17
érzelem sem szűkölködik bizonyos gondolati elem és cselek-
vési tendencia nélkül; és az akaratnak is van gondolati
tárgya (valamit akarunk), mely vagy tetszik vagy nem
(érzelem). Ebben áll a lelki élet páratlan egysége.
Ennek az egységnek én-ünk a legfőbb képviselője. Az
én a különféle lelki működéseknek eredeti, másból le nem
vezethető azonos alanya: én gondolkodom, érzek és akarok.
Minden lelki jelenség valamely én-hez tartozik; nincsen
lelki tünemény, melynek ne valamely egységes én volna az
alanya. Ez is a lelki jelenségeknek a fizikaiakkal szemben
egyik fontos megkülönböztető sajátsága.
Egy elmélet átértésekor elsősorban gondolkodunk, de ugyanekkor a
szellemi munka gyönyörét is érezzük s bizonyos készség is keletkezik ben-
nünk annak az elméletnek értelmében való akarásra és cselekvésre. Egy
műtárgy szemlélésekor, egy költemény olvasása alkalmával elsősorban
gyönyörködünk, de ugyanekkor a szemlélet vagy olvasmány tartalmára is
gondolunk, azonkívül a továbbszemlélésre vagy olvasásra ösztönző akarás,
esetleg nemakarás is működik bennünk. Viszont, ha valaminek megtevé-
sére felszólítanak bennünket, a cselekvést vagy akarjuk, vagy nem, mi-
közben az akarat tárgyára s körülményeire gondolunk és kellemesen vagy
kellemetlenül érezzük magunkat. — A pszichológiának egyik, iránya az
érzelmet és akaratot a gondolatra (értelemre) törekszik visszavezetni (intel-
lektualizmus). Viszont egy másik irányzata a gondolattal és érzelemmel
szemben az akarat elsőségét állítja (voluntarizmus).
IRODALOM. A pszichológiába bevezető művek: 0. Külpe: Vor-
lesungen über Psychologie.
2
1922. Alexander Bernát: A lelki életről.
1905. (Műveltség Könyvtára.) —- B. Müller-Freienfels:: Die Hauptrich-
tungen der gegenwärtigen Psychologie.
2
1931. — K. Bühler: Die Krise
der Psychologie. 1927. — E. Sawpe: Einführung in die neuere Psycho-
logie. 1928. — Komis Gy.: Elemi pszichológiai kísérletek. 52 ábrá-
val. 1911. — Höfler—Witasek: Hundert psychologische Schulver-
suche.
3
1911. — Gh. S. Myers: An introduction to experimental psycho-
logy. 1912. — Ε. Pauli: Psychologisches Praktikum. 1920. — Rend-
szeres összefoglaló művek: Η. Ebbinqhaus: Grundzüge der Psycho-
logie. I. köt. 4. kiad. 1919. —J. Geyser: Lehrbuch der allg. Psycholo-
gie.
3
1920. – J. Fröbcs: Lehrbuch der experim. Psychologie. 2 köt. 2.
kiad. 1923. – W. Stern: Allgemeine Psychologie. 1935. W. James:
Principles of psychology. 2. köt. 1890. (Német rövidített kiadása: Psycho-
logie. 1909.) – Egon firunswik: Experimentelle Psychologie. 1935. - -
Komis Gyula: A lelki élet. 1 ill. köt. 1917-1919. — Ransehburg Pál:
Az emberi elme. i-II. 1928. — J. Lindworsky: Experimentelle Psycholo-
gie.
3
1924. -- A. Messer: Psychologie.
3
1928. —Η. Münsterberg: Grund-
züge der Psychotechnik. 1914. — Bognár Cecil: Psicbológni. 1935. —
Schiller Pál: Psichologia és emberismeret 1935. – Erdélyi Mihály:
A pschológiai elmélet alapkérdései. 1936. — A pszichológia egyes ágaira
nézve: W. Stern: Die différentielle Psychologie.
2
1921. Psychologie der
frühen Kindheit.
3
1928. Die Intelligenz der Kinder und Jugendlichen.
18
3. kiad. 1920. — Ε. Utitz: Charakterologie. 1925. — G. Heymans:
Die Psychologie der Frauen.
2
1924. — K. Bühler: Die geistige Ent-
wicklung des Kindes.
4
1924. — Charlotte Bühler: Das Seelenleben des
Jugendlichen.
3
1925. (Magyarul: Az ifjúkor lelki élete. 1925). — Ed.
Spranger: Psychologie des Jugendalters.
15
1931. — J. A. Sikorsky:
A gyermek lelki fejlődése. (Ford.) 1918. — Ε. Claparade: Gyermek-
pszichológia és kísérleti pedagógia. (Ford.) 1915. — Α. Β inét: Az iskolás-
gyermek lélektana. (Fordítás.) 1916. — Banschburg P.: A gyermeki
elme. 1908. — Wundt: Völkerpsychologie. 10 köt. 1900—1920. Elemente
der Völkerpsychologie.
2
1916. — Kräpelin: Psychiatrie.
8
1915. — Jaspers:
Allgemeine Psychopathologie. 1923. — G.Kafka: Einführungen die Tier-
psychologie. I. 1914.—B.Kafka: Handbuch der vergleichenden Psycho-
logie. 3 kötet. 1922. — A pszichológia történetére nézve: 0. Klemm:
Geschichte der Psychologie. 1911. — M. Dessoir: Abriss einer Geschichte
der Psychologie. 1911. — J. M. Baldwin: History of Psychology. 2. köt.
1913. — Th. Ribot: La Psychologie anglaise contemporaine.
7
1907. — Th.
Bibot: La psychologie allemande contemporaine.
7
1910. — Mercier: Les
origines de psychologie contemporaine.
2
1908. — Hans Henning: Psycho-
logie der Gegenwart. 1925.
Dostları ilə paylaş: |