A
PSZICHOLÓGIA ÉS LOGIKA
ELEMEI
KÖZÉPISKOLÁK SZÁMÁRA
ÍRTA
KORNIS GYULA
EGYETEMI TANÁR
HETEDIK KIADÁS
A VKM. e könyvet 884-05—60-1931. sz. rendeletével
középiskolák számára tankönyvül engedélyezte
FRANKLIN-TÁRSULAT BUDAPEST
FRANKUN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.
AZ ELSŐ KIADÁS ELŐSZAVÁBÓL.
Azok az alapelvek, melyek e könyv megírásában vezet-
tek, a Magyar Paedagógia 1910. évfolyamában találhatók
meg Filozófia a középiskolában címen. Itt kifejtettem, hogy
a középiskolai filozófiai oktatás nem annyira a filozófiai pro-
pedeutikán, mint inkább az egyes tárgyak filozófiai szellemű
tanításán fordul meg; továbbá, hogy a filozófiai propedeutika
a maga jelentős fogalomrendszerező feladatát a puszta pszi-
chológia és logika keretében egyáltalán meg nem oldhatja.
A könyv írása közben nem egy ponton éreztem a tudo-
mányos és a didaktikai szempont összeütközését; legtöbb-
ször az utóbbi javára döntöttem (pl. a filozófiának éppen nem
részletező felosztásánál; az érzelmeknek nem tiszta pszi-
chológiai, hanem hagyományos alapon érzéki, értelmi, er-
kölcsi és esztétikai érzelmekre való osztályozásánál; az
akaratszabadság kérdésének egyrészt tisztán pszichológiai,
másrészt filozófiai szempontból való fölfogásánál stb.). Több-
ször inkább nem teljes fogalmat adtam, csakhogy a szöveg
könnyebbé, kevésbbé tömörré váljon. Mégis maradt néhány
nehezebb fogalmazás, melynek megkönnyítése a fogalmak
szabatosságának föláldozását vonta volna maga után.
A pszichológiába még több elemi, külön készülékekre
alig szoruló kísérletet óhajtottam beolvasztani; de így a
könyv túlságosan megnövekedett volna. Ezért a középiskolai
pszichológiai oktatásban fölhasználható elemi kísérletek gyűj-
teményét e könyvhöz alkalmazva a t. kartársak számára
külön füzetben tettem hozzáférhetővé. (Elemi pszichológiai
kísérletek. Budapest, 1911.)
A logika módszertani része a logikai formák elméleté-
vel szemben nagyobb gyakorlati jelentősége miatt terjedel-
mesebb tárgyalásban részesült. A tudomány fogalmának és
felosztásának kissé bővebb elemzése pedig alkalmas be-
lépőjegynek tűnik fel előttem az egyetemi tanulmányokra.
Budapest, 1911 januárius hóban.
A szerző.
ELŐSZÓ A HETEDIK KIADÁSHOZ.
Az új tanterv szerint a középiskolai filozófiai oktatás
célja a lelki élet főbb jelenségeinek ismerete, másrészt a gon-
dolkodás általános formáinak rendszeres összefoglalása, mint
a középiskolai tudományos oktatás egységes és tudatos be-
tetőzése. Tankönyvem eddig is ezt a célt tartotta szem előtt,
így gyökeresebb átdolgozásra nem szorult. Minthogy azon-
ban ezentúl csak heti két óra áll a filozófiai oktatás rendelke-
zésére, kénytelen voltam az anyagot csökkenteni. A tan-
tervben megszabott anyagot a nagyobb betűs részek ölelik föl,
tüzetes tárgyalásra tehát csakis ezek vannak szánva. Az apró-
betűs részek, melyek most körülbelül a könyv felét teszik ki,
az érdeklődőbb ifjak számára külön filozófiai olvasó-
könyvet vannak hivatva pótolni. Céljuk az elmeindítás, a
további tanulmányokra való serkentés. Erre céloznak az
irodalmi tájékoztatások is.
Több helyütt a szöveget módosítottam. Talán egyes
részek még így is nehéznek tűnnek fel. Amint azonban egy
régebbi kiadás előszavában, most is hangsúlyozom, hogy
ezen csak a tartalom szabatosságának és szakszerűségének
feláldozásával lehetne segíteni. Itt, ha nehézségről beszél-
hetünk, ez inkább magában a tárgyban rejlik. Meg kell azon-
ban gondolnunk, hogy a tanuló néhány hónap múlva az egye-
temre, tehát a tiszta szaktudományos képzés helyére jut, s
ha a középiskola nem szoktatta hozzá a súlyosabb kérdések-
hez, a rendszeres formában végrehajtott gondolkodáshoz és
csak szórakoztatva «könnyű» szellemi munkára nevelte, akkor
az egyetemre és az életbe való hirtelen átmenet szellemi
edzés híján annál keservesebb és reménytelenebb lesz.
Ε helyütt is köszönetemet fejezem ki Szűcs Lajos
gimnáziumi tanár úrnak, hogy az új kiadás előkészítésében
becses megjegyzéseivel támogatni szíves volt.
Budapest, 1926 április hóban.
A szerző.
BEVEZETÉS.
1. §. A filozófia fogalma és területének beosztása.
1. Az egyes tudományok: a matematika, fizika, kémia,
biológia, történelem stb. a maguk sajátszerű tárgyát vizsgál-
ják a nélkül, bogy egyszersmind külön azt is kutatnák, vájjon
miképp jutnak a maguk igazságaira, miképpen ismerik meg
tárgyukat? A matematika, fizika, kémia stb. mint szaktudo-
mány nem vizsgálja azt, mi a tudásnak, a megismerésnek, az
igazságnak természete, milyen feltételektől függ a rendszeres
tudás, vagyis a tudomány általában? Kell tehát az egyes
szaktudományokkal szemben lennie olyan egyetemes tudo-
mánynak is, mely az igazolt tudásnak, vagyis a tudó- \
mánynak fogalmát vizsgálja. Ez az egyetemes tudomány
a tudományelmélet (épístemologia). Ennek két része van:
a) logika és b) ismeretelmélet.
a) Minden egyes tudomány igaz tételek, azaz igazságok megállapí-
tására törekszik. Ez a törekvés eleve feltételezi, hogy az igazságokat meg-
ismerhetjük, azaz, hogy az igaz állításokat meg tudjuk különböztetni
bizonyos ismertetőjelek alapján a nem-igaz állításoktól. Az igazságnak \
ismertető jeleit, egyszersmind azokat a szabályokat, melyeket az igazság meg-
ismerésében követnünk kell, vizsgálja a logika.
b) Viszont ezek a kérdések: egyáltalán szert tudunk-e tenni igaz
ismeretre? mi a megismerés eredete? milyen a mi elménk és a valóság
viszonya? — az ismeretelmélet tárgyai.
2. A fizika, kémia, biológia és még sok tudomány léte-
zőkkel, anyagokkal, erőkkel, élőkkel stb. foglalkozik. Ezek
a szaktudományok a valóság egy-egy részének megismerését
tűzik ki feladatul, vagy a valóságot csak egy-egy meghatáro-
zott szempontból vizsgálják. A fizika például a testek olyan
jelenségeivel foglalkozik, melyeknél ezek minőségi össze-
tétele nem változik; a kémia olyan folyamatokat vizsgál,
melyek a testek minőségi összetételének változásával jár-
nak; a biológia az életjelenségeket törekszik leírni és magya-
Dostları ilə paylaş: |