184
Gyula: Bevezetés a tudományos gondolkodásba. 1922. Történetfilozófia.
1924. — H. Rickert: Kultúrtudomány 03 természettudomány. (Magyar
fordítás, 1923.)
A tudományoknak fönnebb tagozott rendszerét a következő táblázatban
foglalhatjuk össze:
A tudományok fönnebbi osztályozásából számos fontos
tudomány hiányzik, pl. orvostudomány, neveléstudomány
(pedagógia), kereskedelmi, építészeti, földmívelési, bányá-
szati, erdészeti, hadi tudomány stb. Ezeknek tárgya az
emberi test egészsége, a nevelés, a kereskedelem, ipar stb.
előmozdítása, szóval valamely gyakorlati célnak elérése.*
Az ilyen tudományokat gyakorlati vagy alkalmazott (tech-
nikai) tudományoknak nevezzük. Ezek anyagukat az előbb
felsorolt elméleti vagy tiszta tudományokból veszik. A gya-
korlati tudományok ezeknek az elméleti tudományoknak
eredményeit alkalmazzák, vagyis nem a természeti vagy
a szellemi élet törvényeit kutatják, hanem bizonyos gya-
korlati (praktikus) szabályokat állítanak föl: az elméleti
tudományokból merített ismereteket az élet gyakorlati szük-
ségleteire fordítják. Az elméletre nagy szükség van, mert
ez képesít bennünket arra, hogy jobb tapasztalatokat te-
gyünk, mint a nyers érzékelés útján. Az elmélet a természet-
hez kérdést intéz s feleletet kényszerít ki belőle. «Az el-
méleti fogalmak a szellem szemei, vagy helyesebben telesz-
kópjai és mikroszkópjai; ezek feltételezik a természetes
* A tudományoknak gyakorlati célú alkalmazásától meg kell külön-
böztetnünk elméleti célú alkalmazásukat. így elméleti feladatok megoldá-
sára alkalmazzuk a matematikát a fizikában. Ez az elméleti alkalmazás
voltaképpen tudományos magyarázat. V. ö. a 23. §-t.
185
látószervet, de élesítik, megnagyobbítják s elmélyítik a
látást.»
A tudományoknak nagy része elsősorban gyakorlati érdeknek köszöni
eredetét. Az első geométerek a földmívelők voltak, kiknek föl kellett mérni
földjüket; az első aritmetikusok a kereskedők, az első asztronómusok a
hajósok, az első zoológusok és botanikusok az állattenyésztők és föld-
mívelők voltak. Az alkímia, mint a haszon szempontjából nagyfontosságú
aranycsinálás művészete, volt a kémiának forrása. Egy időben Európa
legkiválóbb vízépítészei az olasz és németalföldi mérnökök voltak, mert
náluk volt a legtöbb áradás; Egyiptomban alakult ki a geometria a Nílus
áradásai következtében szükségessé lett földmérések miatt; Németország
bányászai vetik meg az ásvány- és kőzettan alapját; a hajózás érdekei
vezettek Angliában a levegő és tengeráramlatok törvényeinek ismeretéhez.
A francia forradalmat követő háborúknak vagy a világháborúnak hadi
szükségletei igen sok kémiai és technikai fölfedezésre adtak ösztönzést.
A gyakorlati érdek előtérbetolása azonban sokszor hátráltatta a tudo-
mány fejlődését. Az ember elsősorban hasznos ismeretre törekedett, anélkül,
hogy előbb a dolgok természetébe és összefüggésébe fáradtságos elméleti
úton iparkodott volna bepillantást nyerni; a bölcsek köve után kutatott,
hogy mindenhatóvá és halhatatlanná legyen; horoszkópokat szerkesztett,
hogy a jövendőt előre tudja s így a fenyegető veszedelmet eleve elhárít-
hassa. De nem kutatta előbb, vájjon a világ olyan természetű-e, hogy
lehetséges benne a bölcsek köve s hogy sorsunk a csillagokban meg lehet-e
írva? A tudományos gondolkodás fejlettebb állapotában a gyakorlati
szempontok hátrább szorulnak, a gondolkodás inkább elméleti jelleget ölt:
az ismerés elsősorban a dolgok természetére irányul, nem törődve azzal,
vájjon eredményeinek van-e azonnal gyakorlati alkalmazása vagy sem.
Minden igazi tudomány magában rejtegeti alkalmazhatóságának föltételeit,
bár nem az az első föladata, hogy az életet szolgálja, hasznot hajtson.
«Vájjon Aristoteles, Linné, Buff on, amikor az állatvilágot leírták, Newton,
amidőn az általános nehézkedés kérdéséről elmélkedett, Cuvier, amidőn a
kihalt állatfajok jellemvonásait megállapította, vájjon mindezek a tudósok
tűztek-e maguk elé valami gyakorlati célt? Egy Lyell gyűjt és rendez,
egy Faraday mér és elemez, egy Owen boncol és hasonlít, egy Herschel
vizsgál és számol anélkül, hogy gondolna munkájának közvetlen értékesít-
hető eredményeire. Egy Gauss, egy Helmholtz sem azért fejlesztette a
tudományt, hogy az anyagi érdekeket előmozdítsa. Mikor Galvani és Volta
az elektromosság áramát megtalálták, még csak halvány sejtelmök sem
volt arról, hogy ez az erő miként fogja átalakítani az egész modern ipari
haladást». Az igazi tudománynak önmagában van a célja. «Minden igazi
tudomány — mondja Humboldt Sándor — az igazság aranya után kutat:
a másik aranyat mellesleg találja meg».
31. §. Az egyes tudományok és a filozófia.
Az ismerés nem állapodik meg az egyes (speciális) tudo-
mányoknál. Elménk egységes természete követeli, bogy az
egyes tudományterületek összefüggését is vizsgáljuk, vagyis
azokat a törzsfogalmakat (lét, tér, idő, okság, célszerűség,
186
anyag, erő, élet, szellem stb.), melyek az egyes tudományok-
ban közösek, de amelyekkel külön egyikük sem foglalkozik.
Ezek a fogalmak alkotják elsősorban a. filozófia tárgyát.
Minden tudományban megvan a törekvés arra, hogy az
egyes tények Vizsgálata alapján egyetemes, az ismerésre
általában vonatkozó, azaz filozófiai problémákhoz emelked-
jék. Ebből a szempontból minden egyes tudománynak meg-
van a maga filozófiai betetőzése (természet-filozófia, történet-
filozófia, államfilozófia, társadalomfilozófia, vallásfilozófia).
Az egyes tudományokból különösen két főút vezet a
filozófiába: az egyik a logika, a másik a metafizika útja.
Ez a két filozófiai tudományág foglalkozik ugyanis azokkal
a föltételekkel, amelyek mellett a valóságot általában
tudományos gondolkodás tárgyává tehetjük.
Az egyes tudományokat nemcsak azok a különös tár-
gyak jellemzik, melyekkel foglalkoznak, hanem azok a kü-
lönös módszerek is, melyeket alkalmaznak, hogy tárgyaikról
egyetemes érvényű ítéleteket alkothassanak. Ezeknek a
módszereknek ismeretére tehát szüksége van annak, aki
nemcsak ismerni akarja tárgyát, hanem azt is akarja tudni,
hogyan nyúljon helyesen tárgyához. Az egyes tudományok
speciális módszereinek ismerete természetszerűen föltételezi
a tudományos gondolkodás azon formainak ismeretét, melye-
ket a logika metodikai része tár föl. Elsősorban tehát a mód-
szertan közvetíti azt a kapcsolatot, mely a logikát az egyes
tudományokkal összefűzi.
A másik főút, amely az egyes tudományokból kiindulva
a filozófiába torkollik, a metafizika útja. Az egyes szak-
tudományokban öntudatlanul egy csomó előfeltevés lap-
pang a létezők általános természetére vonatkozóan. Ezeket
az egyes tudományok rendszerint megvizsgálatlanul hagy-
ják sa köztudatnak idevágó naiv, kritikátlan fogalmát
használják: ha ezeket vizsgálni kezdik, már a metafizika
területére lépnek. így pl. valamennyi egyes tudomány föl-
tételezi, hogy az a valóság, melyet gondolkodása tárgyává
tesz, a létezők összességéből áll, amelyek térben és időben
adva vannak s amelyeken folyamatok játszódnak le; az
utóbbiakat viszont oksági viszony kapcsolja össze. Vájjon
miben áll a létezőnek és az okságnak fogalma, ezzel a kér-
déssel sem a kémia, sem a fizika mint ilyen, nem foglal-
187
kozik. Ha azonban a fizikus vagy kémikus a maga tudo-
mányának problémáit a végső elvekig végiggondolja, ok-
vetlenül kénytelen a «létező» és az «okság» fogalmát általá-
ban megvizsgálni, vagyis a metafizikában tájékozódni.
Ugyanígy vezet a geometria a térnek és a végtelenségnek,
a biológia az életről való mechanisztikus vagy vitalisztikus
felfogásnak problémáin át a metafizikába.
Hasonlóképpen számos tudomány nem nélkülözheti az
értékfogalom megvizsgálását. így nyúlik át a jogtudomány
az erkölcsiség (moralitás) és törvényesség (legalitás) kér-
désein keresztül az etikába, az irodalom és művészettör-
ténet pedig a szép problémáján keresztül az esztétikába,
vagy általánosabban: az érték filozófiába. A történész ob-
jektíve megállapítja, hogy mi történt; azonban amikor azt
is meg akarja ítélni, vájjon mi értéke van annak, ami tör-
tént, milyen az erkölcsi értéke azoknak az egyéneknek, akik
a történet tényezői, mi a fejlődés, haladás és visszafejlődés
fogalma: akkor már a hisztorikus a megítélés normáival
foglalkozva, a filozófia sajátos területén jár. Ha így most
sorban megvizsgálnék az egyes tudományokat, mindegyik-
ben kimutathatnók azokat az általános problémákat és
szempontokat, melyeknek vizsgálata már nem az egyes
szaktudománynak, hanem a filozófiának kérdése, mely
ezeket az általános problémákat összefüggően vizsgálja.
Az egyes tudományok munkafelosztása, folytonos el-
különölése ugyanis azzal fenyegeti a tudomány egészét.
hogy teljesen elmerül az egyre kisebb és kisebb részletek-
ben (mikrológia). Ezzel szemben a filozófiának feladata
annak a tudatnak ébrentartása, hogy a tudomány csak
mint egész éri el célját: a teljesen egységesített ismeret-
rendszer az eszmény. A filozófia e feladatát úgy teljesíti,
hogy ismereteink egyetemes elveit és ezek összefüggését
vizsgálja s végső célul egységes világnézet kialakítását tűzi
ki. Minden egyes tudomány az ismerés valamely kidönös
területén kutat: a filozófia viszont az egységesített egész
ismerésre, a teljes igazságra való törekvés képviselője. Szép
kifejezést ölt ez a törekvés Madách Ádámjának szavaiban;
188
Mi a tudvágyat szakhoz nem kötök,
Átpillantását vágyjuk az egésznek . . .
Igaz! Tudom jól, hogy kell olyan is.
Ki homokot hord, vagy követ farag;
NéhVüle nem emelkedik terem.
De ez csak a homályban tévelyeg
S fogalma sincs arról, miben segít,
Csak az építész látja az egészet.
S bár megfaragni nem tud egy követ-,
A művet ő teremti mint egy Isten.
A tudománynak gazdag ágai
Egy Organismus sok külön vonása.
Együtt igéző csak.
Az ember tragédiája. XII. szín.
TARTALOM.
Lap
Az első kiadás előszavából................................................................................................... 3
Előszó a hetedik kiadáshoz ............................................................................................... 4
1. §. A filozófia fogalma és területének beosztása............................................................... 5
Pszichológia.
Altalános bevezetés a pszichológiába.
Lap
2. §. A pszichológia tárgya és
föladata................................
8
3. §. A pszichológia módszerei
10
4. §. A pszichológia területe
12
5. §. A testi és lelki jelenségek
viszonya ...........................
13
6. §. A lelki tünemények osz-
tályozása és egysége .
16
A gondolkodás pszichológiája.
1. Érzet és szemlélet.
7. §. Az érzet .....................................
19
8. §. Az érzet minősége.......................
20
9. §. Az érzet erőssége ......................
22
10. §. A látás érzetei............................
24
11. §. A hallás érzetei..........................
28
12. §. A szag- és ízérzetek ...
30
13. §. Nyomás-, hő- és fájda-
lomérzetek ........................
31
14. §. Erő-, helyzet-, mozgás-
és egyensúlyérzetek .
33
15. §. Életérzetek.................................
34
16. §. A szemlélet (percepció)
34
17. §. Térszemlélet..............................
36
18. §. Időszemlélet..............................
40
2. Képzet.
19. §. Szemlélet és képzet ....
41
20. §. Az emlékezet.............................
45
21. §. Hogyan tanuljunk? ....
52
22. §. A képzelet ..............................
57
23. §. A tudat.......................................
61
24. §. A figyelem .............................
62
£5, §. Az appercepció .........................
68
3. Gondolkodás.
Lap
26. §. Általános képzetek.................... 69
27. §. A nyelv...................................... 71
28. §. A gondolkodás.......................... 74
Az érzelem pszichológiája.
29. §. Az érzelmek és fölosztá-
suk .....................................
77
30. §. Érzéki érzelmek........
78
30. §. Értelmi (logikai) érzel-
mek ..................................
83
32. §. Esztétikai érzelmek.................... 84
33. §. Erkölcsi és vallási érzel-
mek ................................... 89
34. §. Az érzelmek kapcsolata
és lefolyása.......................... 90
35. §. Az indulat ............................... 92
36. §. Az érzelmekkel és indu-
latokkal kapcsolatos
testi jelenségek ................. 93
37. §. Érzelem és gondolkodás 94
Az akarat pszichológiája.
38. §. Törekvés, vágy és akarat
96
39. §. Ösztöncselekvések....................
98
40. §. Az akarat....................................
102
41. §. A jellem ..................................
106
Függelék.
42. §. Alvás és álom .......................... 108
43. §. Hipnotikus állapotok...
110
44. §. A lelki betegségek.................... 111
45. §. Tömegpszichológiai jelen-
ségek ................................ 117
1. §. A logika és feladata
A gondolkodás elemi
1. Fogalom.
2.
§. A fogalom ....................... 124
3.
§. A fogalmak logikai vi-
szonyai .................... 125
4.
§. A meghatározás............... 127
5.
§. A felosztás. Osztály és
típus....................…. 128
2. ítélet.
6.
§. Az ítélet ....................... 131
7.
§. Az ítélet fajai ............... 132
8.
§. Logikai alapelvek........... 134
9.
§. Az elégséges ok elve 136
3. Következtetés.
10.
§. A következtetés és fajai 138
11.
§. A szillogizmus ............. 138
12.
§. Feltétlen szillogizmusok 139
13.
§. Feltételes szillogizmusok 141
14.
§. Szétválasztó szillogizmu-
sok ............................. 142
15. §. Rövidített és összetelt
szillogizmusok ........ 144
16.
§. A szillogizmus értéke . . 145
17.
§. Az indukció ................. 147
18.
§. Az oksági viszony ....... 149
19.
§. Valószínűségi következ-
tetések ....................... 151
20. §. A bebizonyítás................ 154
21. §................................... 120
sek.............................. 156
A gondolkodás módszeres íormái.
22. §. A gondolkodás módsze-
res formáinak fölosztása 160
1. A gondolkodás kutató (heurisz-
tikus) formái.
23.
§. Leírás és magyarázat . . 161
24.
§. Megfigyelés és kísérlet . 163
25.
§. J. St. Mill kísérleti mód-
szerei.......................... 165
26.
§. A természeti törvény . .
168
27.
§. Elmélet, hipotézis, fikció 170
28.
§. Indukció és dedukció . . 173
2. A gondolkodás rendszeres (sziszte-
matikus) formai.
29. §. A tudományos rendszer 175
30. §. A tudományok fölosz-
tása .......................... 177
I.
Ideális (vagy formai)
tudományok............ 178
II.
Reális tudományok 179
1. Természettudo-
mányok .................. 180
2. Szellemi tudo-
mányok.................... 181
31. §. Az egyes tudományok és
a filozófia................... 185
Logika.
Helytelenkövetkezteté-
formái
..
Dostları ilə paylaş: |