Mélyfúrási geofizika Balázs László

14.3. ábra. Dőlt rétegek megjelenése az FMI képen
14.4. ábra. Dőlés paramétereinek meghatározása sík illesztéssel és ábrázolása nyílábrán (arrow-plot)
Legyen a vizsgált mélységben a fúrás tengelyén a koordinátarendszer kezdőpontja. Ekkor az ezen áthaladó sík
egyenlete:
(14.1.)
.
Hengerkoordinátákban:
(14.2.)
.
Az r sugarú fúrás falán a réteghatár metszete z(φ):
(14.3.)
.
117
Képalkotó mérések
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/

---

A korrelálható réteghatárok leggyakoribb ábrázolási módja a nyílábra. Ahol a mélység függvényében a nyíl feje
mutatja a dőlés értékét és a nyíl a dőlés irányát (14.4. és 14.5 ábra). Már a korrelálható rétegek sűrűsége is fontos
sztratigráfiai információ. Finom rétegzettség pl. nyugodt ülepedési környezetre jellemző, ahol a bentosz hiányzik.
14.5. ábra. Nyílábra és rózsadiagram a dőlések irányeloszlásáról.
Geológiai, sztratigráfiai szempontból lényeges információkat hordoznak a dőlés adatok mélységtrendjei is. A
trendek konstans, növekvő, csökkenő és szórt dőlésű szakaszokra osztják.
A fenti elemek gyakran összetett mintákat alkotnak, melyek alapján nagyléptékű szerkezeti dőlés trendeket valamint
üledékes sorozatokban, szedimentológiai trendeket azonosíthatunk.
Eróziós felszínek esetén a dőlés szelvények segítségével jól azonosítható az esetleges szögdiszkordancia (14.6.
ábra), amely más szelvénytípusok eredményeiből nem látható.
A nagyszerkezeti formák (szinklinálisok, antiklinálisok, takarós szerkezetek stb.) pontos szerkezetének feltárásában
fontos szerepet játszhatnak a dőlésszelvények. A vetőzónák kimutatásánál akkor eredményes módszer, ha a vetősík
mentén elmozduló rétegfejek deformálódnak (drag zone), elhajlanak. Ekkor jellegzetes ’V’-betű szerű tendenciák
láthatók, mind a normál, mind a reverz vetőknél(14.7. ábra). A vetősík környékén általában breccsás, összetöredezett
zóna található, melynél nincsenek korrelálható dőlés adatok.
118
Képalkotó mérések
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/

---

14.6. ábra. Szögdiszkordancia megjelenése nyílábrán. A dőlések nagyléptékű átlaga az adott rétegsor szerkezeti
dőlése.
119
Képalkotó mérések
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/

---

14.7. ábra. Reverz vető kimutatása a rétegfejek deformációja alapján.
A sztartigráfiai dőléstendenciák alapján az ülepedési környezetre, az ülepedés körülményeire következtethetünk.
Vízszinttel szöget bezáró ülepedés általában két fő ok miatt következhet be (14.8. ábra):
•
Üledékgyűjtő morfológiája által befolyásolt ülepedés (üledékgyűjtő, meder széle, zátony környezete stb.), melyre
az jellemző, hogy a domborzat dőlését az ülepedő rétegek részben megőrzik, és a dőlés a mélységgel (közeledve
az aljzathoz) általában növekszik.
•
KeresztrétegzettségTurbulens üledékszállítás mellett, jellegzetes mintájú hullámzás alakul ki a rétegződésben.
Erre a típusra jellemző, hogy a dőlés lefelé haladva az üledéksorban folyamatosan csökken. Jellemző, hogy több
ilyen típusú réteg követi egymást. A keresztrétegzettség azimutja általában a szállítás irányát mutatja. Ilyen
típusú rétegződést láthatunk szél szállította (eolikus) üledékeknél vagy folyóvizí üledékek esetében. A szél
szállította üledékek (dűnék) esetében különösen magas sztratigráfiai dőléseket tapasztalhatunk.
A szállítási irányok azonosítására gyakran azimutális hisztogramot (rózsadiagram) használnak. Ennek kiszélesedése
változó szállítási irányokra utal. Ellentétes irányú elemeket tartalmazó irányeloszlást láthatunk például tengerparti,
árapály hatása alatt ülepedett üledékek esetén.
A kétféle dőléstendencia kombinálódhat is, pl. folyóvízi üledék gyorsabb sodráshoz vagy parti nyugodtabb
körülmények között ülepedett elemei rakódhatnak egymásra. A kétféle tendencia irányeloszlása ekkor közel
derékszöget zár be (14.8. ábra).
Fontos megjegyezni, hogy csak akkor juthatunk pontos sztratigráfiai dőlésekhez, ha előtte az a réteg esetleges
kibillenését (szerkezeti dőlés) „kiforgatjuk” azaz rekonstruáljuk az ülepedéskor fennálló helyzetet. A szerkezeti
dőlést a nyílábrán, mint alapvonalat azonosíthatjuk.
120
Képalkotó mérések
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/

---

A dőlésmérést korábban külön erre a célra kifejlesztett 4 vagy 6 karos dőlésmérővel (diplog) mérték.
A dőlés adatokból meghatározott adott irányú áldőlések segítségével pontosíthatók a szeizmikus szelvények, illetve
javítható a kutak közötti rétegkövetés hatékonysága. Felületek szerkesztésénél szintén pontosíthatja az interpolációs
eljárásokat.
14.8. ábra. Szedimentológiai dőléstendenciák folyóvízi környezet esetén. Láthatóak a meder által meghatározott
ülepedés rétegei (piros) és a keresztrétegzett (kék) rétegek.
14.2. Ultraszónikus képalkotó szelvényezés
Forgó adó-vevő berendezéssel kialakított centralizált akusztikus eszközzel is leképezhető a fúrólyuk fala. Ekkor
az iszapon áthaladó reflektált p-hullám kétszeres menetidejéből kapható meg az adott mélységben, adott azimuthoz
tartozó fúrólyuksugár. A jellemző fordulatszám 7-10 fordulat/s. Az adó jelét fókuszálják. (14.9. ábra)
A mérés során az amplitúdó csökkenést is regisztrálják, amely egy újabb leképezési eljárást tesz lehetővé. Ez utóbbi
a formáció energiaelnyelésére jellemző. Lazább rétegek, fúróiszappal kitöltött repedések esetén az amplitúdó
csökkenés jelentős. (14.10. ábra)
Az ultraszónikus eszköz hatékonyabb a lyukfal egyenetlenségek feltárásában, a finom rétegzettség kimutatására
azonban kevésbé hatékony, mint az elektromos képalkotó eljárás. A lyukfal lefedettsége a mérés során 100 %-os.
121
Képalkotó mérések
XML to PDF by RenderX XEP XSL-FO F ormatter, visit us at 
http://www.renderx.com/

---