A szakszervezetek ereje - a béralku jelentősége Magyarországon Neumann László - Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási Főosztály
Munkaerőpiaci Tükör 2005 – „Közelkép” 1. A magyarországi szociális partnerek - 1.1. Tóth András: A munkáltatói szövetségek helyzete és szerepük a munka
- világában
- 1.2. Neumann László: A magyar szakszervezetek – hogyan tovább?
2. A munkaügyi kapcsolatok középső szintje - 2.1. Horesnyi Julianna & Tóth Ferenc: Területi munkaügyi kapcsolatok
- 2.2. Ladó Mária – Tóth Ferenc: Ágazati szint: törekvések és trendek
- 2.3. Berki Erzsébet: A költségvetési szektor munkaügyi kapcsolatai
3. Kollektív alku Magyarországon - 3.1. Neumann László: Kollektív szerződések – csökkenő lefedettséggel, változatlanul
- decentralizáltan
- 3.2. Korcsolayné Kovács Krisztina: Kollektív alku az állami vállalati szektorban
- – a közúti tömegközlekedés esete
- 3.3. Tóth András: Szabályozott foglalkoztatás vagy szabályozottabb egyéni
- alku? A posztcéhes és posztszocialista szakszervezetek eltérő stratégiái
- a munkaviszony szabályozására
4. A munkahelyi érdekképviselet újabb fejleményei - 4.1. Benyó Béla – Neumann László – Kelemen Melinda: A munkavállalói
- részvétel magyarországi gyakorlata
- 4.2. Bódis Lajos: Informális bér–teljesítmény alku és a munkaerő-gazdálkodás
- átalakulása a magyar vállalatokban a kilencvenes évektől
Szakszervezeti alkuerő Mitől függhet? - Tagság nagysága, összetétele
- Akcióképesség, sztrájkok
- Politikai beágyazottság, állami beavatkozás
- Intézményi háttér
- Társadalmi támogatottság
- Szolidaritás mint érték
- Anyagi bázis
- Szervezeti sajátosságok
Szakszervezeti szervezettség (KSH Munkaerőfelvétel, 2001-2004)
Szervezeti problémák és lehetséges megoldások Pluralizmus, ellentétek Csökkenő tagság Pénzhiány, szakértők hiánya Gyenge központok, vállalati szervezetek autonómiája
A szakszervezetek munkahelyi jelenléte ágazatok szerint (KSH)
Kollektív szerződések és bérmegállapodások hierarchikus rendszere Többszintű - munkajogi hierarchia („jóléti elv”) - Országos szint (OÉT, közszféra)
- Ágazati szint (15-19 valódi ágazati KSZ, kiterjesztés)
- „Többmunkáltatós” KSZ, holding szint
- Vállalati szint
- Vállalati részlegek „függelékei”
Decentralizált alkurendszer - lefedettség, munkahelyi hatás, egyéni megállapodások
Módszertan: - KSZ vs. bérmegállapodás (KSZ-ek 60%-ában nincs!)
- regiszter (FMM) és survey (KSH Munkaerőfelvétel)
Élelmiszeripari szakszervezeti struktúra Sóki-Dékán (2002)
Ágazati bérmegállapodások „Többmunkáltatós” megállapodások száma csökken: 1998: 31; 2000: 23; 2004: 19 Kb. 10 valódi ágazati (munkaadói szervezet köti) Felhatalmazottság hiánya vagy „opt-out” Munkáltatók érdekeltsége - Bérverseny korlátozása? Tranzakciós költség csökkentése? Állami beavatkozás veszélye?
Gyakran ajánlások, irreálisan alacsony bértarifák Végrehajtás, vállalati hatás ellenőrizhetetlen Kiterjesztés: 4 ágazat (3 bérmegállapodás)
Vállalati bérmegállapodások száma
A kollektív szerződések hatása a bérekre ? Ágazati bérkülönbségek (Kertesi-Köllő 2000) Klasszikus amerikai kutatások: bérrés (1950-1980) - Szakszervezeti és nem szakszervezeti szektor bérrése
- Nyugat-Európában ágazati szerződések
- Béregyenlet regressziós becslése szakszervezeti jelenlét / kollektív szerződés változóval
Magyarország: 1998-as FMM és FH adatok: - Nyers bérkülönbség: 25% a versenyszférában
- Egyéni, munkaerőpiaci, ágazati, vállalati és termelékenységi adatokkal kontrollált értéke: 5-8%
- A módszer korlátjai
A kollektív szerződéses lefedettség és a bérrés az életkor és az iskolai végzettség függvényében
A kollektív béralku hatása a bérkülönbségekre 1998: kisebb bérdifferenciáltság D9/D1: 3,93 vs. 5,04 Minimálbér emelés utáni szakszervezeti bérstratégia: „a szakmunka jobb megbecsültségéért” A hipotézis tesztelhető a Munkaerőfelvétel 2001-2007 adatsorán?
A kollektív szerződések szerepe a munkaszervezet rugalmasításában (2002-3)
Dostları ilə paylaş: |