Tartalomjegyzék

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

1. 
   A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.
   
2. 
   A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.
   
3. 
   A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
   
4. 
   A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:
   

• 
  a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, gyermekpályázatok kivitelezésében nyújtott koordináló tevékenység, stb.),
  
• 
  tanulói ügyeletesek, iskolai felelősök megbízatására való javaslattétel, a felelősi rendszer igényes működéséhez szükséges kritériumok meghatározása,
  
• 
  sportélet,
  
• 
  erdei iskola,
  
• 
  túrák, kirándulások szervezésében való közreműködés,
  
• 
  kulturális, szabadidős programok szervezésében, lebonyolításában történő aktív részvétel,
  
• 
  a tanulók osztályonkénti tájékoztatása az őket érintő ügyekről.
  

5. 
   A fent említett területeket illetően
   

• 
  az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ;
  
• 
  a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak célszerű kikérni.
  

6. 
   Ezekben a kérdésekben, témakörökben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé.
   
7. 
   A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
   

• 
  az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
  
• 
  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
  
• 
  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
  
• 
  a házirend elfogadása előtt.
  

8. 
   A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.
   
9. 
   Az iskolában iskolai vezetőség (igazgatói tanács) működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
   

9. Kapcsolattartás a tanulókkal, szülőkkel, az iskola partnereivel

Kapcsolattartás a tanulókkal

1. 
   A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézményvezető, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
   

• 
  az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
  
• 
  a diákönkormányzat vezetője kéthavonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a faliújságon,
  
• 
  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
  

2. 
   A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
   
3. 
   A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a közalkalmazotti tanácshoz fordulhatnak.
   
4. 
   A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a közalkalmazotti tanáccsal.
   

Kapcsolattartás a szülőkkel

1. 
   A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:
   

• 
  az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
  
• 
  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
  

2. 
   A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:
   

1. 
   Egyéni megbeszélések
   

Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között.

2. 
   Problémahelyzet megismerését, megoldását elősegítő családlátogatás
   

Feladata, az egyedi, megszokottól eltérő gondozást igénylő tanulók családi hátterének, körülményeinek megismerése az adekvát pedagógiai módszerek kiválasztása céljából. A hátrányok leküzdése tanácsadással, szükséges eljárásmódok kiválasztásával történik a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.
b) Szülői értekezlet.

Feladata:

• 
  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
  
• 
  a szülők tájékoztatása
  

• 
  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
  
• 
  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
  
• 
  a helyi tanterv követelményeiről,
  
• 
  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
  
• 
  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
  
• 
  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
  
• 
  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
  
• 
  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az igazgató, ill. a nevelőtestület felé.
  

c) Fogadó óra.

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, hátrányok leküzdése tanácsadással, igény szerinti szakmai segítségnyújtás biztosításának ismertetése pl. esélyegyenlőségi felzárkóztató programok, továbbtanulást előkészítő tehetséggondozó szakkörök stb.)

d) Nyílt tanítási nap.

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke osztályközösségben elfoglalt helyéről, bepillantást kapjon gyermeke órai tevékenységéről, tanuláshoz való hozzáállásáról.

e) Írásbeli tájékoztató.

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

3. 
   A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.
   
4. 
   A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatójához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a közalkalmazotti tanácshoz fordulhatnak.
   
5. 
   A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy a közalkalmazotti tanáccsal.
   
6. 
   A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.
   
7. 
   Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie.
   
8. 
   A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
   

• 
  az iskola honlapján;
  
• 
  az iskola fenntartójánál,
  
• 
  az iskola könyvtárában;
  
• 
  az iskola nevelői szobájában;
  
• 
  az iskola igazgatójánál.
  

Kapcsolattartás az iskola partnereivel

1. 
   Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:
   

• 
  Az intézmény fenntartójával: KIK 1055 Budapest, Szalay utca 10-14,
  
• 
  Az intézmény működtetőjével: KIK Belvárosi Óvoda és Általános Iskola,1055 Budapest,Szalay utca10-14.
  
• 
  A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Polgármesteri Hivatal 6000 Kecskemét Kossuth tér 1.
  
• 
  A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola oktatási intézményeinek vezetőivel és tantestületeivel:
  
• 
  Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Béke Általános Iskolája,
  6000 Kecskemét, Boldogasszony tér 7.
  
• 
  Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája,
  6000 Kecskemét, Czollner tér 1.
  
• 
  Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Vörösmarty Mihály Ált. Iskolája,
  6000 Kecskemét, Mátis Kálmán u. 8.
  
• 
  Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Damjanich J. Általános Iskolája,
  6000 Kecskemét, Cserhát u. 1.
  
• 
  Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolája
  6000 Kecskemét, Tóth László sétány 2.
  
• 
  Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája
  6033 Városföld, Felszabadulás utca 31.
  
• 
  Belvárosi Óvoda Árpádvárosi Óvodája,Kecskemét, Tóth László sétány 1
  
• 
  Belvárosi Óvoda Mátis Kálmán Utcai Óvodája, Kecskemét, Mátis Kálmán u. 4.
  
• 
  Kecskemét Kistérségi Pedagógiai Intézettel, Kecskemét, Csányi János krt.14.
  
• 
  A Pedagógiai Szakszolgálattal, Kecskemét, Katona József tér 18.A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató, vagy a fejlesztő pedagógus a felelős.
  

2. 
   Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:
   

a. Az iskolákat támogató alapítványok kuratóriumaival.

b. Az alábbi közművelődési intézményekkel:

• 
  Ifjúsági Otthonnal
  
• 
  Művelődési Központtal
  
• 
  Szórakaténusz Játékházzal
  
• 
  Uszodával
  

c. Az alábbi társadalmi szervezetekkel: Kecskemét Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesülettel (SZÉK-kel, Kecskemét, Irinyi u.62.)

• 
  Esélyek Házával,
  
• 
  Máltai Szeretetszolgálattal,
  

d. Az alábbi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: Mercedes Gyárral

e. Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel:

• 
  Gyermekjóléti Központtal, Kecskemét, Fecske u 20.
  
• 
  Kormányhivatal Gyermekvédelmi és Gyámügyi Osztályával, Kecskemét, Széchenyi krt.12.
  

f. Az egyházak helyi gyülekezeteivel:

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti.

3. 
   A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskola orvosával, fogorvosával illetve a védőnőjével, segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.
   
4. 
   A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Kecskeméti Gyermekjóléti Központtal, valamint a Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Gyermekvédelmi Osztályával valamint a Vöröskereszttel. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató.
   
5. 
   A tanulók biztonsága érdekében folyamatos kapcsolatot ápolunk a helyi rendőrség kapcsolattartó iskolarendőrével.
   
6. 
   Az esélyegyenlőség biztosítása céljából kapcsolatban állunk a Német Kisebbségi Önkormányzattal. ( Kecskemét, Katona J. tér 1.) A kapcsolattartás célja a személyes kapcsolatok ápolása, a német anyanyelvű helyi lakosok gondolkodásának, szokásainak megismerése, a másság elfogadása, az idegen nyelv elsajátításához szükséges élő környezet biztosítása, további motiváció a tartós, igényes tanítási-tanulási folyamat megvalósításához.
   

10.