Búzaszem Nyugati Óvoda 4400 Nyíregyháza

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

• 
  Óvodánkban a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelésünk feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását
  
• 
  Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában.
  
• 
  A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógusaink figyelembe veszik a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is. Az éneklés, a zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik, a felnőtt minta spontán utánzásával.
  

Zenei anyag
3-4 éves korban:

• 
  Tanuljanak meg 6-8 mondókát, ölbeli játékot, és 8-10 énekes játékot. Tudjanak halkan, hangosan beszélni, énekelni, mondókázni.
  
• 
  Mozdulatokkal érzékeljék az egyenletes lüktetést. Az óvónő sokat énekelgessen a gyerekek között, keltsen érdeklődést a zenehallgatás iránt.
  
• 
  A gyermekek a játék során közvetve szerzik meg a zenei képességeket.
  

4-5 éves korban

• 
  Tanuljanak 4-5 új mondókát, 10-12 gyermekdalt.
  
• 
  Énekelgessenek 4-8 motívumból álló énekes játékokat, műdalokat. Játszanak közepes nehézségű körjátékokat (szerepcsere, párválasztó sorgyarapító stb.) Kezdjenek önállóan, tisztán énekelni. Énekeljenek egyénileg és kisebb csoportokban halkan- hangosabban, magasabban, mélyebben.
  
• 
  Érezzék az egyenletes lüktetést, a mondókák- dalok ritmusát. Használjanak többféle ritmushangszert.
  
• 
  A játék során történő, közvetve szerzett tapasztalatokon túl a kötött foglalkoztatási forma dominál.
  

5-7 éves korban

• 
  Tanuljanak meg 4-6 új mondókát és 15 –18 énekes játékot, valamint néhány (2-3) alkalomhoz illő műdalt. A dalokban forduljon elő a szünet és a szinkópa. Bonyolultabb körjátékokat szervezünk (párcsere, sorgyarapító- fogyó, kapus, hidas stb.)
  
• 
  Sok egyéni éneklésre teremtünk lehetőséget.
  
• 
  Tudják megkülönböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok- mondókák ritmusát. Önállóan használjanak többféle ritmushangszert.
  
• 
  Az egyes ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódva ismerkedjenek a néphagyományokkal, népszokásokkal (pl. Mihály-nap, Lucázás, farsang, Húsvét, Pünkösd stb)
  

3-4 éves korban

• 
  A beszoktatás ideje alatt a gyermekek érzelmi biztonságának kialakítása érdekében fontos eszköz a zene, a szeparációs szorongás oldásában elengedhetetlen fontosságú.
  
• 
  A ringatók, hőcögtetők, altatók a kellemes élmény mellett segítenek az érzelmi kapcsolat kialakításában is.
  
• 
  Később az óvónői énekhez, mondókázáshoz kapcsolódó, vagy spontán éneklésbe kezdő gyermek érzelmi megerősítésével kezdődik az éneklési kedv kialakítása.
  
• 
  A megfelelő gyermeki komfortérzet kialakítását követően megkezdődik a tudatos készségfejlesztés.
  
• 
  Az egyenletes lüktetés érzékeltetése páros kapcsolatból indul (óvónő- gyermek), majd folytatódik a gyermek-gyermek kapcsolatban.
  
• 
  Számos gyakorlási lehetőség adódik a nap folyamán.
  
• 
  Az óvónői énekhez kapcsolódva indul az éneklési kedv erősítése. Egyszerű gyermekdalokon, mozdulatokkal kísért gyermekjátékokon keresztül történik a hallásfejlesztés.
  
• 
  A megfelelő kellékek a gyermekek belső motivációját erősítik.
  
• 
  A mozgáson keresztül ismerkednek a testrészekkel, a lüktetés érzékeltetésével a mozgás összerendezettségének folyamata indul meg.
  

4-5 éves korban

• 
  A megfelelő éneklési kedv felkeltése után a hangsúly az éneklési készségfejlesztés és hallásfejlesztés felé tolódik. A zenei emlékezet, belső hallás fejlesztésének folyamata indul meg.
  
• 
  A hangszínek megismerése bővül a hangszerek hangjának azonosításával (furulya, xilofon stb).
  
• 
  Az egyenletes lüktetés gyakorlása bővebb terjedelmű dalokkal, mondókákkal folytatódik.
  
• 
  Emellett a gyors-lassú megkülönböztetésére is sor kerül. Megjelenik a mondókák, dalok ritmusának kiemelése.
  
• 
  Új hangszerekkel való ismerkedés (dob, cintányér, botok, stb.) .
  
• 
  A mozgás bonyolódik (egyenletes lüktetés kombinálása járással, tapssal (összerendezettsége erősödik. A mozgás esztétikája finomodik. (szép testtartás, kartartás stb).
  

5-7 éves korban

• 
  A zenei anyag bonyolultabbá válik (hangterjedelem, ritmus, mozgásforma). Erősödik az egyéni éneklés igénye. Megjelennek a belsőhallást fejlesztő dallambújtató játékok. Erősödik az improvizációs készség (halandzsaszövegek, nevük, versek, kitalált szövegek stb.)
  
• 
  A hangszínfelismerés árnyalttá válik.
  
• 
  Az egyenletes lüktetés automatizálódik. A ritmuskiemelés erősödik (hangszer).
  
• 
  Megjelenik a ritmusvisszhang és improvizáció. A tempótartás bővül a gyors-lassú érzékeltetésével.
  
• 
  A mozgás összerendezettségéből adódóan bonyolultabb mozgásformák is hangsúlyt kapnak, (páros alakzatok, forgások, bonyolultabb szerepcserék) a tánc alapformáival bővülnek.
  
• 
  Az esztétikus mozgás, szép tartás, a mozgás apró részletei finomodnak.
  
• 
  Előtérbe kerül a gépi zene alkalmazása is (mértéktartás).
  
• 
  A zenehallgatások anyagában elsősorban a magyar népdalokat, gyermekdalokat használjuk, de igyekszünk érdeklődést kelteni más népek dalai iránt is.
  

Sikerkritériumok

• 
  A gyermekek nyitottak, érdeklődéssel fordulnak a zenei megnyilvánulások felé.
  
• 
  Önállóan kezdeményeznek énekes játékot, élvezik a közös játék örömét.
  
• 
  Képességeikhez mérten tisztán, megfelelő hangmagasságban, tempótartással énekelnek.
  
• 
  Az egyenletes lüktetés automatizálódik, ritmusérzékük kialakul, melyek különböző mozgásokkal is ki tudnak fejezni.
  
• 
  Egyszerű ritmusokat képesek visszaadni.
  
• 
  Tudnak ritmusmozgást, dallamot rögtönözni.
  
• 
  Ismernek és használni tudnak egyszerű ritmushangszereket.
  
• 
  Zenére történő mozgásuk esztétikus, összerendezett.
  
• 
  Képesek zenei improvizációra.
  
• 
  Figyelmesen hallgatják a zenehallgatásra szánt műveket.
  
• 
  Bátran énekel akár egyedül is.
  
• 
  Zenei érzékenysége, fogékonysága életkorának megfelelő.
  
• 
  Megkülönbözteti a zenei fogalompárokat: halk-hangos, gyors-lassú…
  
• 
  Auditív észlelése, megfigyelése, emlékezete és intermodalitása fejlett.
  

Rajzolás, mintázás, kézi munka

• 
  A gyermeki személyiség fejlesztésének fontos eszköze a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, és kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.
  
• 
  Nekünk, óvodapedagógusoknak az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket kell biztosítanunk. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakításáras és az esztétikai élmények befogadására.
  
• 
  Ezek a tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér- forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.
  
• 
  Feladatunk megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.
  

Cél: vizuális észlelés, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá tétele, az intellektuális látás kialakítása. A gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése, a tér, forma, szín képzetének gazdagítása, szép iránti igényességük alakítása.
Feladatok:

• 
  feltételek megteremtése
  
• 
  a tevékenységek iránti vágy felkeltése
  
• 
  az ábrázoló képesség fejlesztése
  
• 
  kezdeményező, kreatív magatartás megindítása
  
• 
  esztétikai érzékenység alakítása, élmények befogadása
  
• 
  a tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése
  

A napi nevelőmunka folyamatában minden óvodapedagógus feladata megismertetni minden gyermeket az eszközök használatával, különböző anyagokkal és technikákkal. Igen változatos és sokszínű technikai lehetőséget biztosítunk az életkori sajátosságoktól függően minden gyermek számára (pl. szövés, fonás, batikolás gyöngyfűzés, üvegfestés, kasírozás, agyagozás, nyomatok készítése, kékfestés stb.) A rajzolás, mintázás, kézi munka anyagát az évszakok köré csoportosítva a népművészeti elemekkel átszőve állítjuk össze. A gyermeki alkotások az óvoda díszítését szolgálják.

3-4 éves korban: Biztosítjuk, hogy egyéni fejlettségüknek megfelelően játékosan ismerkedjenek meg az anyagokkal, eszközökkel, technikákkal. Ebben a korban a leggyakoribb tevékenységi forma a firkálgatás, gyurmázgatás, ujjfestés, építés. Folyamatosan ismerkedés új eszközökkel, technikákkal.

4-5 éves korban: Az eddig megismert technikák tökéletesítése és újak tanítása kerül súlypontba. (makettek, bábok készítése, agyag- és gipszmunkák, nyomatok, üvegfestés, egyszerűbb szövés, különböző természetes anyagok felhasználása.) Bővül az eszközök választéka is, melyekkel lehetővé válik a különböző technikák gyakorlása, az egyéni képalkotás lehetősége. Mindig a gyermekek fejlettsége, érdeklődése, igénye a meghatározó.

5-7 éves korban: Ebben a szakaszban tovább bővülnek a technikák, de inkább az eddig elsajátítottak biztonságos alkalmazásán, variálhatóságán van a hangsúly, előtérbe kerülnek a finommotorikát segítő eszközök (tű, olló) és technikák (fűzések, bonyolultabb hajtogatások, varrások, szövés). Találkoznak a népművészeti díszítőelemekkel, azokat munkájukban megjelenítik. Alkalmanként részt vesznek képzőművészek műhelyében (Múzeumfalu, egyéb műhelyek) Ellátogatunk a múzeumok megfelelő kiállításaira, ahol értékes alkotásokkal is ismerkednek. A vékony színes és fekete ceruzák használata is megjelenik.
A rajzolás, mintázás, kézimunka minden korosztályban kötetlenül mikrocsoportos formában folyik. Ez szolgálja legjobban az egyéni fejlesztést, felzárkóztatást. A témák évszakok, ünnepek, aktualitások köré csoportosul, egyéni képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően.

A spontán ábrázolási lehetőségek az egész nap folyamán biztosítottak. A szükséges feltételek megteremtésével.

Sikerkritérium

• 
  Rajzolás, mintázás, kézimunka kedvelt, örömteli tevékenységgé, a kreativitás kifejező eszközévé válik.
  
• 
  Képalkotásaikban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.
  
• 
  Ismerik az ábrázolási anyagokat, technikákat, azokat biztonsággal, önállóan használják.
  
• 
  Képesek a szép meglátására esztétikai élmények befogadására a természetben és a tárgyi környezetben egyaránt.
  
• 
  Kézmozgásuk lehetővé teszi egyre finomabb, precízebb, apróbb mozdulatokat kívánó feladatok elvégzését.
  
• 
  Szem – kéz mozgása összerendezett.
  
• 
  Ismeri a hat alapszint, azt bátran használja.
  
• 
  Vizuális észlelése, megfigyelése, emlékezete, intermodalitása korának megfelelő.
  
• 
  Térlátása korának megfelelő.
  
• 
  Vonalvezetése balról jobbra halad.
  

A külső világ tevékeny megismerése

• 
  A gyermeki aktivitásra és érdeklődésre építve szerezzenek tapasztalatokat a szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakuljon ki a gyermekekhez a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.
  
• 
  Olyan tapasztalatok birtokába kell juttatnunk a gyermekeket, amelyek a környezetben való életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.
  
• 
  Ismertessük meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és tárgyi kultúra értékeivel, tanulja meg ezek szeretetét, védelmét is.
  
• 
  Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítsunk elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítsük elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban, és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására.
  

A témaköröket az évszakok köré csoportosítjuk. Ehhez rendelődik a növény- és állatvilág, az ember és környezete, a hagyományok. A helyi sajátosságokat figyelembe véve olyan témákat tervezünk, amelyekről konkrét tapasztalatokat szerezhetnek a gyermekek (döntő többségében).

A feldolgozás során a helyi nevezetességek megismerése is kiemelt jelentőséget kap, pl. színház, múzeum, bábszínház, Vadaspark, Botanikuskert. Távoli környezetük megismerésére alkalomszerűen teremtünk lehetőséget, pl. kirándulás a debreceni Állatkertbe, Harangodra, egy-egy természetvédelmi területre.

A világ egy-egy részletét minél több oldalról érzékeltetjük, többször tapasztaltatjuk. Olyan témákat dolgozunk fel, ami közel áll a gyermekekhez, foglalkoztatja őket.

Feladata

• 
  Minél több tapasztalatot szerezzenek a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetről.
  
• 
  Biztosan igazodjanak el környezetükben.
  
• 
  Környezetünk felfedezése során olyan tapasztalatok birtokába juttassuk gyermekeinket, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.
  
• 
  Megismertetjük a szülőföld az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.
  
• 
  Megalapozzuk a természet szeretetét, a természet tisztaságának és szépségének védelmét, ezáltal igyekszünk megalapozni a környezettudatos magatartás kialakulását. Kihasználjuk az óvoda területi elhelyezkedéséből adódó lehetőségeket, előnyöket (városközpont, kertváros).
  
• 
  Fontos a természet értékeinek megismeréséhez, alakításához, védelméhez, megvalósításához kapcsolódó szokások alakítása.
  
• 
  Sokoldalú és élményszerű tapasztalatszerzés biztosítása.
  
• 
  A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése.
  
• 
  A gyermekek nyelvi kifejezőkészségének fejlesztése szókincsbővítés.
  
• 
  A szűkebb környezet megismerésével segítjük a gyermek biztonságos eligazodását, a tágabb kitekintés az ismeretek bővítését, az élményszerzést segíti, pl. kirándulás a Vadasparkba, a Múzeumfaluba, a sóstói erdőbe, a pályaudvarra, egy-egy szülő munkahelyére: a színház, bábszínház, kiállítások meglátogatása, stb.
  

3-4 éves korban: Tapasztalatszerzéshez szükséges készségek fejlesztése, pl. észlelés, érzékelés.

4-5 éves korban: Elemi összefüggések, hasonlítások azonosság, különbség.

6-7 éves korban: Ismeretek alkalmazása, problémamegoldás, analizálás-szintetizálás, rész-egész viszonylatok, relációk, verbális kifejezés.
A környezet megismerésének lehetőségeit az óvoda valamennyi tevékenységében kihasználjuk. (gondozás, munka, foglalkozások, játék, stb.
Környezetvédelem

Óvodánkban fontos feladatnak tartjuk a környezet és természetvédelmi nevelést. Ennek érdekében külön Környezetvédelmi- Természetvédelmi programot dolgoztunk ki, és „környezetbarát Intézményként” működünk.

A 3-7 éves gyermek életkori sajátossága a természet megismerésére való vágy. Ezt felhasználva, erre építve megteremthetjük a környezet és természetvédelmi szemlélet alapjait.
Elemei

• 
  A föld védelme,
  
• 
  Az élővilág védelme, állat és növényvédelem
  
• 
  Levegővédelem
  
• 
  Vízvédelem
  
• 
  A táj és település védelme
  
• 
  Jeles napok: Állatok Világnapja, Föld Napja, Madarak- Fák Napja
  

A tapasztalatszerző séták, mikrocsoportos foglalkozások, egyéb élményszerzések lehetőségeit kihasználjuk az anyanyelvi fejlesztésre: szókincsbővítés, összefüggő beszéd fejlesztése, gondolatok, érzelmek, kívánságok megfogalmazása. Alakítjuk azokat a magatartási szokásokat, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

Ilyenek: faültetés, gyógynövénygyűjtés, gyógyteafőzés, kisállat gondozás, kert és virágoskert gondozás, madár és vadetetés, szelektív hulladékgyűjtés.
Sikerkritériumok

• 
  Közvetlen környezetüket ismerik, abban biztonságban érzik magukat.
  
• 
  Ismerik a környezetükben élő növényeket, állatokat, a róluk való gondoskodást.
  
• 
  Életkoruknak megfelelően felismerik az egyszerűbb törvényszerűségeket.
  
• 
  Kialakult fogalomkörük az emberek, állatok, növények világáról.
  
• 
  Kérdésre be tudnak mutatkozni, szüleik nevét és lakcímét meg tudják mondani.
  
• 
  Ismerik lakóhelyük nevezetességeit.
  
• 
  Ismernek hagyományokat és néphagyományokat.
  
• 
  Gondoskodnak a környezetükben lévő növényekről, állatokról, becsülik, óvják azokat.
  
• 
  Kialakul a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszédük. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait.
  
• 
  Különbséget tud tenni évszakok között.
  
• 
  Ismeri és betartja az elemi közlekedési szabályokat.
  
• 
  Felismeri a közlekedési eszközöket.
  
• 
  Szívesen vesz részt kiránduláson, sétákon, kiállításon, rendezvényen.
  

Környezetünk mennyiségi és formai összefüggései

• 
  Környezetünk mennyiségi és formai összefüggéseire épülő tevékenységekben megvalósuló tanulás az óvodáskor közepe táján 4 éves korban kezdődik.
  
• 
  A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza.
  
• 
  Juttassuk a gyermeket a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek a birtokába, és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Ismerje fel a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.
  

Matematikai képességek kialakítását segítő tevékenységek

• 
  Számfogalom előkészítése, megalapozása
  
  • 
    Mennyiségek összemérése hosszúság, magasság, szélesség, vastagság, bőség, tömeg, űrtartalom szerint.
    
  • 
    Halmazok összemérése, elemek párosítása. – A válogatások során nyíljon módpárosításra, számlálásra, a több, kevesebb, ugyanannyi érzékeltetésére, gyakorlására.
    
• 
  Fedezzék fel a rész egész viszonyát a válogatások, mennyiségek bontása során.
  
• 
  Játékos szituációban számoljanak, bontsanak, mennyiségfogalmuk egyéni fejlettségtől függően 0-10 számkörben mozogjon.
  
• 
  Sorba rendezett elemek helye a sorban, sorszámok megértése.
  
• 
  Mérések különböző egységekkel, hosszúság, terület, tömeg, űrtartalom.
  

Tapasztalatszerzés a geometria körében

• 
  Szerezzenek tapasztalatokat gömbölyű és szögletes formákról, érzékeljék ezt testükön, tárgyakon.
  
• 
  Építsenek szabadon és másolással különféle elemekből.
  
• 
  Alkossanak síkban is szabadon, szerezzenek tapasztalatokat síkmértani formákról, fedezzék fel a rész-egész viszonyát.
  
• 
  Használják a logikai játékot, építsenek vele, fedjenek le felületeket.
  

Tájékozódás a térben és a síkban

• 
  Irányok azonosítása, megkülönböztetése.
  
• 
  Játékok során figyeljék meg ezeket tükörben, fedezzék fel a tükörkép, szimmetria érdekességét, játszanak sokat a tükörrel.
  
• 
  Próbáljanak meg tájékozódni a labirintusokban is.
  
• 
  Fedezzék fel, hogy a sorozatok olyan rendszerek, amelyek életükben is felfedezhetők. Hozzanak létre változatos sorozatokat játékokban színekkel, hangokkal, mozgással, formákkal.
  

Sikerkritériumok

• 
  Logikus gondolkodása, logikai következtetései életkorának megfelel.
  
• 
  Problémamegoldó készsége jó.
  
• 
  Számfogalma 0 – 10-es számkörben mozog.
  
• 
  Képes halmazokat összehasonlítani, tulajdonság szerint szétválogatni.
  
• 
  Helyesen értelmezi és használja összehasonlítás megítélésének fogalmait: hosszabb – rövidebb, kisebb – nagyobb, több – kevesebb…
  
• 
  Ismeri az irányokat, és helyesen értelmezi feladatvégzése során: jobbra – balra, előre – hátra, lent – fent…
  
• 
  Helyesen használja a névutókat.
  
• 
  Felismeri a sorba rendezés logikáját, azt képes jól folytatni, legalább 3 elemszámmal.
  
• 
  Az alapvető formákat felismeri, azonosítja: kör, négyzet, téglalap, háromszög.
  
• 
  Képes részekből az egészet kirakni.
  
• 
  Ismeri az alapvető mértani testeket, azokat képes felismerni és megnevezni (kocka, gömb,téglatest).
  
• 
  Van tapasztalata a tükörképről, szimmetriáról.
  
• 
  Azonosságokat, különbözőségeket képes felismerni és megfogalmazni.
  

Munka jellegű tevékenységek

• 
  A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenységek. A munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok alakulnak ki, melyek pozitívan befolyásolják a gyermek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését.
  
• 
  A gyermeki munka az óvodapedagógusainktól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.
  

A gyermeki munka jellegű tevékenysége

• 
  örömmel is szívesen végzett aktív tevékenység,
  
• 
  a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének a munka végzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége.
  
• 
  a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.
  

Feladata

• 
  A gyermeki kitartás, önállóság, felelősségérzet, céltudatosság, önértékelés fejlesztése.
  
• 
  Közösségi kapcsolatok alakításának eszköze.
  
• 
  A tevékenységeken keresztül a munka megszerettetése, megbecsülése.
  
• 
  A munka legyen a saját és mások elismerésére nevelés formája.
  

Munka jellegű játékos tevékenységek az óvodában

• 
  Önkiszolgálás.
  
• 
  Segítés óvodapedagógusainknak, más felnőtteknek.
  
• 
  Alkalmi megbízások.
  
• 
  Naposi vagy egyéb munka.
  
• 
  Környezet-, növény-, állatgondozás.
  
• 
  Csoporttársakkal együtt és értük.
  

Önkiszolgálás

Mindazon tevékenységeket magában foglalja, amelyek a személykörüli feladatok ellátását jelentik. Felnőtt segítségével ismerkednek az önkiszolgálás folyamatával, sorrendjével.

• 
  testápolás
  
• 
  étkezés
  
• 
  öltözködés
  

Segítés óvodapedagógusainknak, más felnőtteknek:

• 
  Eszközök kiosztása, rendezése, elpakolása.
  
• 
  A közvetlen gyermeki környezet rendjének megőrzésére irányul (játék, foglalkozási eszközök, bútorok rendezése.
  

Alkalmi megbízások: A napi élet folyamán jelentkező megbízatás jellegű tevékenység.
Naposi vagy egyéb munka: Közösségi megbízatás, mely szoros velejárója a csoport életének. Figyelemösszpontosítást igényel, feladattudatot feltételez.
Környezet-, növény – állatgondozás: A rendszeresen változó élősarkokat gondozzák a gyermekek, közben ismerkednek fejlődésükkel. Részt vesznek a csoportszobai és udvari virágok ápolásában, udvarrendezésben. A kertben az udvar egy-egy részén figyelik a növények fejlődését, rendben tartják azt. A téli rendszeres madáretetésen túl, a kisállatok gondozását is lehetővé tesszük.
Csoporttársakkal együtt és értük: Teremrendezés, öltözésnél segítségnyújtás.
Sikerkritériumok

• 
  Az önkiszolgáló tevékenységet teljes önállósággal végzik.
  
• 
  Környezetük rendjére, saját holmijuk rendezettségére figyelnek.
  
• 
  Alkalomszerű munkát szívesen vállalnak, azokban önállóak, szeretnek közösen dolgozni.
  
• 
  Segítenek egymásnak (csoporttárs, kisebbek).
  
• 
  Naposságot szívesen vállalnak, a feladatokat önállóan, igényesen végzik.
  
• 
  Óvják és gondozzák a környezetükben lévő növényeket, állatokat.
  
• 
  A közösségért végzett munkák vállalásánál megjelenik helyes önértékelésük, önbizalmuk.
  
• 
  Munka jellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladattudat és a kitartás jellemzi.
  

II.5.6.2. Tevékenységben megvalósuló tanulás
Értelmezésünk szerint a tanulás egyenlő a tapasztalatszerzéssel, mely a pszichikus képességstruktúrákon keresztül, sok-sok mozgással és játékkal alakítható. Fontosnak tartjuk az ismeretek átadását, bővítését, de nem a mennyiséget tartjuk fontosnak, hanem a tanuláshoz szükséges alapkészségek, képességek fejlesztését.

Óvodánkban a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiségfejlődését, fejlesztését támogatja. Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban szervezeti és időkeretekben valósul meg.

Az óvodai tanulás elsődleges célja, az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. A tanulást támogató környezet megteremtése során építünk a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire.

A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

• 
  Az utánzásos mint- és modellkövetéses magatartás- és viselkedés tanulás, szokások alakítása;
  
• 
  A spontán játékos tapasztalatszerzés;
  
• 
  A játékos, cselekvéses tanulás;
  
• 
  A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;
  
• 
  Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;
  
• 
  A gyakorlati probléma megoldás.
  

Óvodapedagógusaink a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segítik a gyermek személyiségének kibontakozását.

Célunk

• 
  Az alap-kultúrtechnikák elsajátításához szükséges készségek, képességek fejlesztése.
  
• 
  Az ismeretek adekvát alkalmazására, felhasználására felkészítés, a gyermekek képességének alakítása. Alkalmazható tudásgyarapítása.
  
• 
  Az ismeretlen iránti érdeklődési kedv felkeltése, fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása.
  

A tanulási tevékenységből adódó óvónői feladatok

• 
  A gyermekek tevékenységi, megismerési vágyának kielégítése.
  
• 
  Változatos, a gyermekek cselekvő aktivitására épülő, sok érzékszervet foglalkoztató, felfedező tapasztalás lehetőségének biztosítása.
  
• 
  Szokások erősítése, alakítása utánzásos minta- és modellkövetéses magatartással és viselkedéssel.
  
• 
  Spontán, játékos helyzetek kihasználása.
  
• 
  A gyermeki kérdésekre épülő ismeretátadás lehetőségének kiaknázása.
  
• 
  Tervezett játékokkal és tevékenységekkel felkészülés a mindennapos feladatokra.
  
• 
  Gyakorlati problémamegoldásra ösztönző helyzetek megteremtése.
  
• 
  Az egyéni fejlődési, érési ütem figyelembevétele a tevékenység felkínálása során.
  
• 
  Személyre szabottan, pozitív értékeléssel segíteni a gyermek személyiségének kibontakoztatását.
  
• 
  A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése. A tehetségígéretes gyermekek jellemző megnyilvánulása:
  

• 
  Intellektuális képességekben (szókincse, emlékezete, gondolkodása, kreativitása)
  
• 
  Speciális képességekben (zenei, ábrázoló, matematikai, pszichomotoros, szociális)
  
• 
  Viselkedési jegyekben (intenzív érdeklődés, erős akarat, energetikusság, érzékenység).
  

• 
  A fejlesztést célzó pedagógusi feladatok: o A tehetség és megjelenési formáinak felismerése.
  

• 
  A gyermek segítése a továbbfejlődésben.
  
• 
  Speciális szükségleteinek kielégítése.
  
• 
  Intellektusuk és kreativitásuk ösztönzése.
  
• 
  A szülő segítése gyermeke nevelésében.
  

• 
  Részképesség-lemaradás, illetve egyéb potenciális tanulási zavar időben történő kiszűrése, jelzés a megfelelő szakembereknek és a szülőnek, óvodavezetőnek.
  

Sikerkritériumok

• 
  A gyermekek érdeklődőek, bátran kérdeznek.
  
• 
  Szívesen vesznek részt a tervezett, szervezett, kezdeményezett, irányított játékokban, tevékenységekben.
  
• 
  A tanuláshoz szükséges kompetenciák koruknak megfelelően fejlettek.
  
• 
  A részképesség- és tanulási zavaros gyermekek időben megfelelő szakemberekhez kerülnek.A tehetséges gyermekek is megtalálják a kiemelkedő képességüknek megfelelő tevékenységeket.A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez.
  

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget.

A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

A kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Testileg, lelkileg, szociálisan is felkészül az iskolai életre.

A testi fejlődést tekintve

• 
  Testük arányosan fejlett, mozgásuk összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes.
  
• 
  Hatéves korukra eljutnak az első alakváltozáshoz. Megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró.
  
• 
  Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.
  

A lelki fejlődést tekintve

• 
  Az óvodáskor végére nyitott érdeklődésükkel készen állnak az iskolába lépésre.
  
• 
  A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez.
  
• 
  Érzékelésük, észlelésük tovább differenciálódik.
  
• 
  Nagy jelentősége van a téri és vizuális észlelés fejlettségének, az akusztikus differenciációnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.
  
• 
  Az önkéntelen és a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama. A felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.
  
• 
  Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik annak tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele.
  
• 
  A cselekvő szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.
  

Az egészségesen fejlődő gyermek

• 
  Érthetően, folyamatosan kommunikálna, beszélnek. Gondolataikat, érzelmeit mások számára életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezik ki minden szófajt használva.
  
• 
  Mondatfajtákat alkotnak. Végig tudják hallgatni és megértik mások beszédét.
  
• 
  Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről.
  

• 
  tudják a nevüket, lakcímüket, szülei foglalkozását, felismerik a napszakokat, ismerik a gyalogos közlekedés alapvető szabályait.
  
• 
  Ismerik a környezetükben élő állatokat, növényeket, azok gondozását és védelmét.
  
• 
  Felismerik az öltözködés és az időjárás összefüggéseit.
  
• 
  Ismerik a viselkedés alapvető szabályait. Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.
  
• 
  Elemi mennyiségi ismereteik vannak.
  

Szociális fejlődést tekintve

• 
  Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.
  
• 
  A szabályokhoz alkalmazkodnak, szükségleteik kielégítését késleltetni tudják.
  
• 
  Megjelenik a teljesítményigény, a feladattudat, feladattartás, mely a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg.
  
• 
  Kitartásuk, munkatempójuk, önállóságuk, önfegyelmük alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.
  

A három éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógusai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

Tehetséggondozás
A tanköteles korú gyermekek számára, szülői igények alapján.

• 
  Érintettek köre: tanköteles korú gyermekek
  
• 
  Szervezeti keretek: mikrocsoportos forma
  
• 
  Megvalósítás: szülői támogatással
  

Tevékenységi forma:

• 
  Ovi-foci
  
• 
  Zenei képességfejlesztés – zenevarázs
  
• 
  Vizuális nevelés
  
• 
  Nyelvi nevelés
  

A tevékenységben megvalósuló tanulás formái
Szervezeti keretek

• 
  Egyéni munkaforma – mely lehetőséget ad, hogy a gyermek maga szerezze a tapasztalatot, és alkalmat a begyakorlásra.
  
• 
  Mikrocsoportos forma – amely az egymáshoz való alkalmazkodást, a csoporttal való együttműködést, egymás segítését erősíti. Itt alkalmazhatjuk a kooperatív technikákat is.
  
• 
  Frontális foglalkoztatási forma – a legritkábban használjuk, de szükség szerint erre is sor kerülhet.
  

Tevékenységi forma		Szervezeti forma	Munkaforma
Mozgás Testnevelés Mindennapi szervezett mozgás		Kötetlen Kötött Kötött	Egyéni Csoportos Csoportos
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc		Kötetlen	Csoportos
Verselés, mesélés		Kötetlen	Csoportos Mikrocsoportos
Rajzolás, mintázás, kézi munka		Kötetlen Folyamatos	Egyéni Mikrocsoportos
A külső világ tevékeny megismerése	A környezet mennyiségi és formai összefüggései	Kötetlen Kötött 6-7 éveseknek	Egyéni Mikrocsoportos
	Élő és élettelen környezet	Kötetlen Kötött	Egyéni Mikrocsoportos

II.5.7. Gyermekvédelem az óvodában
Kiemelt feladatként kezeljük, mivel az a társadalmi közeg, melyben gyermekeink élnek szükségessé teszi a gyermekek fejlődését, hátrányosan befolyásoló tényezők kezelését. A gyermekvédelmi munkánk során biztosítjuk az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését.

A gyermek és ifjúságvédelmi feladatainkat a 2003. LXI. Közoktatási tv-ben meghatározottak szerint végezzük.

Cél – Feltárni és kezelni a gyermek fejlődését befolyásoló tényezőket.
Feladat: Megadni azt a segítséget, mellyel a hátrányos fejlődés csökkenthető, kompenzálható, esetleg megelőzhető.
Óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul; az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg;
Elveink: A gyermek mindenek felett álló érdekeinek képviselete, óvása, a családi nevelés kiegészítése, segítése.

• 
  Együttműködő kapcsolat kialakítása a rászoruló családokkal.
  
• 
  Minden, családot érintő kérdésben érvényesül a titoktartási kötelezettség.
  
• 
  A gyermek fejlődését folyamatosan nyomon követve történik a családi háttér megismerése. Ennek különös jelentősége van akkor, ha a gyermek fejlődésében visszaesést tapasztalunk. A probléma megoldásához igen fontos a szülő hozzáállása, ezért a közvetlen viszony kialakítása elengedhetetlen annak megoldása szempontjából.
  
• 
  Amennyiben ez nem alakul ki (nem az óvónő hibájából) akkor kiemelten kell törekednünk arra, hogy fokozott személyes törődéssel, fejlesztéssel segítsük a gyermek fejlődését, illetve külső segítséget vegyünk igénybe a gyermek érdekében. Ez valamennyi óvónőnek családgondozási feladata. Az összóvodai gyermekvédelmi munka összehangolását 1 fő gyermekvédelmi felelős látja el. Munkáját munkaköri leírás szerint végzi. Fontos, hogy ismerjük azokat a lehetőségeket, melyekkel a családok segítségére lehetünk, így a hátrányok mérséklésével megelőzhetjük a veszélyeztetettség kialakulását.
  
• 
  Amennyiben halmozottan hátrányos helyzetű gyermek kerül az óvodába (vagy pontosabb felmérés után a mostani óvodások közül bizonyul valamelyikük halmozottan hátrányos helyzetűnek), szociális hátrányaik kompenzálására, esélyeik növelésére az óvoda pedagógiai program nevelési alapelvei alkalmasak. Különösen a társas együttéléshez szükséges alapvető magatartásformák (másokat toleráló magatartás, segítőkészség, együttérzés) kialakítására való törekvés az esélyegyenlőség megteremtését segítik elő.
  
• 
  Alapvetően rendelkezésre állnak a feltételek arra, hogy minden hátrányos helyzetű gyerek 3 évesen óvodába léphessen.
  
• 
  A Gyermekjóléti Szolgálattal és a Családsegítő Központtal szükség szerint kapcsolatot tartunk fent, mely a védelembe vett gyermekkel való törődést hatékonyabbá teszi.
  
• 
  A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknél visszatérő családlátogatást végzünk. Megfelelően tájékoztatjuk a szülőket arról a lehetőségről, hogy milyen további támogatásokat vehetnek még igénybe az állami támogatáson felül. (étkezési)
  
• 
  A gyermekvédelmi felelős kezdeményezésére intézményünkben rendszeresen gyűjtést szervezünk a hátrányos helyzetűek megsegítésére (ruhanemű, játék).
  
• 
  A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.
  

Feladat	Felelős/határidő	Aláírási jogkör	Intézkedési jogkör
A gyermekvédelmi esetek feltérképezése, szűrése	Óvónő Évente 09.15-ig
A gyermekvédelmi nyilvántartások összesítése, értékelése, adatszolgáltatás az óvodavezetőnek	Gyermekvédelmi felelős Félévente/tanévnyitó, tanévzáró/
Környezettanulmányok, Szakvélemények készítése szakhatóság felkérésére.	Óvodapedagógusok Alkalomszerűen	Óvodavezető	Szakhatóság
Kapcsolattartás az önkormányzat szociális irodájával.	Óvodavezető	Óvodavezető	Szakhatóság
Kapcsolattartás a Pedagógiai Szakszolgálattal	Csoportvezető, Óvodapedagógusok	Óvodavezető	Pedagógiai Szakszolgálat
Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal	Gyermekvédelmi felelős	Óvodavezető	Gyermekjóléti Szolgálat

A jelzőrendszer folyamata

• 
  A gyermekvédelmi esetek feltérképezése, a feladatok koordinálása (egyéni esetmegbeszélések révén), a gyermekvédelmi szempontból szükséges nyilvántartások vezetése. Adatszolgáltatás az óvoda vezetőjének, aki szükség szerint jelzi a Gyermekjóléti Szolgálat vagy a jegyző felé. A folyamatot végzik: óvodapedagógus-, fejlesztő óvodapedagógus, gyermekvédelmi felelős- óvodavezető.
  
• 
  Környezettanulmányok, szakvélemények készítése szakhatóság felkésésére. Kapcsolattartás az önkormányzat Szociális Irodájával, Pedagógiai Szakszolgálat, Gyermekjóléti Szolgálattal.
  
• 
  Végzik: óvodapedagógus- gyermekvédelmi felelős.
  
• 
  Pedagógiai munka koordinálása a gyermekvédelmi esetekben, valamennyi csoportban. (Feljegyzések végzése a csoportnaplóba.)
  
• 
  Végzi: Óvodapedagógus
  
• 
  Óvodánk körzetében az 5. évet betöltött, de óvodába nem járó gyermek felkutatása (védőnői kapcsolat), illetve hosszabb ideig igazolatlan hiányzása esetén környezettanulmány végzése.
  
• 
  Végzi óvodapedagógus- gyermekvédelmi felelős. A három sikertelen felszólítás után az óvodavezető a jegyző felé jelenti a hiányzást.
  
• 
  A gyermekvédelmi felelős nyilvántartásba veszi a gyermeket, az alábbi szempontok alapján:
  

• 
  Súlyos anyagi nehézséghez kapcsolódó elhanyagoló nevelés.
  
• 
  Elhanyagoló neveléshez kapcsolódó testi-lelki bántalmazás.
  
• 
  Súlyos érzékszervi károsodás, illetve tartós betegség.
  
• 
  A nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveit figyelembe vesszük.
  
• 
  Migráns gyermekek.
  
• 
  Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek.
  

A gyermekvédelmi felelős minden évben egy alkalommal beszámol munkájáról a nevelőtestületnek, az ügyek intézéséről az óvoda vezetőjét folyamatosan tájékoztatja.

A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése

• 
  Az előjegyzés során a szülő által jelzett hátrányt (anyagi, egészségügyi) a csoport- óvónői családlátogatáson, egyéni beszélgetések során megismerik, a szükséges intézkedést megteszik és továbbítják az óvodavezető felé.
  
• 
  Az óvodavezető megteszi a szükséges intézkedéseket: étkezési kedvezmény, speciális szakember igénybe vétele, stb. Erről visszajelzést ad a gyermek óvónőinek, akik folyamatosan nyomon követik az intézkedések gyermekre gyakorolt hatását.
  
• 
  Nyugodt, biztonságos légkörben kiemelten figyeljük az érzelmileg sérült gyermekeket. Tapintatosan alakítjuk, erősítjük kapcsolataikat a felnőttekkel és gyermekekkel.
  
• 
  A pozitívumra építve támogatjuk a gyermekek differenciált fejlesztését.
  
• 
  Folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket az aktuális támogatási lehetőségekről.
  
• 
  Egy-egy nevelési, magatartási vagy egyéb probléma esetén felvilágosítjuk arról, hogy hová és milyen szakemberhez fordulhat.
  
• 
  A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az óvodai fejlesztés mellett és annak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk a megfelelő szakemberrel. Pl. pszichológus, logopédus, gyermekorvos, fejlesztőpedagógus.
  
• 
  Amennyiben valamilyen negatív változást észlelünk bármely gyermek viselkedésében, fejlődésében megtesszük a szükséges lépéseket. (az ok feltárása, majd ennek ismeretében a szükséges intézkedések megtétele.)
  
• 
  A tudatos prevenciós mozgásfejlesztő programunk folyamatos működtetetésével törekszünk az iskolai tanulási zavarok megelőzésére, a probléma esetén pedig a korrekcióra.
  

Sikerkritériumok

• 
  Csökken a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek száma.
  
• 
  Minden rászoruló időben megkapja a segítséget.
  
• 
  A szülők bátran fordulnak az óvónőkhöz és a vezetéshez gondjaikkal.
  
• 
  A segítő szervezetekkel hatékony együttműködés alakul ki.
  

II.1.8. Az óvodai élet megszervezése
Óvodánk csoportszerkezete

A szakmai tapasztalataink alapján heterogén csoportok működnek az óvodánkban.

Döntő többségében a csoportokat a 2 óvónő az iskolába lépésig neveli. Szükség szerinti változás esetén ügyelünk arra, hogy az a gyermekek számára a leg zökkenőmentesebb legyen.
Az óvoda mindennapi életének megszervezése

A megfelelő napi életritmus kialakítása alapvető feltétele a gyermeki a testi-lelki harmónia megteremtésének. A rendszeres ismétlődés biztonságot nyújt a gyermekeknek.

Fontos, hogy minden tevékenységre legyen elegendő idő. Az évszakokhoz igazodjon az óvoda sajátosságainak figyelembevételével.

A mindennapos testnevelést igyekszünk a rugalmasan szervezni.

Az étkezés és a pihenés egy helyiségben történik, minden csoporthoz tartozik külön mosdóhelyiség.

Napirend javaslatunknál a fentiek érvényesülésével határozzuk meg az időintervallumokat, melyeket az óvónő más csoportokkal összehangolva rugalmasan alakít

Az óvodapedagógus feladata a napirend kialakításában, működtetésében

A napirend kialakításánál vegye figyelembe a gyermekek egyéni szükségletét, az időkereteket állítsa a harmonikus testi-lelki fejlődés szolgálatába.

A tanévre vonatkozóan a csoport összetételének és az évszaknak megfelelően tervezi és készíti el a csoport napirendjét, amelyet a csoportnaplóban rögzít.

A napirend összeállításánál egyeztet a szomszéd csoporttal, a gyermeköltözőkben és a gyermekmosdókban esetleges torlódás és zsúfoltság elkerülése miatt.

A folyamatosságot kiemelten a testápolás, tízórai, uzsonna, az udvari tevékenységekhez ki-és bemenetel, délutáni pihenés esetében érvényesítse.

Az ebédnél a naposi rendszer működik.

Valamennyi tevékenység szervezésénél kerülje a gyermekek várakoztatását.
Napirend javaslat szeptember 01.-május 31.-ig

Idő	Tevékenység
06.30-10.30	Gyülekezés és játék, folyamatos tízórai, tevékenységben megvalósult tanulás.
10.30-12.00	Mindennapos testnevelés, testápolási teendők, öltözködés, udvari tevékenységek.
12.00-13.00	Öltözködés, testápolási teendők, ebéd, ebéd utáni testápolás, felkészülés a pihenésre.
13.00-15.30	Mindennapi mese, pihenés – alvás, testápolási teendők, uzsonna.
15.30-17.30	Játék, játékba integrált fejlesztés.

Napirend javaslat június 01.-augusztus 31.-ig

Időtartam	Tevékenységek
06.30-07.00	Összevont gyülekezés, levegőzés, játék, egyéb szabadon választott tevékenység
07.00-08.30	Gyülekezés, levegőzés, játék, egyéb szabadon választott tevékenység
08.30-12.00	Étkezés előkészítése, folyamatos tízórai, öltözködés, komplex tapasztalatszerzési lehetőségek a szabadban, pancsolás, napfürdő, séták, kirándulások, egyéb szabadon választott tevékenység
12.00-14.45	Étkezés előkészítése, ebédeltetés, tisztálkodás, pihenés, az alvást nem igénylő gyermekeknek szabad tevékenység biztosítása
14.45-15.30	Folyamatos ébredés, tisztálkodás, étkezés előkészítése, uzsonna
15.30-17.00	Játék, levegőzés, szabadon választott tevékenységek
17.00-17.30	Összevont játék