Kiejtesi szotar

 

721 

m 

szó végén 

 

n 

Bernardim [bernardin] 

nh 

 

 

 

ny 

Pessanha [piszanya] 

o  

hgst nyílt szótagban,  

u 

Noronha, Pimento [nuronya pimentu] 

 

szóvégen 

ô 

 

 

 

o 

Leôni [leoni] 

õe 

 

 

 

ojn 

Camões [kamojns] 

ou 

 

 

 

o 

Sousa [szosza] 

qu 

e, i előtt   

 

k 

Queiros [kejrus] 

 

egyébként 

 

kv 

Quadros [kvadrus] 

s 

 

 

 

sz 

Sintra, Sancho [szintra szansu] 

 

szótagvégen zgtl

5

 hang előtt, s 

Castro, Santos [kastru szantus] 

 

szóvégen 

 

szótagvégen zgs

6

 hang előtt  zs 

Lisboa [lizsboa] 

x 

 

 

 

s 

Xingu, Teixeira [singu tejsejra] 

z 

 

 

 

z  

Zurara [zurara] 

 

szó végén 

 

s 

Estremoz [istrimos] 

 

Ismertetőjegyek 

 

A  portugál  írás  legszembetűnőbb  jegyei  a  tildével  (hullámos  vonallal)  megjelölt  egy-  és 

kétjegyű  betűk,  amelyek  orrhangú  magánhangzókat  jelölnek:  ã,  ão,  õe,  a  zárt 

magánhangzók (â, ê ô), továbbá a ch, lh, nh betűkapcsolat. 

 

 

ROMÁN 

 

A neolatin vagy román nyelvcsoport messze keletre szakadt tagja, amely kissé homályos 

története folyamán sok szláv, török, görög és magyar vendégszót fogadott magába, de alap-

szókincse és nyelvi rendszere ma is az ősi eredetre vall. Hangkészletéből a mássalhang-zók 

úgyszólván problémátlanok a magyar ejtés – és átírás – számára. A magánhangzók közül az 

a két változata okoz gondot, az â és ă: az előbbi ún. veláris i, mint az orosz ы vagy a török 

ı,  jobb  híján  mi  is  i-nek  ejthetjük,  az  utóbbi  pedig  a  és  ö  között  áll,  bármelyik 

helyettesítheti. 

 

ă  

 

 

 

a v. ö 

Fărcăşan [farkasan v. förkösan] 

â  

 

 

 

i 

România [rominia] 

c 

e, i előtt   

 

cs 

Cernavoda [csernavoda] 

 

egyébként 

 

k 

Coşbuc [kosbuk] 

ce, ci 

a, o, u előtt 

 

cs 

Ceauşescu, Cioburciu [csauseszku, csoburcsu] 

ch 

 

 

 

k 

Chiriţa [kirica] 

ea 

 

 

 

ja 

Codreanu [kodrjanu] 

g 

e, i előtt   

 

dzs 

Georgescu [dzsordzseszku] 

ge, gi 

a, o, u előtt 

 

dzs 

Giurgiuca [dzsurdzsuka] 

gh 

 

 

 

g 

Ghilia, Ghica [gilia gika] 

                                                 

5

 Zöngétlen. 

6

 Zöngés. 

---

 

722 

i 

szó végén néma és lágyít 

 

Popovici, Focsani [popovics foksany] 

 

mgh előtt, után 

 

j 

Iaşi, Stoica [jas sztojka] 

î  

ugyanaz, mint â 

 

(1996 előtti írásmód) 

j 

 

 

 

zs 

Jebeleanu, Cluj [zsebeljánu kluzs] 

s 

 

 

 

sz 

Sorescu [szoreszku] 

ş  

 

 

 

s 

Reşiţa [resica] 

sch 

 

 

 

szk 

Scavinschi [szkavinszki] 

ţ  

 

 

 

c 

Bucuţa [bukuca] 

 

Ismertetőjegyek 

 

A román írott szöveg aránylag egyszerűen felismerhető a jellegzetes mellékjeles betűkből 

(â, ă, î, ş, ţ)  és a személynevekben igen gyakori -escu,-eanu, -ici végződésekről. 

 

 

SKÓT 

 

Szótárunkban  néhány  földrajzi  név  kiejtése  után  nyelvi  jelölésként  találjuk:  skót.  Ez 

azonban mindössze az angolnak a Skóciában beszélt változatára, illetve annak ejtési saját-

ságaira utal. A skót mint nyelvi megnevezés a mai tudományos gyakorlatban arra a ma már 

kihalófélben lévő kelta nyelvre, a gaelre használatos, amely az írhez áll a legközelebb. 

 

 

SPANYOL 

 

A  neolatin  vagy  román  nyelvcsoport  egyik  legfontosabb  nyelve,  annak  ibériai  ágához 

tartozik a portugállal és a katalánnal együtt. Spanyolországon kívül Közép- és Dél-Amerika 

legtöbb országában beszélik, a legfontosabb kivétel Brazília, amelynek nyelve a portugál. 

A  spanyol  beszédet  hallva  a  ropogós  r  és  a  sok  kemény  h  üti  meg  a  fülünket,  míg  a 

zöngés  zárhangok  (b,  d,  g)  alig  hallatszanak,  ez  a  keménység  és  lágyság  sajátos 

ötvözeteként  hat.  A  spanyol  nevek  kiejtése,  a  hangok  helyettesítése  kevés  gonddal  jár  a 

magyar szempontjából. 

 

b  

két mgh között 

 

v 

Trueba [trueva] 

c 

e, i előtt   

 

sz 

Cervantes [szervantesz] 

 

egyébként 

 

k 

Córdoba [kordova] 

cu  

mgh előtt  

 

kv 

Cuenca [kvenka] 

d 

szó végén 

 

néma 

Ciudad [szjuda] 

g 

e, i előtt   

 

h 

Giménez [himenesz] 

 

egyébként 

 

g 

García [garszia] 

gu 

e, i előtt    

 

g 

Guillén [giljen] 

 

a előtt 

 

 

gv 

Guadalquivir [gvadalkivir] 

h 

 

 

 

néma 

Hierro [jerro] 

i 

mgh előtt  

 

j 

Gutierrez [gutjerresz] 

j 

 

 

 

h 

Jovellanos [hoveljanosz] 

ll 

 

 

 

lj 

Sevilla [szevilja] 

---