző köreivel: a családdal, társadalommal, em-
beriséggel, Istennel szemben teljesítenie kell? Más szóval:
melyek azok az értékek, melyeket cselekvésünk által meg
kell valósítanunk:? Az érték fogalma is sok tudomány közös,
egyetemes sarkfogalma, melyet eleve föltételez a nélkül, hogy
külön vizsgálat tárgyává tenné. A politikai, jogi, történelmi
tudomány, a művészet, a nevelés mind bizonyos értékek
elismeréséből indul ki, melyeket meg kell vizsgálnunk, mert
az egyes tudományok, mint ilyenek, ezekkel az értékekkel
nem foglalkoznak. Ε vizsgálatot tűzi ki feladatául az érték-
elmélet vagy axiológia (αξία: érték, becs).
7
Ugyanis nemcsak megállapítjuk (konstatáljuk) a létezőket, a világ
tényeit s az emberi cselekedeteket, ahogyan valóban végbemennek, hanem
jónak és szépnek, rossznak és rútnak is tartjuk, azaz értékeljük is őket.
Nemcsak annak, van jelentősége számunkra, ami van
t
hanem annak is,
amínekflennie kell, aminek, mint jónak és szépnek megvalósítására töre-
kedni kötelességünk. Varrnak^ szabályok {normák), melyekhez alkalmaz-
kodnunk kell, hogy cselekvésünk értékes, azaz jó legyen. Ezeket állapítja
meg az etika. Viszont vannak szabályok, melyeknek eleget kell tennünk,
hogy alkotásunk széf legyen. Ezeket vizsgálja az esztétika.
4. A tudás, a létezés és az érték végső elvi kérdéseivel
foglalkozó vizsgálatokat együttesen filozófiának nevezzük
(φιλοσοφία: eredetileg általában a tudás szeretete, a tudásra
való törekvés). Az egyes szaktudományok a létezőknek, a
világnak" egy-egy részét vizsgálják; ezzel szemben a filo-
zófia a világra mint egészre s ennek értelmére vonatkozó
egységes felfogásra törekszik. A filozófia e szerint a világra
s az értékekre vonatkozó elvszerű és egységes állásfoglalás.
A filozófia területének beosztása a következő:
Filozófia
Tudományelmélet .
Lételmélet v. metafizika
Értékelmélet
Logika Ismeretelmélet A természet A szellem
Etika Esztétika
metafizikája metafizikája
(Nevezzenek meg a tanulók filozófusokat, akikről hallottak vagy
akiktől már olvastak!)
IRODALOM. A filozófia elemeibe bevezető művek:_Pauler Ákos:
Bevezetés a filozófiába. 3. kiad. 1933. — Komis Gyula: Bevezetés a tudo-
mányos gondolkodásba. 1922. — Windelband Vilmos: Preludiumok.
(Filoz. Írók Tára.) 1925. — O. Külpe: Einleitung in die Philosophie.
10
1920. — W. Wundt: Einleitung in die Philosophie.
6
1913. — W. Windel-
band: Einleitung in die Philosophie. 1914. — J. Endres: Einleitung in die
Philosophie. 1920. -- Willmann: Die wichtigsten philosophischen Fach-
ausdrucke.
4
1918. — B. Eisler: Wörterbuch der philosophischen Begriffe.
1901. 3 köt. —- J. M. Baldurin: Dictionary of Philosophy and Psychology.
1901—1905. — Vocabulaire Philosophique. 1910-től kiadja a Société fran-
çaise de Philosophie. — Enyvvári Jenő: Filozófiai Szótár. 1917.
Dostları ilə paylaş: |