|
„ bizonyos Drasche-Lázár Alfréd, valamint Benárd Ágoston nevezetű urak valami jóvátehetetlent követtek el hazánk ellen.”
|
tarix | 14.02.2018 | ölçüsü | 445 b. | | #26888 |
|
„…. bizonyos Drasche-Lázár Alfréd, valamint Benárd Ágoston nevezetű urak valami jóvátehetetlent követtek el hazánk ellen.” „…. bizonyos Drasche-Lázár Alfréd, valamint Benárd Ágoston nevezetű urak valami jóvátehetetlent követtek el hazánk ellen.” „…jellemző, hogy mindig mindenre akad jelentkező. E kettőt még ki sem közösítették, mindketten tagjai maradhattak az úri kaszinóknak…” „…nem a hivatalos kormány, nem a miniszterelnök, csupán egy rendkívüli követ és egy népjóléti miniszter – akiknek az égvilágon semmi közük sincs a külpolitikához, béketárgyaláshoz, határmódosításhoz” írták alá. „Nem voltak kompetensek.”
„Magyarnak rettenetesebb feladat nem jutott még, mint amit Drasche-Lázár Alfréd követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter kaptak osztályrészül. A magyar királyi kormány felhatalmazása alapján nekik kellett aláírniuk a trianoni békeszerződést.” „Magyarnak rettenetesebb feladat nem jutott még, mint amit Drasche-Lázár Alfréd követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter kaptak osztályrészül. A magyar királyi kormány felhatalmazása alapján nekik kellett aláírniuk a trianoni békeszerződést.” „A két aláíró, Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd, akiket az aláírásra kineveztek, derék emberek, de mondhatni, áldozatok voltak. Az előbbi munkaügyi és népjóléti miniszter volt… Másikuk a Külügyminisztérium adminisztratív vezetője, mai fogalommal élve államtitkára volt, aki egyébként sikeres regényíróként tevékenykedett. Ezzel ők, bár nevüket amúgy senki sem jegyezte volna meg, beírták magukat a magyar történelembe.”
Dr. Benárd Ágost Drasche-Lázár Alfréd Dr. Benárd Ágost Drasche-Lázár Alfréd
Drasche-Lázár neve először az 1920. május 27-i minisztertanácson Drasche-Lázár neve először az 1920. május 27-i minisztertanácson hangzott el a miniszterelnök részéről. Másnap Teleki Pál is őt javasolta. Benárd Ágost neve többször felmerült, de ő az aláírást egészen 1920. május 31-ig elutasította.
1920. május 7. előterjesztő: Teleki Pál. A kérdés az aláírás, vagy annak megtagadása; 1920. május 7. előterjesztő: Teleki Pál. A kérdés az aláírás, vagy annak megtagadása; 1920. május 13. előterjesztő: Teleki Pál. „Apponyi a legnagyobb alázatra is képes!” (Teleki helyteleníti) 1920. május 17. előterjesztő: Teleki Pál. A legfontosabb kérdés eldőlt: a békeszerződést alá kell írni. Mi a vita tárgya? Apponyi aláírná e a békeszerződést? A határozat tartalma.
1920. május 20. Teleki lemondásának ügye 1920. május 20. Teleki lemondásának ügye 1920. május 25. Előterjesztő a miniszterelnök Téma: a május 26-i nemzetgyűlési ülésnap napirendje. Teleki és Apponyi is fel fog szólalni az aláírás mellett. Teleki bejelentése: az aláírás június 4-én lesz. Ki legyen az aláíró? 1920. május 27. Ki legyen az aláíró? Hányan utazzanak Párizsba? Benárd nevét először sokorópátkai Szabó István veti fel. Drasche-Lázár Alfréd nevét először a miniszterelnök veti fel.
Benárd álláspontja – semmi esetre sem írja alá! Benárd álláspontja – semmi esetre sem írja alá! Soós Károly vezérőrnagy, honvédelmi miniszter hajlandó Telekit elkísérni az aláírásra. Határozat (8:4) egy miniszter legyen az aláíró, a külügyminiszter. 1920. május 28. Egyetlen napirend, az aláírás Vissza kell vonni az előző napi határozatot. Okok! Ki legyen az aláíró? A vita a kormány lemondásának veszélyével fenyeget! Benárd javaslata: Soós előző nap vállalta, legyen ő! Teleki újfent Drasche-Lázár Alfrédot javasolja.
Simonyi összegzi a vitát: Soós, Pekár, Drasche-Lázár legyenek az aláírók. Simonyi összegzi a vitát: Soós, Pekár, Drasche-Lázár legyenek az aláírók. Egyeztetés személyesen a kormányzóval és telefonon a honvédelmi miniszterrel. Mindketten elfogadták a javaslatot! Mi történhetett a május 28-i minisztertanácsot követően? Hogyan történt meg a Soós Benárd csere? A lehetséges válaszok és magyarázatok……
A magyar küldöttség megérkezése Párizsba A magyar küldöttség megérkezése Párizsba (1920. jún. 3. 8.50) Dr. Benárd Ágost, Drasche-Lázár Alfréd, Praznovszky Iván rend. követ és megh. miniszter, Wettstein János követségi tanácsos, Bobrik Arno követségi titkár, gróf Csáky István követségi attasé (Szállás: Versailles, Hotel du Réservoir) Folyamatos ellenőrzés! Érkezés a trianoni kastélyba: du. 4 óra 15 perc. Helyszín: 52 méter hosszú és hét méter széles folyosó, az un. Galérie des Cotelle, a Cotelle-terem. Középen nagy patkó alakú asztal, körülötte a résztvevő nemzetek képviselői. Elnök: Millerand.
Millerand rövid bevezetőjével kezdődött. Millerand rövid bevezetőjével kezdődött. Felszólította a magyar küldötteket az aláírásra. Először Benárd Ágost lépett az asztalhoz – a rozsdás, puhafa szárú toll mítosza. Drasche-Lázár Alfréd ülve írta alá. Majd az öt főhatalom delegátusai következtek, azután a többiek a francia ÁBC sorrendjében. Millerand röviden bezárta az ülést. Az egész nem tartott tovább 15 percnél.
A lehetséges „nulladik” megoldás. Apponyi Albertnek, a magyar békedelegáció elnökének javaslata - A lehetséges „nulladik” megoldás. Apponyi Albertnek, a magyar békedelegáció elnökének javaslata
a Csehszlovákiához került 3 517 568 fő 30,3 %-a, a Csehszlovákiához került 3 517 568 fő 30,3 %-a, a Romániához került 5 257 467 fő 31,6 %-a, az SHS Királysághoz került 1 509 295 fő 30,3 %-a, az Ausztriához került 291 618 fő 8,9 %-a, az Olaszországhoz került 49 806 fő 13,0 %-a, a Lengyelországhoz került 23 662 fő 1,0 %-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Vagyis abból a 10 649 416 főből, akik Trianon következtében idegen uralom alá kerültek, 3 216 124 fő vallotta magát 1910-ben magyarnak.
A lehetséges alternatívák: A lehetséges alternatívák: 1. 1717. bánsági telepítés (Lotharingia, Vallónia) 2. Elzász, Dijon, Lyon 3. Jean-Louis Benard francia alhadnagy, mint lehetséges ős. [104. gyalogezred (1. B. de la Charente)] Charente département (Dél- Nyugat-Franciaország) [Internálásának (1793-1797) helyszínei: Nagyvárad, Kiscell, Újépület, Gyulafehérvár]
A Drasche família flamand eredetű. 1650 körül érkeznek Csehországba, ahol kendő- és vászonmanufaktúrát működtettek. Kereskedők, üzletemberek, gyárosok. Érdekeltségeik vannak Morvaországban is. Drasche Henrik 1811-ben Brünnben születik. Nagybátyja (Miesbach Alajos) révén kerül Bécsbe, majd Dorogra. Az Esztergom körüli szénbányák megnyitása. 1857-ben ő lesz a hatalmas Miesbach vagyon örököse. A Lázár család erdélyi eredetű família.
Benárd Lajos (1827- 1885k.) Benárd Lajos (1827- 1885k.) báró Testa Auguszta (1822- ?) Benárd Ágost Adolf (1853-?) pákai Kölber Ilona (1850-?) Ágost (1880. január 3. Bp.) Aladár (1881) Géza (1883)
1877. július 22. Schönbrunn 1877. július 22. Schönbrunn „szilvágyi” előnévvel
1898. érettségi a budapesti piarista gimnáziumban 1898. érettségi a budapesti piarista gimnáziumban 1905. orvosi diploma a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem
Középiskolai tanulmányok: Középiskolai tanulmányok: Bécs, Theresianum 1894-től huszártiszti pálya: Tart. hadnagy a II. Vilmos nevét viselő cs. és kir. 7. huszárezredben.
Benárd 1914-ben vonul be és Benárd 1914-ben vonul be és századosként 50 havi frontszolgálatot teljesít, mint ezred törzsorvos.
1914. október 10. – Urzejowice (Galícia) önkéntes felderítés. 17 fős huszár harccsoportjával behatolt az oroszok által megszállt faluba. 300 ellenséges katonát ejtett foglyul. 1914. október 10. – Urzejowice (Galícia) önkéntes felderítés. 17 fős huszár harccsoportjával behatolt az oroszok által megszállt faluba. 300 ellenséges katonát ejtett foglyul. 1914. november 5. – a második galíciai visszavonulás során az aláaknázott przeworski vasúti hídon ( a Mleczka folyó vasúti hídjáról van szó) átlovagolva elkerülte a hadifogságba kerülést. 1914. december 8. – a Krakkó környéki Bodsanov községnél a legnagyobb ellenséges tűzben, saját életének kockáztatásával mentette meg a súlyosan sebesült Tóthvárady- Asbóth Ödönt, a szabadkai 4. ho. huszárezred századosát azzal, hogy elvérzését megakadályozta. 1915. február-március – Benárd a Zebrak nyeregben (Kárpátokbeli lopkówi-hágónál) működő ezred segélyhely parancsnokaként a 20. nagykanizsai és a 32. dési ho. gye-dek számos katonáját mentette meg.
Hivatali karrierjének csúcsa: Hivatali karrierjének csúcsa: A Miniszterelnökség I. Elnöki osztályát vezette. 1915 és 1917 között a miniszterelnöki sajtóosztályt is irányította. A Hadi Felügyelő Bizottságban képviselte a Miniszterelnökséget. Annak Sajtóalbizottságát is ő vezette.
Benárd az 1918-as változásokat kezdettől elutasította. Benárd az 1918-as változásokat kezdettől elutasította. Bekapcsolódás a keresztényszocialista mozgalomba. Erős szociális érzékenység!
A Károlyi-kormány külügyminisztériumában az igazgatási főosztály megszervezésével és irányításával bízta meg A Károlyi-kormány külügyminisztériumában az igazgatási főosztály megszervezésével és irányításával bízta meg a tárca adminisztratív vezetését ellátó Harrer Ferenc. Harrer Ferenc (1874-1969) 1919. március 21. Drasche-Lázár távozott a Külügyminisztériumból és belső emigrációba vonult. A Kommün hónapjait Balatonfüreden vészelte át.
Benárd Ágost Benárd Ágost A Bp.-i Ker.-i Munkásbiztosító Pénztár igazgatója lett. 1919. nov. politikai és adminisztratív államtitkár 1920. január 25-26. nemzetgyűlési képviselő (a KNEP programjával, de a Keresztényszocialista Párt jelöltjeként) 1920. március 15. Népjóléti és munkaügyi miniszter
Benárd Ágost Benárd Ágost Az aktív politizálás folytatása. 1921. április 14-ig miniszter 1926-ig nemzetgyűlési képviselő és 1925-ig a budapesti törvényhatósági bizottság tagja. 1926-tól az orvosi praxis folytatása OTI főorvosként
Valójában soha sem szakadt el a politikától, s 1926 után is aktív közéleti szereplő maradt. Készült a visszatérésre. Ez 1935-ben sikerült is. NEP programmal lett Veszprém országgyűlési képviselője. (A Benárd-Griger affér)
Benárd Ágost kezdeményezése Benárd Ágost kezdeményezése Dr. Kluge Andrásnál
1939. január 28.
Lakását, állandóan figyelték, látogatóit igazoltatták. Lakását, állandóan figyelték, látogatóit igazoltatták. Élete nem volt biztonságban. Célja: Kivonni magát a magyar joghatóság alól. 1944. nov. Bécs Orvosként, őrnagyi rendfokozattal 64 évesen, belép az SS kötelékébe
Dr. Benárd Ágostot az amerikai hatóságok mint háborús bűnöst Dr. Benárd Ágostot az amerikai hatóságok mint háborús bűnöst kiadják Magyarországnak. (1945. szept. 29.) 1945. nov. 9-től volt előzetes letartóztatásban 1945. dec. 10. a Budapesti Népügyészség vádiratot nyújt be ellene 1946. március 7. Első ítélet (Budapesti Népbíróság) 10 év fegyház, vagyonelkobzás, állásvesztés, 10 évre politikai jogainak felfüggesztése 1946. május 4. Második ítélet (NOT) 6 év börtön, a többi büntetés fenntartása 1948. április 24. Harmadik ítélet (Budapesti Népbíróság) (újrafelvétel) 4 év hat hónap börtön, a többi büntetés marad 1948. október 7. Negyedik ítélet (NOT) Az újrafelvételi ítélet megsemmisítése. Az alapperben hozott ítélet fenntartása.
Dr. Benárd Ágost Dr. Benárd Ágost 1949. január 26-án 6 hónapra büntetés félbeszakítást kapott. Annak leteltét követően azonban nem tért vissza a váci büntetőintézetbe. Ezért ellene 1950. május 19-én nyomozó levelet bocsátottak ki. Élete végéig, 1968. június 26-ig élt illegalitásban Balatonkenesén. Csak közeli hozzátartozói, leginkább Miklós fia és családja látogatta. Ezt is a legnagyobb titokban. A család gyermek tagjai mit sem tudtak minderről.
Tenyeredre vettél (?) Tenyeredre vettél (?) Tenyeredre vettél én édes Istenem, Ne ejts ki belőle, többet nem vétkezem. Erősítsd meg szívem, világítsd meg elmém, A Te utaidat sose hagyjam el én. Jámbor, alázatos és hű fiad leszek, Hálával telt szívvel imádlak, szeretlek. Balatonkenese, emigráció, é.n.
Dostları ilə paylaş: |
|
|