Búzaszem Nyugati Óvoda 4400 Nyíregyháza

II.1.8. Az óvodai élet megszervezése

A csoportszervezésnél figyelembe kell venni a szülők igényeit, az óvoda adottságait, személyi és tárgyi feltételeit. Ügyelni a célszerű rokoni, baráti kapcsolatokra, a fiú-lány arányra, az optimális létszámra, a szülők szociokulturális háttere, valamint arra, hogy bölcsődéből, vagy családból érkezik-e a gyerek. A környezetünkből fel kell venni azokat a gyerekeket, akik szociálisan hátrányos helyzetűek, és betöltötték a három évet.

Olyan csoportokat kell szervezni, melyek leginkább megfelelnek a gyermeki személyiség sokoldalú kibontakoztatására, ahol érvényesülnek a kiemelt készség-, és képesség-fejlesztések
Óvodánkban heterogén (vegyes életkorú) és homogén (azonos életkorú) csoportok működnek.

A heterogén életkorú csoportoknál fontos a megfelelő életkori arány kialakítása. Jól érvényesíthető az „együtt és külön" elv, mely gyorsítja a szocializációt. Biztosítani kell a gyermekek számára az egyéni fejlettségi szintnek megfelelő fejlesztést. Tervezéseknél figyelembe kell venni az eltérő életkort és eltérő fejlődési ütemet. Párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével biztosítjuk az egyéni szükségletek kielégítését. Folyamatos és rugalmas napirenddel teremtjük meg a tevékenységek közötti harmonikus arányt, szem előtt tartva a játék kiemelkedő szerepét.

A beszoktatás zökkenő mentesebb a régi óvodások aktív részvétele miatt. Lehetőséget biztosítunk a testvérek egy csoportban történő elhelyezésére.
A gyermekek napirendje

A folyamatosság és rugalmasság elveinek megfelelő napirendet kell biztosítani a gyermekek egészséges tevékenyégben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez. A feltételek és a megfelelő időtartamú, differenciált tevékenységi formák mellett figyelembe kell venni a helyi szokásokat, igényeket. A gyermekek együttműködő képességének, feladattudatának fejlesztése érdekében (5-35 perces) időtartamú csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével segítjük a gyermekek egészséges fejlődését.

ÉVKÖZI - NAPIREND

IDEJE

A TEVÉKENYSÉGEK MEGNEVEZÉSE

06.30 - 11.30 11.30 - 15.00 15.00 - 17.30

Folyamatos gyülekezés, szabad játék, egyéb szabadon választott tevékenység. Tisztálkodás, folyamatos tízóraizás. A „beszélő-körben" az aktuális feladatok megbeszélése, elosztása, a felkészüléshez ötlet-, segítségadás. A vállalt feladatok teljesítése; szervezett, kötött és kötetlen foglalkozások, tevékenységek, kezdeményezések, tapasztalatszerzések ideje, rugalmas időkeretben és időelosztásban. lehetőleg természetes környezetben, szabadban. Séták, kirándulások szervezése. Öltözködés, tisztálkodás, előkészület az ebédhez, a megbízatások folyamatos végrehajtásának tükrében. Ebéd, készülődés a lefekvéshez. Pihenés. Öltözködés, tisztálkodás és az uzsonna elfogyasztása folyamatosan, az ébredés ütemében. A délelőtt félbemaradt tevékenység folytatása, szabad játék, egyéb szabadon választott tevékenység, lehetőleg udvaron.

NYÁRI - NAPIREND

IDEJE

A TEVÉKENYSÉGEK MEGNEVEZÉSE

06.30 - 12.30 12.00 - 15.00 15.00 - 17.30

Folyamatos gyülekezés, szabad játék, egyéb szabadon választott tevékenység az udvaron. A „beszélgető-körben” az aktuális feladatok elosztása, élmények megbeszélése, a tevékenységekhez ötlet-, és segítségadás. Tisztálkodás, folyamatos tízóraizás. A vállalat feladatok teljesítése, tevékenységek, játék, kezdeményezések, tapasztalatszerzések ideje rugalmas időkeretben és elosztásban az udvaron, a szabadban. Séták, kirándulások szervezése, pancsolás, fürdőzés lehetőségének biztosítása. Tisztálkodás, előkészület az ebédhez - a megbízatások folyamatos tükrében. Ebéd, készülődés a lefekvéshez - pihenés. Öltözködés, teremrendezés, tisztálkodás és az uzsonna elfogyasztása folyamatosan, az ébredés ütemében. A délelőtti udvari játék, egyéb szabadon választott tevékenységek folytatása.

Az óvodai életben a gondozás kiemelt szerepet kap, így a gondozási feladatok során is építi kapcsolatait a gyermekekkel, segítve önállóságukat.
A gyermekek hetirendje

A hetirend hagyományos értelmében az egyes tanulási tevékenységek naponkénti váltakozását foglalja magába.

Egy-egy témát több napon át is fel kell dolgozni másféle megközelítésből, változatos formában, módszerekkel, eszközökkel. Kivétel a testnevelés, ami helyhez és időhöz kötött.
A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekekben. Törekedni kell a tevékenységek közötti belső arányok kialakítására.
A nevelési tevékenység tervezése

Óvodánkban, a Freinet pedagógiában a látszólagos spontaneitás ellenére tudatos tervezésre, következetes pedagógiai munkára van szükség.

Tervezés tartalmazza azokat a dokumentumokat, amelyek hosszútávon meghatározzák az óvoda stratégiai tervét.

A tervezés elengedhetetlen feltétele, hogy a gyermekek fejlődését, önfejlődését tudatosan segítsük, életüket úgy szervezzük, hogy az optimális körülmények biztosítva legyenek az önálló tevékenykedéshez, a felfedezéshez, az alkotáshoz és tapasztaláshoz.

A tervező munkánk figyelembe veszi az óvodás gyermekek szükségleteit, személyes érdeklődését, támogatja a fejlődését, és egyben segíti a tudatos, fejlesztő munkánkat.

Legfőbb cél, hogy a különböző dokumentumok, tervek, fejlesztési területek harmonikusan kapcsolódjanak össze, tükrözze a célokat, a partereink elvárásait, és a gyermekek vágyait.

A tervezést különböző szinten, egymást kiegészítve és erősítve állítjuk össze.
A tervezés alapja az Óvodai nevelés országos alapprogramja, mely az óvodai nevelés pedagógiai alapelveit határozza meg.

• 
  Az óvoda Pedagógiai Programja:
  

Elkészítésnél figyelembe kell venni az Óvodai nevelés országos alapprogramja mellett; a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveit is. A Pedagógiai Program olyan neveléscentrikus óvodamodell, amely jól kidolgozott, célirányosan és hatékonyan működtethető. A neveléselmélet megmutatja, hogy mit kell fejleszteni a nevelési folyamat keretében, milyen módszerekkel és eszközökkel. Koncepciónk célkitűzéseken alapul, az óvodáskorú gyermekek életvezetésének megalapozására és kialakítására irányulnak, alapja a Freinet pedagógiai rendszer.

• 
  Pedagógiai Munkaterv:
  

A tanévre szóló pedagógiai terv, tartalmazza a kiemelt célokat, feladatokat, a megvalósítás ütemezését, munkaközösségek tervét, gyermekvédelmi feladatokat, az óvoda ünnepeit, hagyományait, határidő és felelősök jelölésével. Tartalmazza az alkalmazotti közösség munkarendjét, az éves ellenőrzési, értékelési és mérési feladatokat is.

• 
  Általános tervezés (Éves hálóterv):
  

Egész évre szóló pedagógiai terv, amely tartalmazza a feldolgozandó témaköröket, élményköröket, a technikák feladatait és tartalmát, projekteket a témakörökhöz.

• 
  Csoportnapló
  

A törvényben meghatározott tartalom, kiegészül a Freinet pedagógia jellemzőivel.

Tevékenységek: játék, munka, tevékenységben megvalósuló tanulás. A fejlődést elősegítő tartalmak, Freinet technikák, kompetencia feladatok és anyagok.

• 
  Fejlettségmérő lapok:
  

A gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követjük és írásban rögzítjük. Az óvodapedagógus egyik alapvető feladata, hogy biztosítsa minden gyermek részére a fejlődéshez szükséges optimális körülményeket, gazdag tevékenységrendszert. Ezt úgy tudja megvalósítani, ha minden gyermeket és annak környezetét minél teljesebben megismeri, fejlődését nyomon követi, fejlődési ütemét rögzíti. Segítségével kiszűrhetők a részfunkció zavaros gyermekek és a szükséges támogató, hátránycsökkentő nevelés egész korán elkezdhető. A megfigyelési szempontsort folyamatosan alkalmazza, így képet kap a gyermekről. A megfigyelést a mindennapi életben folyamatosan, a gyermek természetes tevékenységei közben végezzük. Évente kétszer, szükség esetén többször a fejlettségmérő lapon rögzítjük.

• 
  Projektek:
  

Lehet a témakörhöz igazított, heti vagy napi tervezés, mindig a csoport összetétele, gyermekek fejlettsége, érdeklődése határozza meg. (Az éves projekt lebontása).

• 
  Egyéni munkaterv
  

Egy-egy gyermek, vagy kisebb csoport ötletei, valamint a témához kapcsolódó egyéni feladatokat, határidőket tartalmazza.

• 
  Munkakártyák
  

A feladatokat rajzos formában közvetíti a gyermekek felé. Jelöli a folyamatot, az egymásra épülést.

• 
  Társasjátékok
  

A gyermekekkel közösen készített, az élménykörök ismeretanyagának rögzítésére, rendszerezésére, gyakorlására irányulnak.

• 
  Gyűjtőmunka
  

Felkészülés a projekt megvalósítására. A témakörrel kapcsolatos képek, eszközök, gyümölcsfélék, zöldségfélék, gyűjtése a gyermekek és szülők bevonásával.

• 
  Életkönyvek
  

Az egyéni életkönyvek a gyerekek élményeiről készült fényképeket, különféle alkotásaikat, általuk írt meséket, történeteket, recepteket, leveleket tartalmaz.
Óvodánk ünnepei, hagyományai

A távlatok és hagyományok rendszeréből kiemelkednek az időről - időre visszatérő sajátos keretek között lezajló közös események. Az ünnepek perspektívát adnak, erősítik a hagyományokat, fokozzák a gyermek közösséghez tartozását a közös élmény erejével. Az ünnepre való készülődés sok lehetőséget ad a gyermeknek az együttműködésre, együttmunkálkodásra, beszélgetésre, ez örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát. Az óvodapedagógus a hosszabb előkészület alatt a gyermek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosítson változatos tevékenységeket. A napokig, hetekig tartó készülődés nagyon fontos a gyermek fejlesztése, ötleteik, önálló elképzeléseik megvalósítása, sokszínű tevékenykedtetése szempontjából, de mindenre a koronát maga az együtt ünneplés teszi fel. Az ünnep fényét emelje a feldíszített óvoda, a gyermekek, felnőttek ünneplő ruhája, a meglepetés, a kölcsönös ajándékozás.

Az ünnepek csak a szülők együttműködő támogatásával érhetik el hatásukat. Ünnepeink a hagyományok ápolása szempontjából is rendkívül fontosak, hiszen kultúránk megteremtésére, az óvodánk egyéni arculatának megteremtésére, megmutatására adnak lehetőséget. Maga az ünnep külsőségeivel együtt vidám hangulatú, felszabadult együttlét legyen.