Nyugat-magyarországi egyetem

Jelmagyarázat:

■ – Fajgazdag

◘ – Közepesen fajgazdag

□ – Fajszegény
Mikroélőhelyek

A. Abiotikus eredetű mikroélőhelyek

• 
  sziklarés, sziklahasadék, felszíni sziklaüreg
  
• 
  kőgörgeteg
  
• 
  talajrepedés, -hézag
  
• 
  sziki mikroformák
  
• 
  folyóhordalék mikroélőhelyei
  
• 
  homokbucka mikroélőhelyei (pl. homokfodrok)
  
• 
  barlangok, felszín alatti sziklaüregek
  

B. Növényi eredetű mikroélőhelyek

• 
  gombák mint mikroélőhelyek
  
• 
  mohapárna, mohabevonat
  
• 
  zuzmóbevonat
  
• 
  élő növény földfeletti hajtásainak mikroélőhelyei (pl. fitotelma)
  
• 
  élő növényen az élőlény által létrehozott mikroélőhelyek (pl. járat, akna)
  
• 
  termésekben kialakított mikroélőhelyek
  
• 
  gubacsképződmények
  
• 
  avar, detritusz
  
• 
  elszáradt vagy korhadt fák (holtfa), gyökértányérok
  

C. Állati eredetű mikroélőhelyek

• 
  élő és elhullott állat kültakarója
  
• 
  élő és elhullott állat belső része
  
• 
  fészkek
  
• 
  ürülék
  

A MAGYARORSZÁGI TÁJAK ÉLŐHELY ALAPÚ OSZTÁLYOZÁSA

1. Szubalpin–montán hegyvidékek és előtereik

1.1. Alpokalja

1.1.1. Alpokalja hegyvidékei (Soproni-hg., Kőszegi-hg)

1.1.2. Alpokalja hegylábi dombvidékei (Vasi-dv., Őrség, Vend-v., Göcsej, Hetés)

1.2. Kárpátok belső vulkáni láncai

1.2.1. Zempléni-hg. kárpáti helyei

1.2.2. Börzsöny és Mátra montán régiója

1.3. Kárpátok belső mészkőtakarója

1.3.1. Bükk montán régiója

1.3.2. Gömör–Tornai Karszt magasabb régiója

2. Szubmontán–kollin területek

2.1. Dunántúli-középhegység mészkő ill. dolomitterületei

2.2. Dunántúl vulkanikus területei (Balaton-felvidék és Tapolcai-medence vulkánkúpjai ill. Dunazug-hg. vulkanikus területei)

2.3. Dunántúl őskőzet területei (gránit tömbök ill. homokkő területek)

2.4. Északi-középhegység mészkő területei

2.5. Északi-középhegység vulkáni területei

2.6. Északi-középhegység hegylábi területei ill. dombvidékei

2.7. Dél-Dunántúl preillír szigethegységei (Mecsek, Villányi-hg.)

2.8. Dél-Dunántúl preillír dombvidékei (Zalai-dv., Somogyi-dv., Tolnai-dv.)

2.9. Folyó- és patakvölgyek, hordalékkúpok és medencék Dunántúlon

3. Sík vidéki területek

3.1. Medenceperemi folyóvölgyek és árterületek (Dráva-sík, Kőrös–Maros-vidék, Felső-Tisza és mellékfolyói vidéke, Szigetköz, Fertő-tó, Hanság)

3.2. Pannon-medence élőhelyei

3.2.1. Nagyalföld folyóvölgyei és árterületei

3.2.2. Nagyalföld állóvizei és mocsarai

3.2.3. Nagyalföld szikes területei

3.2.4. Nagyalföld löszhátai

3.2.5. Nagyalföld homokterületei, hordalékkúpjai
A Kárpát-medence élőhelycsoportjainak beosztása a zárótársulás állapota szerint

		Klimax	Szubklimax	Paraklimax
		állapot
Fás élőhelyek	Erdők	Lucfenyvesek Fenyőelegyes – bükkösök Bükkösök Gyertyános – tölgyesek Cseres – tölgyesek Lösztölgyesek	Szikladomborzatú erdők Mészkerülő erdők Mészkedvelő erdők Ligeterdők Láperdők Homoki tölgyesek	Sziki tölgyesek (részben) Borókás – nyárasok (részben) Homoki erdeifenyvesek Fenyőelegyes – tölgyesek Másodlagos törmeléklejtő-erdők Másodlagos mészkerülő erdők Kultúrerdők
	Cserjések	Alhavasi cserjések Pusztai cserjések	Sziklai cserjések Lápcserjések Bokorfüzesek	Másodlagos cserjések (részben)
Fátlan élőhelyek	Gyepek	Havasi gyepek Löszgyepek	Láprétek Szikesek Homoki gyepek Lejtőgyepek Sziklagyepek Természetes pionír növényzet	Mocsárrétek Másodlagos láprétek Üde rétek Sovány gyepek Csarabosok Félszáraz gyepek Másodlagos szikesek Másodlagos homoki gyepek Másodlagos löszgyepek Másodlagos lejtőgyepek Másodlagos sziklagyepek Gyomnövényzet
	Vizes élőhelyek		Hínarasok Mocsarak Lápok	Másodlagos vizes élőhelyek