Búzaszem Nyugati Óvoda 4400 Nyíregyháza

II.2.4. Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés

Cél:

• 
  A lelki egészségvédelem érvényesítésével a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása.
  
• 
  A gyermekek erkölcsi érzelmeinek, tulajdonságainak alakítása, erkölcsi értékrendjük megalapozása.
  
• 
  A természethez fűződő pozitív érzelmi motiváltság elmélyítése.
  

Az óvodapedagógus feladatai:

• 
  Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias, befogadó légkör megteremtése a beszoktatástól az iskolába lépésig.
  
• 
  A csoportszoba környezettudatos szemléletű, alkotó tevékenységre ösztönző hangulatos, esztétikus, biztonságos berendezése.
  
• 
  A szocializáció fejlődését elősegítő magatartásformák, erkölcsi normák alakítása.
  
• 
  Inkluzív szemlélettel, pozitív attitűddel neveljük a gyermekeket az emberek különbözőségének elfogadtatására, megértésére.
  
• 
  A migráns gyermekek beilleszkedésének segítése, önazonosságának erősítése.
  
• 
  A sajátos nevelési igényű, és a lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben élő gyermekek számár egyenlő esélyteremtés, hátránycsökkentés. Együttműködés az ágazati jogszabályban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.
  
• 
  A tehetséges gyermekek kibontakoztatásának támogatása.
  
• 
  Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek, készségek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében.
  
• 
  A gyermek önálló véleményalkotásának és döntésfejlődésének támogatása.
  
• 
  Környezetvédelmi viselkedési és magatartásformák alakítása, az élet, az élővilág tiszteletére, megbecsülésére nevelés. környezet állapotára érzékeny gondolkodásmód kialakítása.
  
• 
  A gyermeki magatartásban megnyilvánuló egyszerű idegrendszeri és pszichés zavarok felismerése, kompenzálása, szükség esetén szakemberrel, szülőkkel való együttműködés során.
  

Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése beszoktatástól az óvodáskor végéig

Családias meghitt közegben, érzelem gazdag légkörben alakítjuk a gyermekekben a kötődési igényt és erősítjük a szociális biztonságérzetét – felnőttekkel, társaival való kapcsolatában.

Óvodánk külső és belső környezetének kialakításakor arra törekszünk, hogy a gyermekeket és a szülőket már az óvodába lépés pillanatában pozitív benyomások érjék. Az aulában levő hagyományőrző sarok az évszakoknak, ünnepeknek megfelelve hangulatos, üde színfoltját jelenti óvodánknak. . Minden csoportnak külön is meg van a maga szimbóluma, hangulata, amely sajátos légkört biztosít és segíti a befogadást a közösségi összetartozást.

Igény szerint lehetőséget adunk arra, hogy a szülő és a gyerek együtt ismerkedjen az óvodával. Így betekinthetnek az óvodánk szokásrendjébe, belső életébe, ezzel könnyebbé tesszük az új környezet elfogadását. Megismerkedünk a családban kialakult szokásaikkal, magukkal hozhatják kedvenc tárgyaikat, játékaikat. A befogadás ideje alatt a szülőkkel együtt próbáljuk megteremteni a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. A nehezen beilleszkedő gyermekeket személyiségük igényeit figyelembe véve mondókával, dallal, ölbeli játékkal, bábbal nyugtatjuk meg. Az óvodába lépés napjától kezdve játékos formában gyakoroltatjuk a különböző tevékenységeket, figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességeit. Pihenéskor különös figyelmet fordítunk a személyes kapcsolatra (simogatás, betakargatás, mesélés).

Az érzelem gazdag légkör mellett a társas kapcsolatok kialakulásában kiemelt szerepet tulajdonítunk a játéknak, az élményalapú változatos közös tevékenységeknek.
A gyermek - gyermek, a felnőtt – gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése

A gyermek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak, ha jól érzi magát a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt és gyermekközössége. Az óvodapedagógus társa és irányítója a gyereknek. Feltétel nélküli szeretettel, megfelelő modellként korlátokat szabva – tapasztaláson alapuló jó szokások kialakításával érünk el eredményt a társas együttélés terén. A korlátokat úgy állítjuk, hogy az adott közösség meg tudjon felelni az elvárásoknak. A csoport elé állított feladatokat minden gyermek számára érthetővé, vonzóvá tesszük – egyéni sajátosságaik figyelembevételével. A szülőkkel bizalmas kapcsolat kialakítására törekszünk, így megismerhetjük a gyerekek sajátos jellemzőit, melyek segítik egyénre szabott nevelésüket, szükségleteik kielégítését.

A felnőttek az óvodapedagógus modell fontos szerepet játszik abban, hogy gyermekek elfogadják eltérő képességű vagy színű társaik különbözőségét és baráti kapcsolatok alakuljanak. A nevelői példának ezen a téren is meghatározó szerepe van, hisz a gyermekek önkéntelenül átveszik a felnőtt viselkedésmódját, mozdulatait, beszédstílusát. Ezáltal olyan erkölcsi tulajdonságok alakulnak ki bennük, mint az együttérzés, segítőkészség, szeretet, elfogadás, tisztelet, kölcsönös figyelem.

A gyermek egészséges énképének kialakításában fontos szerepe van az óvodapedagógus szociális visszajelzéseinek a gyermek teljesítményéről, a közösségben elfoglalt helyéről. Árnyalt, differenciált értékeléssel, a gyermeki tevékenység, közösség előtti pozitív megerősítésével elősegít önállóságának, önfegyelmének, önkifejező törekvéseinek kedvező alakulását, kommunikációs készségének fejlődését. Mondanivalóját kísérő testbeszédével egyértelműen fogalmazza meg a közösségi élet szabályait. Bátorít minden gyermeket, hogy belső elégedettségének teljesebbé válásával erősödjön pozitív énképe, örömmel és érdeklődéssel kapcsolódjon be a közös tevékenységekbe. Az élményszerű együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint a lelkiismeretesség, segítőkészség, őszinteség, igazmondás, figyelmesség, önzetlenség. Fejleszti erkölcsi ítélőképességüket, akaratukat, ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, szabálytudatukat.

A kapcsolatok erősítése érdekében minden gyermeknek biztosítjuk a személyes perceket, ahol lehetőség nyílik a saját és mások érzéseinek meghallgatására, elfogadására.

A nehezen szocializálható, kiemelt figyelmet és speciális fejlesztést igénylő gyermekeket differenciáló pedagógia alapján, fejlesztő foglalkozások segítségével próbáljuk hatékonyan kezelni. A fejlődésben tartósan akadályoztatott, sajátos nevelési igényű gyermekek esetében – a szülővel együttműködve – szakember segítségével oldjuk meg a problémát.

Módszereink: pedagógiai célzatú játékok, megbízatások, szerep,- és szabályjátékok a humor, a művészeti nevelés adta lehetőségek kihasználása.

Idegrendszeri, érzelmi és pszichés téren sérült gyermekek felismerése:
Célunk: a viselkedési problémák korrekciója szülők és szakember segítségével.
Az óvodapedagógus feladata:

A vegetatív idegrendszeri sérülések, pszichomotorikus rendellenességek okainak felismerése, megfelelő eljárásokkal való csökkentése, korrigálása szakember segítségével.

Mindazon stressz-tényező kiszűrése, melyek az idegrendszer kimerüléséhez vezetnek és a gyermeknél kedvezőtlen közérzetet okoznak.

Empátiás készséggel segítse elő a gyermek egészséges énképének, önértékelésének alakulását.

Megfelelő felkészültség birtokában váljon alkalmassá a mentálhigiénés nevelési feladatok ellátására, a prevencióra.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:

• 
  A gyermekek szívesen járnak óvodába, ragaszkodnak társaikhoz és a felnőttekhez, elfogadják társaik különbözőségét. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra.
  
• 
  Megjelennek viselkedésükben az erkölcsi értékrend szerinti viselkedési formák, s annak betartására gyakran társaikat is figyelmeztetik.
  
• 
  Konfliktushelyzetben törekednek a mindkét fél számára elfogadható megoldásra, szükség esetén kérik a felnőtt segítségét.
  
• 
  Az érzelmi alapokon létrejövő beszéd és kommunikációs készségük fejlettsége révén képessé válnak mélyebb, tartósabb kapcsolatokra.
  
• 
  Szeretik, és koruknak megfelelően védik a természetet, megbecsülik és tiszteletben tartják az élővilágot, szívesen ápolják a növényeket.
  
• 
  A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.
  
• 
  Az énkép,- önismeret,- önértékelés fejlődése révén képessé válnak az önálló helyzetmegoldásokra, önérvényesítésük a társas kapcsolatban elfogadható módon történik.
  
• 
  Képesek egymáshoz alkalmazkodni, toleránsan, felelősen viselkedni egyéni képességeikhez mérten
  
• 
  Ismerik saját képességüket, tudják értékeiket, de azt is meg tudják fogalmazni, melyek a hiányosságaik.
  
• 
  Megalapozódnak azok a szociális, értelmi, érzelmi, erkölcsi képességek, pszichikus funkciók, melyek biztosítják a sikeres iskolai átmenetet, beilleszkedést.
  

A fejlődés várható eredményéből és a program által meghatározott értékekből kidolgozott sikerkritériumok:

• 
  A gyermek óvodába lépésétől kezdve nagy hangsúlyt fektetünk a szeretetteljes, nyugodt, élmény gazdag óvodai életre a gyermekek biztonságérzetének kialakítására.
  
• 
  A közös kirándulások, jeles napok, ünnepek és hagyományok megünneplésével fokozzuk a gyermekek és felnőttek egymáshoz való tartozását.
  
• 
  A felnőtt példamutató magatartása segítségével a gyermekek különbözőségének elfogadása.