A comenius Angol-magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Gimnázium és Gazdasági Szakközépiskola, Kollégium

A magatartás és szorgalom minősítésének elvei

• 
  1-2 havonta az osztályközösségekben a tanulók – közösen kidolgozott önértékelési szempontsor alapján - írásban értékelik magatartásukat, szorgalmukat.
  
• 
  Az önértékelések mentén haladva az osztályfőnökkel közösen megbeszélik, értékelik a magatartási és szorgalmi helyzetet, és közösen állapítják meg a magatartás és szorgalom jegyeket,
  
• 
  a szorgalmi osztályzatnál figyelembe veszik az egyéni képességeket és a tanuláshoz való viszonyt;
  
• 
  a magatartás értékelésénél figyelembe veszik a közösséghez való viszonyt,
  
• 
  az osztályfőnök a tanulók értékelésénél figyelembe veszi az osztályban tanító szaktanárok javaslatát, véleményét is,
  
• 
  félévkor és év végén a nevelőtestület együttes döntéseként történik az értékelés.
  

2. Minősítések

Magatartás:
PÉLDÁS:annak a tanulónak a minősítése, aki:

• 
  a házirendet betartja és társait is erre ösztönzi,
  
• 
  az iskolában és azon kívül az együttélés szabályait betartja és aszerint viselkedik,
  
• 
  felelősen szól bele az osztály életébe,
  
• 
  a közösség fejlődését: munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával elősegíti és társait is erre ösztönzi,
  
• 
  képes reális értékelésre, önálló véleményalkotásra,
  
• 
  nevelőivel, társaival, szüleivel tisztelettudó, udvarias.
  

JÓ:annak a tanulónak a minősítése, aki:

• 
  a házirendet és az iskolai és azon kívüli együttélés szabályait betartja,
  
• 
  nem kezdeményező, de részt vesz az osztály és az iskola közösségi életében,
  
• 
  a rábízott feladatokat elvégzi,
  
• 
  az iskolai és iskolán kívüli viselkedésében általában nincs kifogásolni való,
  
• 
  maximum 2 igazolatlan órája van.
  

VÁLTOZÓ:annak a tanulónak a minősítése, aki:

• 
  a házirendet csak részben, vagy ismételt figyelmeztetéssel tartja be,
  
• 
  a közösségi munkában csak felszólításra vesz részt,
  
• 
  a közösség formálására nincs befolyás, társaihoz való viszonya közömbös,
  
• 
  viselkedésével szemben ismételt problémák merülnek fel,
  
• 
  maximum 8 igazolatlan órája van.
  

ROSSZ: annak a tanulónak a minősítése, aki:

• 
  a házirend követelményeit súlyosan megszegi,
  
• 
  munkájával a közösség fejlődését hátráltatja,
  
• 
  iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, megütközést kelt környezetében,
  
• 
  elutasítja a segítő, jobbító szándékot,
  
• 
  szándékosan kárt okoz az iskola, illetve társai tulajdonában.
  

Szorgalom:
PÉLDÁS:annak a tanulónak a minősítése, aki

• 
  képességeinek megfelelően vagy azt meghaladó erőfeszítéssel tanul,
  
• 
  igényli tudása bővítését, érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed,
  
• 
  külön feladatokat is vállal és azokat megbízhatóan tudásának megfelelően elvégzi,
  
• 
  képes önálló munkavégzésre,
  
• 
  mindig felkészül, érdeklődik, munkatempója állandó, munkavégzése megbízható,
  
• 
  egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál.
  

JÓ: annak a tanulónak a minősítése, aki

• 
  képességeinekmegfelelően tanul,
  
• 
  vállalt feladatait megbízhatóan elvégzi
  
• 
  külön feladatok elvégzéséhez tanári ösztönzésre van szüksége.
  

VÁLTOZÓ:annak a tanulónak a minősítése, aki

• 
  tanulmányi munkájában ingadozó,
  
• 
  különösebb érdeklődést nem mutat, pontatlan, szétszórt,
  
• 
  tanári ösztönzésre végzi el feladatait.
  

HANYAG:annak a tanulónak a minősítése, aki

• 
  tanulmányi munkájában megbízhatatlan,
  
• 
  iskolai feladatait nem végzi el,
  
• 
  tanári felszólításra sem teljesíti kötelességeit,
  
• 
  a tanulás iránt érdektelenséget, közönyt tanúsít, egy vagy több tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott.
  

B/10 A csoportbontások szervezési elvei

Kifejtve lásd a B/3 részben.

B/11 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Egységes minőség-ellenőrzés

Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz tanév elején és a tanév végén kell megmérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt és a mért eredmények pontértékei alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni.

Egységes minőségbiztosítás

Az általános fizikai teherbíró-képesség mérése során – az egészség szempontjából feltérképezhetők a kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, a „kell-szint” megtartására.

Folyamatos visszacsatolás

A tanulók aktív közreműködésével célunk a megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testmozgás hatásának elemzése, az elért változás nyomon követésének biztosítása a tanár, a diák és a szülő számára.

A törvényi előírásnak megfelelően évente kétszer felmérést végzünk a tanulók fizikai állapotáról.

A hazai és nemzetközi szakirodalom szerint a fizikai fittség legegyszerűbb módon:

• 
  az aerob kapacitással,
  
• 
  az izomerővel,
  
• 
  az egészséges testsúllyal fejezhető ki.
  

1. Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez

A testnevelés és sport tantárgy eszközrendszerének fontos és kiemelt jelentőségű eleme - a gyermekek kondícionális állapot felméréséhez, illetve az életkori sajátosságaiknak megfelelő fizikai fejlődés nyomon követéséhez - szükséges, rendszeres (ősszel és tavasszal történő) fizikai próbák elvégzése.

Az Oktatási Minisztérium gondozásában megjelent „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című könyvben közzétett HUNGAROFIT tesztet alkalmazzuk a tanulók fizikai teherbíró képességeinek mérésére.

A testnevelés és sport oktatásában fontos feladat a mérhető és nyomon követhető fejlődés dokumentálása, hiszen a gyermekek nem csupán a játék, a sport szeretetét kell, hogy bírják, de ugyanilyen fontos az elvégzett munka mennyisége, a teljesítmény „kézzelfoghatósága”, a fejlődésük bizonyítékaként. Amennyiben a rendszeres testmozgás ellenére a fejlődés elmarad, úgy a teszt eredménye megfelelő visszajelzésként szolgál a hiányosságok, esetleges egészségi, fizikai problémák felderítéséhez.

A testnevelés órák felépítésének célja a pillanatnyi kondícionális állapotnak megfelelő egyénre szabott terhelés megválasztása az optimális fejlődés érdekében.
A „pillanatnyi” fizikai állapot meghatározása/minősítése műszerek nélkül az e célra kifejlesztett (terheléses műszeres vizsgálatokkal alátámasztott) motorikus próbarendszer elvégzésével történik.

A próbarendszer belső szerkezeti egysége megengedi, hogy csak négy próbában elért teljesítmény alapján minősítsük a vizsgált személy izomerejének állapotát: a tanulók fizikai állapotának felmérése a „Mini Hungarofit” módszerrel történik.

A Mini Hungarofit tesztrendszer méri és értékeli

• 
  az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket.
  

Ezen belül:

- az aerob kapacitást, (amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma),

- az általános izomerőt, azon izomcsoportok erejét, erő-állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk, és amelyek gyengesége például mozgásszervi rendellenességeket okoz.

• 
  az optimális testtömeget és az attól való eltérést,
  
• 
  feltérképez néhány, a fittséggel szorosan összefüggő, egyéni vonatkozású életviteli szokást. (A fizikai fittség mérése önmagában is értékelhető, de lényegesen megbízhatóbb egyénre szóló életviteli tanácsadással szolgálhatunk, ha az elért teljesítményt, egyéni vagy társadalmi vonatkozású életmód információkkal összefüggésben értelmezzük.)
  

2. Motorikus próbák az általános testi erő-erőállóképesség és az aerob állóképesség méréséhez

• 
  Az alsó végtag dinamikus erejének a mérése:
  

helyből távolugrás

• 
  A vállöv- és a kar erejének, erő-állóképességének mérése:
  

fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan, kifáradásig, de maximálisan: a leányok 1,5, a fiúk 3 percig.

• 
  A csípőhajlító és a hasizmok erő, erő-állóképességének mérése:
  

hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig, de maximálisan: 3 percig.

• 
  A hátizmok erő, erő-állóképességének mérése:
  

hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan, kifáradásig, de maximálisan: 3 percig.

• 
  Motorikus próba az aerob állóképesség méréséhez:
  

Cooper-teszt; futással/kocogással. (Cél: 12 perc alatt a lehető leghosszabb táv megtétele futással/kocogással.)

A két mérési alkalommal kapott értékek összehasonlítása a tanuló önmagához való fejlődését mutatja, ill. ezen adatoknak az országos átlagszinthez hasonlítása jelenti a minősítést. Az adott értékek elemzése alapján a testnevelő tanár differenciált alapon a gyenge teljesítményt mutató tanulókat fejleszti, erősíti.