Tartalomjegyzék

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Helyzetelemzés

Környezeti hatás

Napjainkban túlzottan felértékelődött az anyagi javak birtoklása és megnőtt a médiák, a deviáns hatások befolyása. Tapasztaljuk azt is, hogy a mozgás hiánya, a helytelen táplálkozási szokások térhódítása, egyre inkább jellemzik tanulóinkat.

Közlekedés

Intézményegységeink a város forgalmas központjában állnak, ezért fontosnak érezzük a balesetmentes közlekedés érdekében a közlekedési ismeretek oktatását, az ilyen témájú versenyek szervezését. Hagyományosan jó a kapcsolatunk a városi rendőrkapitányságközlekedésrendészeti munkatársával, akitől a tájékoztató előadásokon kívül szakmai anyagokat, segédeszközöket is kapnak tanulóink Több intézményegységet övező utcát egyirányúsítottak, ezáltal tanulóink balesetmentes iskolába érkezése és távozása nagyobb biztonsággal történik.

Az intézményegységeket övező parkok, és közeli játszóterek teszik a gyermekek számára még élményszerűbbé az oktatást, és az azon kívüli időt.

Testedzés

Iskolánk testi neveléshez szükséges tárgyi adottságai jók. Tornacsarnokkal, torna- és kondicionáló teremmel, és megfelelő udvarral rendelkezünk, amelyekben az időjárásnak megfelelően meg tudjuk mozgatni a tanulókat. Fontos eredménynek tartjuk, hogy minden tanulónk iskolán kívüli sportolási tevékenységét is számon tartjuk, így tudjuk azt követni, hogy kiknek szükséges feltétlenül az iskola keretei között a testedzés lehetőségét biztosítani. Tartásjavító tornát is tartunk a kiszűrt gyerekeknek. Nevelési szempontból fontosnak tartjuk azt is, hogy a tanórai szünetekben télen-nyáron az udvaron frissülnek fel a gyerekek. A napközis munkatervek következetesen tartalmazzák a mozgást, a szervezett és spontán játékokat.

A testi nevelés teljesebbé, változatosabbá tételéhez szükségesnek tartjuk a sportszerek, játékszerek folyamatos cseréjét, bővítését, pótlását. Gyógytestnevelési órákat biztosítjuk a kiszűrt tanulók számára.

Tárgyi feltétel

Iskolánk tárgyi adottságai jónak mondhatók, ugyanis tantermeink esztétikusak, növényekkel díszítettek. Udvarunk lehetőséget biztosít a játékra, kikapcsolódásra. A Zrínyi Ilona Általános Iskolában korcsolyapálya létesítésére is sor kerül a téli sportoknak kedvező időjárás esetén.

Személyi feltételeinka szakos ellátottság tekintetében jók. Biológusaink, testnevelőink minden vonatkozásban partnerei, segítő társai az osztályfőnököknek. Egészségnevelő tanárunk nincs.

Iskolaorvosi szolgálat

Az iskolaorvosi vizsgálatok a védőnő segítségével rendszeresen folynak, az utókezeléseket figyelemmel kísérjük. Az éves munkatervünkben rögzített, az osztályfőnöki órákon zajló egészségügyi felvilágosító, tájékoztató előadásokat (orvos, védőnő, drogelőadó) maradéktalanul teljesítjük.

Mentálhigiénia

A társadalmi jelenségek és a tanulók körében egyre inkább jelentkező problémák miatt az egészségnevelés fontos területe lett a menthálhigiénés nevelés, melyet elsősorban az osztályfőnökök végeznek az osztályfőnöki nevelési tervükben meghatározottak szerint. A személyi higiénén, a megjelenés, a viselkedés kultúráján kívül drogmegelőzési, szexuális felvilágosító programok zajlanak vendégelőadók részvételével. De az osztályfőnökök nevelési feladatai közé tartoznak a stresszelhárítás, a konfliktuskezelő technikák megismertetése, gyakoroltatása is.

Étkeztetés

Minden tanulónknak, aki igényli, biztosítani tudjuk a napi háromszori étkezést, ill. menzát. A kulturált étkezési körülményeket megteremtettük.

Az intézmény jövőképe, elkötelezettsége, alapelvei az egészségnevelés érdekében

Iskolánk - megőrizve eddigi szellemiségét – a jövőben is folytatni kívánja diákjainak nevelését annak érdekében, hogy felnőve művelt emberekként szabad és gazdag személyiségekként, önmagukért felelős polgárokként, emberséges, alkotásra és boldogságra képes egészséges emberekké váljanak. Hisszük, hogy csak testben-lélekben egészséges ember képes boldog, sikeres, a társadalomnak hasznos tagjává válni. Egészségnevelési alapelveink:

a)Az élet védelme

b) Az egészség, mint alapvető emberi érték

• 
  Az egészség a mindennapok fontos erőforrása
  
• 
  Az egészség nemzeti kincs
  
• 
  Az egészségfejlesztés egyéni és társadalmi felelősség.
  

Általános pedagógiai szempontok a program kialakításakor

• 
  Az egészséges iskola formálása
  

• 
  Pozitív énkép kialakítására törekvés
  
• 
  Az iskola tárgyi környezete fontos esztétikai és közvetlen fiziológiai hatást gyakorol
  
• 
  Az iskola dolgozóinak példaadása
  
• 
  Kapcsolat mélyítése e területen is a szülőkkel, iskolaorvossal, a védőnőkkel
  
• 
  Kapcsolat a Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal
  
• 
  Kapcsolat az iskola rendőrével.
  
• 
  
  

Az egészségnevelési program célja

Az egészségnevelési program része iskolánk pedagógiai programjának. Az egészségnevelési program végrehajtásával el kívánjuk érni, hogy tanulóinkban belső igénnyé, természetes szokássá, a mindennapok gyakorlatává váljon az egészséges életmód.

Ennek érdekében fontos célunk:

• 
  az egészséges életmód kialakítása,
  
• 
  az egészség megőrzése,
  
• 
  káros szokások elutasítása,
  
• 
  az egészségfejlesztés módszereinek alkalmazása
  
• 
  a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása
  

Az egészségnevelés intézményi rendszere

Egészségnevelés
Szomatikus nevelés(testi)	Pszichohigiénés nevelés (lelki)	Szociohigiénés nevelés (társas-társadalmi együttműködés)
1. Higiénés nevelés Személyi higiéne Környezeti higiéne	1. Egészséges életvezetés	1. Konfliktuskezelő technikák 2. Szexuális felvilágosító program
2. A fertőző betegségek, az egyszerűbb rendellenességek kifejlődésének megelőzésére nevelés	2. Stressz elhárítás	3. A kommunkációs készség fejlesztése
3. Kondicionálás, testnevelés, testedzés, sportolás	3. Egészségre káros szokások tudatosítása (alkohol, dohányzás, drog, stb.)	4. Szerepfeszültségek feloldása
4. Baleset-megelőzésre, életmentésre nevelés	4. Érzelmi nevelés (biztonság, derű, nyugalom…)	5. A társadalmi izoláció megelőzése
		6. Egészségpropaganda
5. Drogmegelőzés prevenciós formában	5. A veszélyeztetett tanulók feltérképezése	7. Együttműködés a kábítószerügyi Egyeztető Fórummal
Eredmény: Egészséges életmód Testi-lelki fejlődés

Az iskolai egészségnevelési program feladatai:

• 
  Megismertetjük a tanulókkal az egészségvédelemmel kapcsolatos korszerű ismereteket, gyakoroltatjuk velük az ezekkel kapcsolatos tevékenységeket a szükséges készségek és jártasságok kialakítása érdekében, hogy egészségüket megőrizzék és védjék.
  
• 
  A tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát és környezetbarát viselkedésformákat.
  
• 
  A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében találkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel. (A táplálkozás, az alkohol és kábítószer fogyasztás, dohányzás hatásaival.)
  
• 
  Az iskolai étkeztetés minőségét, körülményeit befolyásoljuk, javaslatot teszünk, ellenőrizzük. (étlap, választék, terítés, stb). A gyerekek kulturált étkezési szokásait alakítjuk.
  
• 
  A lelki egészség érdekében a családi és baráti kapcsolatok, a kulturált magatartás és a helyes kommunikáció, a közösséggel való együttműködés fontosságát bizonyítjuk.
  
• 
  Saját egészségük érdekében a környezet védelmére nevelünk. Megvilágítjuk az egészségvédelem és a környezetvédelem kölcsönhatását.
  
• 
  Az egészség megőrzése érdekében az aktív életmód, a sportjelentőségét hangsúlyozzuk. Megteremtjük a mindennapos testedzés és testmozgás feltételeit.
  
• 
  A személyes higiénia szabályait tanítjuk, gyakoroltatjuk.
  
• 
  A szexuális fejlődésről ismereteket adunk, felelősségre nevelünk, hangsúlyosan nevelünk a családi életre.
  
• 
  Az ember testi és lelki egészségének összhangjáról, fontosságáról tájékoztatunk.
  
• 
  A reális önismeret elengedhetetlen a testi, lelki egészség érdekében és a tanuló személyiségének fejlődése, kiteljesedése érdekében.
  
• 
  Megtanítjuk a tanulóknak, hogyan kerüljék el a veszélyhelyzeteket, hogyan bánjanak a veszélyes anyagokkal, hogyan mondjanak „nem”-et annak érdekében, hogy ne váljanak áldozattá.
  
• 
  Fejlesztjük a tanulók beteg, sérült társaik iránti elfogadó magatartását.
  

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

1. 
   Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók
   
   • 
     ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
     
   • 
     ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.
     
   • 
     ismerjék fel a vészhelyzeteket;
     
   • 
     tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
     
   • 
     sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
     
   • 
     ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
     
   • 
     sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
     

2. 
   Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:
   
   • 
     a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
     
   • 
     a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;
     
   • 
     a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.
     

3. 
   Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében
   
   • 
     az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;
     
   • 
     tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;
     
   • 
     támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.
     

4. 
   Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
   
   • 
     a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:
     

TANTÁRGY	ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK
biológia	rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés
kémia	mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés
fizika	égési sérülések forrázás
testnevelés	magasból esés

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

Az iskola környezeti nevelési elvei
A program alapelvei:
A környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget.
A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más szinterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület).
Cél olyan emberek nevelése, akik a természeti és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie.
A környezeti nevelés fő célkitűzései

• 
  A környezetelvűség szempontjainak érvényesülése a tantárgyak tanításában és a tanórán kívüli tevékenységben
  
• 
  A környezettudatos magatartás kialakítása (követelményei) a természettel, a társadalommal és az emberrel kapcsolatban.
  
• 
  A környezeti nevelés érzelmi, értelmi, erkölcsi kompetenciáinak erősítése
  
• 
  A környezeti nevelés „tanulásfejlesztésben” betöltött szerepének erősítése
  
• 
  Kapcsolódni: a nemzeti környezetvédelmi programhoz
  

Rövid távú célok	Feladatok	Sikerkritériumok
A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!	Tantárgyanként gyűjtsük ki az idevonatkozó tananyagokat, feladatokat!	- Tudatosabb tervezőmunka (szaktanárok)
Takarékoskodás a vízzel és villannyal.	Alkalmankénti ellenőrzések.	- Nem lesznek nyitva felejtett vagy csöpögő csapok, égve felejtett villanyok. - Észrevehetően csökken az iskola víz- és villanyszámláján szereplő összeg.
Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői!	„Örökbefogadási” akciók: iskolánk kertjének, udvarának gondozása, a természet változásainak megfigyelése, madáretetők készítése.	- A tanuló kötődik környezetének egy darabjához és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát.
Erősítjük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket.	- TÉMANAP Projektek kidolgozása.	- A széttagolt ismeretek rendszerelmélettel összekapcsolódnak, egyre több tanuló vesz részt tanulási projektekben.

Általános környezetvédelmi szempontok

• 
  A környezeti nevelés valamennyi tantárgyban meg kell, hogy jelenjen!
  
• 
  Legyen az iskolai élet szerves része, mindennapjaink velejárója.
  
• 
  Személyes és tárgyi kapcsolataink is tartalmazzanak környezeti nevelési lehetőségeket.
  
• 
  A környezeti nevelés a helyi adottságain, problémáin keresztül nyerjenek a tanulók kitekintést a globális problémákra.
  

A környezeti nevelés fő követelményei, elvárások a környezeti nevelés területén.

1. 
   Rendszerszemléletre nevelés
   

A tanulókat képesség kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel. Képesek legyenek megérteni a fejlődés és a környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét.

2. 
   Az alternatív problémamegoldó gondolkodásra nevelés
   

Az egyes kérdések megválaszolására a tanulók több alternatíva felállítását igényeljék. Képesek legyenek az alternatívák értékelésére, az ellenőrzések után a helyes, megfelelő válasz kiválasztására.

3. 
   A globális összefüggések megértése
   

A létező környezeti problémák között gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. Fontos, hogy a tanulók ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék.

4. 
   A létminőség választásához értékek megmutatása
   

A létminőségünk gazdagsága függ a környezetünk minőségétől, fontos hogy a tanulókkal megértessük a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életünkben.

5. 
   A létminőséghez tartozó viselkedési formák és normák kialakítása
   

Nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy a tanulókkal közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben.

6. 
   A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése
   

Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem.

7. 
   A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben
   

Alapvető annak belátása, hogy az ember történelme során nem csak szembefordul környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniában is élni. E harmonikus együttélés eredményeként alakult ki a szerves (organikus) kultúra.
A környezeti nevelés feladatai, területei, szervezeti keretei

1. 
   Az intézmény tárgyi környezetének tudatos és tervszerű fejlesztése
   
   • 
     tantermek berendezése
     
   • 
     udvar, zöld terület
     
   • 
     környezetbarát anyagok használata
     

2. 
   Az iskola működésének környezetbaráttá alakítása
   

• 
  Szelektív hulladékgyűjtés
  
• 
  Energiatakarékosság (fűtés, világítás, víz)
  
• 
  Étkezés (menza)
  

3. 
   Iskolai akciók, vetélkedők, projektek, vagy kapcsolódás hasonló programokhoz
   

4. 
   Környezetkímélő iskolai működés
   

5. 
   Tanórák szervezése a szabadban
   

6. 
   Lehetőségek a program tartalmi elemeinek kidolgozására:
   

• 
  A tantervi tartalmak kiegészítése a környezetre vonatkozó helyi tananyaggal
  
• 
  Az osztályfőnöki órák témái között az ember és környezete kapcsolatára vonatkozó megtervezése
  
• 
  A hagyományos tanórai foglalkozásoktól eltérő, környezethez illeszkedő tanulás- szervezési módok kialakítása (pl. tanulmányi kirándulások, témanap, múzeumlátogatások, DÖK nap a témával kapcsolatban; pályázatok gyűjtőmunka, vetélkedő, kézműves foglalkozás, színház, akciók, kampányok, hulladékgyűjtés, települési környezet szépítése).
  

5.