Mélyfúrási geofizika Balázs László

a hőmérséklet hatással van pl. az iontranszportra és ezen keresztül az kőzetek fajlagos ellenállásra. Több mélyfúrás-
geofizikai mérés esetében hőmérsékleti korrekciót kell alkalmazni, illetve bizonyos szondatípusok felhasználása
adott hőmérséklet felett korlátozott. A geotermikus kutatások esetében alapvető szelvénytípus. A hőmérsékleti
viszonyok és hőtörténet határozza meg az un. szénhidrogén ablakot. A szénhidrogén fúrások jellemző
talphőmérséklete 100-150 C a mélység függvényében.
A hőmérsékletmérés geofizikai szondákban nagyon kis hőtehetetlenségű szenzorral valósítható meg.
2.4. Mud-log és fúrás közbeni információk
A fúrási műveletek során is olyan információkhoz juthatunk, melyek a későbbiekben segíthetik a petrofizikai
értelmezést. A fúrás során több paramétert is rögzítenek, melyek kőzettani információkat hordozhatnak.
A fúróhaladás – adott nyomaték és fordulatszám mellett - nyilvánvalóan függ a kőzet mechanikai tulajdonságaitól,
repedezettségétől, szilárdágától.
2.7. ábra. Egy fúrási művelet főbb paramétereinek időfüggése, követhetők a fúrási periódusok.(WOH : weight on
the hook, RPM: rotation per minute, Torque: nyomaték)
A fúrás folyamán a felszínre áramló fúróiszap elemzése (fúróiszap szelvényezés) szintén sok hasznos információt
adhat. Erre – a fúrás mellett - külön labor települ, mely az iszap és a felhozott fúrási törmelék főbb jellemzőit
analizálja. A labor mérések eredményeinek összessége az iszapparaméterek mélység szerinti ábrázolása (mud-log).
Az eredményeket az iszap áramlási sebességének ismeretében közelítőleg mélységhez lehet kötni, bár nem zárható
ki, hogy a fúrás felsőbb részeiből is válik le törmelék, illetve magasabban fekvő rétegekből kerül rétegtartalom a
feláramló iszapba, így az információ bizonytalansága nagyobb, mint a geofizikai szondázásoké.
Fontosabb rögzített mennyiségek:
• iszap forgalom
• iszap veszteség (repedések, kisnyomású zónák indikációja)
• kőzettörmelék összetétele
• gáz mennyisége
• gáz összetétele (C1:metán, C2:Etán…C7-ig osztályba sorolással, gázkromatográfiás elemzéssel)
• iszap ph (pl.CO
2
, H
2
S belépés indikátora lehet)
• iszap sűrűség
• iszap hőmérséklet
12
Fúrás és fúrási környezet
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/

---

• UV fluoreszcencia (olaj nyomok kimutatására)
• CaCO
3
tartalom
2.8. ábra. Mud-log eredmény egy gáztárolónál (Geomega Kft. 2009). Jól látható a furadék alapján valószínűsíthető
réteghatárok, illetve a valós gáz belépési pontok (FG). A furadék összetétel és a gáztartalom is relatív egységekben
szerepel.
A gáztartalom megítélése gyakorlatot kíván és nem mindig dönthető el pontosan, hogy a mud-log szelvényen
megjelenő gázcsúcsok valóban a kitermelhető gáz indikációi lennének. Gáz indikációkat okozhatnak különböző,
fúrószár mozgatási műveletek, melynek következtében lokális nyomásváltozások történhetnek vagy iszaplepény
sérülés, amely a fúrás valamely szakaszán gázbelépéssel járhat (TG: trip gas, CG: connection gas).
Az azonosított természetes gáz csúcsok (FG), azok melyek valóban gáztartalmú formációra utalnak. A gázbelépés
még ilyenkor is kötődhet impermeábilis gáztartalmú agyagokhoz. Megjegyezzük, hogy a gázbelépés függvénye
az iszap hidraulikus nyomásának is, a pórusnyomásnál jóval nagyobb iszapnyomásoknál a gázbelépés kisebb.
A felhabosodással járó nagymennyiségű gáz belépése (gas kick) viszont figyelmeztető jel a fúrás biztonsága
szempontjából.
A furadék összetétele és a karbonát-tartalom a későbbi litológia becslésnél segíthet, a mud-log szelvényen litológiai
oszlopként láthatjuk.
2.5. Magmintavétel
Speciális és igen drága fúrási technológiával, kőzetmagot lehet venni a harántolt rétegekből. A magminta ezután
közvetlenül vizsgálható labormérésekkel. Megmérhető rajta valamennyi kőzetfizikai tulajdonság és mérhető az
összetétel, porozitás, permeabilitás és szénhidrogén-tartalom. Ezek segítségével pontosíthatók a félempirikus
kőzetfizikai egyenletek paraméterei. Leggyakrabban porozitás és permeabilitás méréseket végeznek (un. poroperm
adatok), a permeabilitás becslése a konvencionális szelvényekből meglehetősen bizonytalan, így labormérések
alapján állítanak fel lokális regressziós összefüggést a porozitás függvényében. A magmintavétel nem teszi
fölöslegessé a geofizikai szelvényezést. A szondák által látott tartomány nagyobb, az eredmény reprezentatívabb
és információt kaphatunk az elárasztott zóna határán túlról is. Az un. magnyereség gyakran nem 100%, azaz a
mintavételi szakaszon a vett kőzetoszlop nem teljes pl. repedezett szakaszok jelenléte miatt.
13
Fúrás és fúrási környezet
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/

---

2.9. ábra. Magminták
Megjegyezzük, hogy lehetőség van az un. oldalfal magminta-vevővel utólagos mintavételre is.
2.6. Rétegvizsgálat
A réteg produktivitása, nyomása vizsgálható teszteléssel (DST - drill stem test). A művelet során két tömítéssel
elzárt tartományban termeltetik a produktív réteget (2.10. ábra). Elemezhető a folyadék összetétel (szénhidrogén
és vízhozam). A hozamok a relatív permeabilitás értékek segítségével összeköthetők a szaturáció értékekkel. A
vízmintavétel, a rétegvíz összetételének elemzése, rétegvíz fajlagos ellenállásának meghatározása hozzájárulhat a
hatékonyabb kőzetfizikai inverzióhoz, különösen a szénhidrogén szaturáció becsléshez.
2.10. ábra. Réteg tesztelése (DST)
14
Fúrás és fúrási környezet
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/

---