4. ábra
A betéti társaságok alapvetõ vállalkozás-gazdaságtani jellemzõje, hogy személyegye-
sítõ társaságok révén, az alapító egynéhány személy tudását, képességét kihasználó
tevékenységet folytatnak, jellemzõen kis tõkebefektetés mellett. A 4. ábrából ez az el-
méleti leírás teljes mértékben bizonyítást nyer: a vizsgálatba vont bt-k közel 60%-ban
olyan képzéseket kínálnak, amelyek teljesítik a fenti elméleti kritériumokat, azaz
nyelvet oktatnak, gépjármû vezetésre képeznek és számítógép-kezelõi tanfolyamokat
hirdetnek meg. Bár nem képezte vizsgálat tárgyát, de a nyelvi és az informatikai
képzések területén nagy valószínûséggel kijelenthetõ, hogy általános és középiskolai
nyelv- és informatika tanárok másodállású jövedelemszerzõ tevékenységérõl van szó,
szintén nagy valószínûséggel prognosztizálhatóan az iskola infrastrukúrájával tartott
képzések révén, lokális igényeket kielégítve. További kutatást igényelne ennek a nagy
valószínûségû sejtésnek az igazolása, már csak azért is, mert ennek révén különösen
az általános iskolák jövedelemszerzõ lehetõségeit, valamint zömmel falusias térségek-
ben szerepmódosításukat is fontolóra lehetne venni, amennyiben a községi iskolák
fennmaradását nagymértékben elõsegíthetné a felnõttképzésben való részvételük,
amit adózási, társasági-jogi, valamint foglalkoztatás-politikai támogatási szabályok vál-
toztatásával elõ lehetne segíteni.
Felnõttképzési Kutatási Füzetek
15
5. ábra
Az ábrából egyértelmûen kitûnik, hogy a kisebb-nagyobb közösségi tulajdonú képzõk
megtalálhatók a képzési kínálat teljes palettáján, azonban megfigyelhetõk sajátossá-
gok is. A szocialista rendszerben is az egyik legjelentõsebb felnõttképzési tevékeny-
séget jelentõ gépjármûvezetõi piacról ugyanis gyakorlatilag kiszorultak. Az agrár és a
mûszaki-ipari képzések területén ugyanakkor, egyfajta társadalmi szerepvállalást,
kötelezettséget is felvállalva, jóval jelentõsebb szerepet töltenek be, mint bármely üz-
leti csoport. Hasonlók mondhatók el az egészségügyi felnõttképzési tevékenységrõl.
A tevékenységstruktúra ilyen jellegû alakulása persze az egyes konkrét intézménytí-
pusokkal is magyarázható: ebben a kategóriában szép számmal találkozunk felnõtt-
képzési akkrediációt felvállaló szakiskolával, szakközépiskolával. Ide tartoznak a nagy
regionális képzõközpontok is, amelyek képzési struktúrája szintén erõsíti a fenti meg-
állapításainkat.
Felnõttképzési Kutatási Füzetek
16
6. ábra
A non-profit szereplõk esetében, bár elvileg akár várható is lenne, mégsem talál-
kozunk semmilyen kiugró specialitással, hacsak azzal nem, hogy ezek a szervezetek
sem játszanak semmilyen szerepet a gépjármûvezetõi képzésekben. Figyelemre méltó
továbbá az egyéb képzések nagy aránya, azaz az olyan képzéseké, amelyek semmi-
lyen gazdasági ágazathoz közvetlenül nem voltak sorolhatók.
7. ábra
Felnõttképzési Kutatási Füzetek
17
A részvénytársaságok képzési kínálatát országos szinten vizsgálva, roppant érdekes és
egyértelmû adatokra jutunk. A vizsgálatba bevont (és az alacsony létszám miatt gya-
korlatilag az összes intézményi akkreditált rt-rõl szó van!) társaságok ugyanis, a dolgo-
kat nem is egyszerûsítve, az informatikai és a közgazdasági képzések domináns, ará-
nyukat tekintve szinte egyeduralkodó szereplõi, kiegészítve a nyelvi képzésekkel.
Másik oldalról viszont, megint csak nagyon kicsi leegyszerûsítéssel élve, a többi kép-
zési ágazatban gyakorlatilag, nincsenek jelen, a kereskedelmi-vendéglátóipari jelen-
létük pl. alapvetõen származékos jelenlét.
8. ábra
A non-profit szektor másik nagy ágának, a közhasznú társaságok szférájának a vizs-
gálata szintén több érdekességet rejt magában. A teljes kiszorulás és a dominancia
egyidejû jelenléte figyelhetõ meg. Az egyesületi szektorhoz hasonlóan, a gépjármû-
vezetõi képzésekbõl való teljes kiszorulás figyelhetõ meg itt is. Kiugró viszont a nyelvi,
mûszaki-ipari és a kereskedelmi-vendéglátóipari képzések részaránya, a képzési kíná-
lat több, mint háromnegyedét adják ezek a képzések. Különösen a mûszaki-ipari adat
az érdekes, mert ezeknek a szervezeteknek a képzési kínálatában foglalja el a legje-
lentõsebb helyet ez a képzési ág. Hasonló mondható el az agrárképzésekrõl is, 11%-os
arányuk szintén itt a legnagyobb.
Összefoglalóan, a következõ táblázatban lehet megjeleníteni az egyes szervezeti
csoportok képzési kínálatában mutatkozó, kiemelkedõ jellemzõket.
Felnõttképzési Kutatási Füzetek
18
3. táblázat
a szervezeti formák képzési kínálatának legfõbb jellemzõi
III.1.2. A képzési kínálati ágak szervezeti formák szerinti megoszlása
Vizsgálódásunkat megfordítjuk, arra vagyunk kíváncsiak, hogy az egyes képzési ága-
kat tekintve, azokban mely szervezetek játszanak jelentõs szerepet, melyek pedig
nem. A vizsgálódásunk fókuszában és egyben összehasonlítási alapként a 2. ábra
adatai állnak, amelyek azt mutatják, hogyan oszlanak meg szervezeti formánként
a vizsgálatba bevont akkreditált felnõttképzési szervezetek általában. ehhez képest
tehetõk érdemi megállapítások az egyes képzési ágak elemzésénél. (Az adatokat
a 9-18. ábrák szemléltetik.)
Felnõttképzési Kutatási Füzetek
19
Szervezeti formák
Képzési kínálat legfõbb jellemzõi
Betéti társaság
jelentõs nyelvi, informatikai és gépjármûvezetõi
képzõk
Korlátolt felelõsségû társaság
jelentõs nyelvi, informatikai és közgazdasági-jogi
képzõk
Részvénytársaság
informatikai és közgazdasági-jogi képzések
dominanciája
Állami-önkormányzati szervezetek
gépjármûvezetés kivételével teljes kínálati spektrum,
jelentõs mûszaki-ipari súllyal
Közhasznú társaságok
gépjármûvezetõ képzés jelentéktelen,
agrárképzésben és mûszaki-ipari képzésben
a legjelentõsebb részarány
Egyesületek, egyéb non-profit szervezetek
gépjármûvezetõ képzés jelentéktelen, egyéb
képzésekben jelentõs szerep
Dostları ilə paylaş: |