Kiejtesi szotar

 

725 

t 

e, i előtt   

 

ty 

Tesák, Bratislava [tyeszák bratyiszlava] 

ť, Ť 

 

 

 

ty 

Piešťany [pjestyani] 

y, ý 

 

 

 

i, í 

Myjava, Východna [mijava víhodna] 

ž  

 

 

 

zs 

Doležal [dolezsál] 

 

A  mellékjeles  szlovák betűk  többsége  a  cseh  írásban  is  megtalálható, az  ä  és  ô  viszont 

csak a szlovákban (és ott is ritkán), ha viszont ě, ř, ů bukkan elénk, akkor biztos, hogy nem 

szlovák, hanem cseh névvel van dolgunk. 

 

 

SZLOVÉN 

 

A  szláv  nyelvcsalád  déli  ágának  tagja  a  horvát  és  szerb  társaságában,  hozzájuk  is  áll  a 

legközelebb, mind hangzását, mind írásmódját tekintve. 

A szlovén, régebbi megnevezéssel vend nyelv beszédhangjai minden más szláv nyelvénél 

közelebb állnak a mieinkhez, a szlovén nevek átírása teljesen problémátlan. 

 

č  

 

 

 

cs 

Juričič [juricsics] 

š  

 

 

 

s 

Prešeren  [preseren] 

ž  

 

 

 

zs 

Finžgar [finzsgar] 

 

A három mekcsenes betű (č, š, ž) megtalálható még a horvát és a latin betűs szerb írásban 

is  (nem  beszélve  távolabbi  szláv,  valamint  a  balti  nyelvekről),  de  a  szlovén  az  egyetlen, 

ahol mindössze ez a három mellékjeles betű található. Legfőképp azzal lehet a horváttól és 

szerbtől  elkülöníteni,  hogy  az  utóbbiakban  gyakori  -ić  névvégződés  problémás 

mássalhangzója helyett (lásd horvát) -ič-et találunk, valódi cs hanggal. 

 

 

TÖRÖK 

 

A  túlnyomórészt  Törökországban  és  Észak-Ciprusban  beszélt  nyelv  pontosabb 

megnevezése  oszmán-török.  Az  eddig  tárgyalt  nyelvek  többségétől  eltérőleg  nem  az 

idoeurópai  nyelvcsaládba,  hanem  az  ural-altájiba  tartozik,  amely  szerkezetét  tekintve  a 

finnugor nyelvcsaláddal – így hát a magyarral is – mutat jó néhány közös vonást. A törököt 

korábban  arab  írással  jegyezték  le,  1928  óta  van  latin  betűs  ábécéje.  Hangállománya  a 

magyaréval  jó  összhangban  van,  egyetlen  magánhangzója  idegen  a  magyar  fülnek, 

mégpedig  a  pont  nélküli  ı-vel  jelölt  ún.  veláris  i,  lényegében  ugyanaz,  mint  az  orosz  ы; 

magyar ejtése jobb híján i. 

 

â  

 

 

 

á 

Kâtip [kátip] 

c 

 

 

 

dzs 

Kocagöz [kodzsagöz] 

ç  

 

 

 

cs 

Çelebi [cselebi] 

ğ 

mély hangrendű szavakban 

 

Karacaoğlan, Tekirdağ [karadzsaólan tekirdá] 

 

néma, az előtte álló magán- 

 

hangzót megnyújtja 

 

magas hangrendű szóban 

j 

Öğrenci [öjrendzsi] 

ı  

 

 

 

i  

Tampınar [tampinar] 

---

 

726 

j 

 

 

 

zs 

Arkeoloji Müzesi [arkeolozsi müzeszi] 

s 

 

 

 

sz 

Süleyman [szülejman] 

ş  

 

 

 

s 

Eskişehir [eszkisehir] 

y 

 

 

 

j 

Yunus [junusz] 

 

Ismertetőjegyek 

 

A török nevek felismerésében elsősorban a csak rájuk jellemző  ğ, ı betűk segítenek, ezek 

híján a többi mellékjeles betű, az â, ç, ö, ş vagy ü jelenléte. 

 

 

ÚJGÖRÖG 

(lásd GÖRÖG) 

 

 

VIETNAMI 

 

A délkelet-ázsiai Vietnam nyelve a sino-tibeti nyelvcsaládba tartozik, szerkezete (de nem 

szókincse) szerint a kínaihoz áll közel. 1945 óta hivatalos a latin betűs írása, bár portugál és 

francia misszionáriusok már 250 évvel korábban kidolgozták. 

 

ao 

 

 

 

au 

Dao [zau] 

c 

 

 

 

k 

Cao [kao] 

ch 

 

 

 

cs 

Che [cse] 

d 

 

 

 

z 

Dai [zaj] 

đ, Đ 

 

 

 

d 

Đuc [duk] 

gi 

mgh előtt  

 

zs 

Giang [zsang] 

i 

mgh előtt, után 

 

j 

Viet, Thái [vjet tháj] 

kh 

 

 

 

h 

Khanh [hany] 

nh 

 

 

 

ny 

Minh [miny] 

oa 

 

 

 

va 

Hoang [hvang] 

ph 

 

 

 

f 

Pham [fam] 

qu 

 

 

 

kv 

Quach [kvacs] 

th 

 

 

 

th 

Thieu [thjéu] 

tr 

 

 

 

cs 

Trinh [csiny] 

ua 

 

 

 

va 

Xuang [svang] 

x 

 

 

 

s 

Xuan [suan] 

y 

 

 

 

j 

Yen, Duy [jen zuj] 

 

önálló szótagban   

i 

Ký [ki] 

 

Ismertetőjegyek 

 

A vietnami írás annyira jellegzetes egyszótagú szavaival, ill. névelemeivel (Le Đuc Tho, Vu 

Dinh Lien stb.), hogy egyéb nem is kell a felismeréséhez. 

 

 

WALESI 

---