Orbán Péter: Határ Győző bölcseletéről

1 Határ Gyõzõ : Légy minaret! (Aurora, London, 1990) - 54.p.

2 Határ Gyõzõ : Szentföld a föld ( Kortárs Könyvkiadó, Bp., 2000 ) - 26.p.

3 Példának okáért : G. Berkeley 25 évesen (Értekezés az emberi ismeret alapelveirõl), D.Hume 28 évesen (Értekezés az emberi természetrõl), J.G.Fichte 32-36 évesen (A tudománytan fogalmáról, Az erkölcstan rendszere), F.W.J.Schelling 25 évesen (A transzcendentális idealizmus rendszere), G.W.F.Hegel 37 évesen (A szellem fenomenológiája), A.Schopenhauer 31 évesen (A világ mint akarat és képzet), B.Russell 31 évesen (A matematika alapjai), L.Wittgenstein 32 évesen (Tractatus) etc.

4 Életút 3. - 320.p.

5 „...ha elmerülök a bölcselet szemlélõdéseiben, elzavarom barlangom elõl a költõt, jó messzire...a költészet a bölcseletben hamiskártyás, tudása cinkelés, a világ lustáinak oly hízelgõ útrövidítése a tudáshoz - hazugság” - írja A költészet kiskátéjában. (Aurora. London, 1990 - 140.p.) Sajátos vagy-vagy szituáció ez a gondolkodónál: „...vagy írj filozófiát, vagy maradj innen és tarts ki a líránál” (idézet u.o.).

6 Elhangzott az Akadémia dísztermében 1994. május 31-én. A beszédet lásd : Határ Gyõzõ: Léptékváltás - 113-126pp. , idézet : 125.p. A beszéd maga a monumentális bölcsleti életmû rövid summázata.

7 Határ Gyõzõ : Az ég csarnokaiban három szellemiségnek mond köszönetet. A franciának a szilajságért, a felszabadultságért; az angolnak, hogy írásainak szíve-közepe a kiérlelt-kiküzdött filozófia és a magyarnak, amely fiatal nyelv lévén , fiatalos õserejénél fogva ösztönözte a kifejezés-keresésre, fogalomalkotásra, jelöléskeresésre (lásd : 65.p.).

8 N.B. : feltehetõen ez lehet a hazai filozófiakritika óvatos távolságtartásának az egyik alapvetõ oka.

9 Határ Gyõzõ : Légy minaret! (Aurora, London, 1990) - 167.p

10 Határ Gyõzõ szépírói vénájú bölcseletének természetesen vannak elõzményei ill. párhuzamai. Legelébb fiatalkori eszményképét Nietzschét lehetne megemlíteni. A mûfajok keverésére Voltaire, H. Hesse, J.L.Borghes vagy J.P.Sartre neve ötlik fel. Az esetenkénti dialógus-forma Platónig nyomonkövethetõ. Az állandó elkalandozás, „csapongás” Rabelais-t, Strene-t, Joyce-t idézi. Az álarcok viselése, a játék, a humor , irónia/önirónia Kierkegaard-ot juttathatja eszünkbe. A töredékesség, az aforisztikusság Herakleitosztól a kései Wittgensteinig ível. A határológia, mint mûfaj Európában : számos elõzményt és analógiát mutat.

Hogy a magyar nyelvet alkalmassá tegye a legmodernebb filozófiai gondolatok kifejezésére Bessenyei György vagy Pauler Ákos ars poetikájával egyezik, de Határ Gyõzõ alkotói stílusát hazai gondolkodóval rokonítani szinte lehetetlen. (A Szentkuthyval való párhuzamot Határ kategorikusan elutasítja...) Szellemrokonként elismeri Babitsot (akiben igen-igen sajnálja az elveszett filozófust) és Hamvas Bélát, mint barátot (bár, európai mértékkel mérve, a Scientia Sacra szerzõjét, mint filozófust: sarlatánnak tartja). A határológia, mint mûfaj Magyarországon : teljeséggel elõzmény nélküli , rokoníthatatlan.

11 A példátlan erudícióra, a könyvtárnyi ismeretre néhány példa: A Julianus Parabatészról a római császárról írt parabolája, lélekrajzi regénye (Köpönyeg sors I-II. , Aurora, London, 1986) a Kr.u.4.században . A Gólgelóghicímû filozófiai drámaciklusa a keresztény középkor milleniumi évében játszódik. Hogy milyen mélyen mélyült el Határ Gyõzõ az arab-muszlim filozófiában - lásd : A fény megistenülése címû írását (Léptékváltás c. tanulmánykötetben 43-112.pp.), amely minden bizonnyal példa nélkül álló kísérlet a magyar filozófiai irodalomban.

12 Életút III. - 339.p.

13 Határ Gyõzõ : Özön közöny ( Tevan Kiadó, Békéscsaba, harmadik kiadás, 1997 ) - 445.p.

14 Özön közöny - 3.p.

15 Özön közöny (harmadik kiadás) - 453.p.

16 Özön közöny - „beköszöntõ” : I-VI.pp. , ennek ismeretében nem véletlen, hogy Földényi megjegyzi , hogy ennek a „vérbeli filozófiai mûnek nem lesz könnyû sorsa Magyarországon” (II.p.)

17 Szentföld a föld - Sámli rigmusok - 261.p.

18 A fülem mögött - 250.p.

19 Kendeffy Gábor definícióját lásd : Az antik szkepticizmus - Cicero és Sextus Empiricus szövegek (Atlantisz, Budapest, 1998), Kendeffy bevezetése(7-69.pp.), idézet - 7.p.

20 Sextus Empirikus szkeptikus eljárásmódról adott meghatározása akár Határé is lehetne : „A szkeptikus eljárásmódot mármost nevezik egyrészt kutatónak a kutatás és a vizsgálódás tevékenysége okán, ítéletfelfüggesztõnek azon állapot okán, ami a kutatást követõen a vizsgálódóban létrejön, kételkedõnek pedig vagy azért, mert képtelen bármit is jóváhagyni vagy elutasítani” In: Az antik szkepticizmus - 172.p.

21 „Sextus Empiricustól Wittgensteinig, Hume-tól Quine-ig a szkeptikusok gondolkozásának lényege az az abszolút elõfeltevés volt, hogy mindenki más bölcseletének a magva, látásmódjának a kancsalsága - abszolút elõföltevés” (Szélhárfa - 96) - Íme Határ szuperszkepszise : az elõfeltevésmentes kételkedés lehetetlensége, lévén az maga is elõfeltevésen nyugszik (az elõfeltételezések végtelen regresszusa).

^ F.Nietzsche: Emberi, túlságosan is emberi (Szukits, Budapest, 2000.) -242.p. Nietzsche könyvének 213.aforizmájában Pürrhón és egy öreg ember beszélgetése során mondja ki Pürrhón.

Határ Gyõzõ szkepszisének jellemzése és szellemi rokonainak egybegyûjtése során, feltétlen említést érdemel - mint hazai elõzmény- a fiatal Pauler Ákos, aki 1901-ben hosszabb értekezést szentelt a „kétely elméletének”, melyben megállapítja : „A szkepszis ezért minden igazi bölcselet és tudomány sine qua non feltétele és épp ezért elõfutára „ ( Bõvebben lásd : Somos Róbert tanulmányát : Pauler Ákos és a szkepticizmus címmel a Magyar Filozófiai Szemle 1997/3-4.számában, amely a Budapesten 1995-ben tartott „szkepticizmus” konferencián hangzott el - 674-684.pp.)

22.

23 Újvári Márta : A szkepticizmus kihívása (Áron Kiadó, Budapest, 1996) címû könyvében található tipológia („szakadék”, „bizonyossághiány”, „kritérium hiányán alapuló”, „relativista” és a „keretfeltételekre vonatkozó” - 103-131.pp.) szkepszisek közül -szolíd erõszakoltsággal...- a középsõ három alkalmazható Határ Gyõzõ bölcseletére

24 Öniróniájára jellemzõ, hogy Epikurosz lathesz bioszasz! -át, élj ismeretlenül!-re és élj haszontalanul!-ra és élj jutalmazhatatlanul -ra parafrazeálta. A derû és a lelki béke írásaiban kevésbé, inkább rádió-, televízió- és újságinterjúiban érhetõ tetten. (A 86 éves korában kiadott Szentföld a föld címû könyve a legkarcosabb..)

25 Határ felosztását lásd a Szélhárfa II.könyvében - 80-82.pp. Megjegyzendõ, hogy Határ bölcseleti tipológiája kifejtése elõtt bemutatja Sextus Empiricus, a perzsa Al-Gazali és Wilhelm Dilthey tipológiáját is és hozzájuk hasonlónak véli a magájét is.(78-80.pp.)

26 Az Özön közöny beköszöntõjében - IV.p.

27 Heidegger is a Lét és idõ címû fõmûvében nem kevesebbõl indul ki, minthogy az egész európai kultúra a létfeledés jegyében történt. Meg kell kísérelni tehát a metafizika ill. az ontológiatörténet destrukcióját. (lásd : a mû 6.§-át)

28 A Határ recenziók, kritikák is elsõsorban ezt emelik ki pro (pl.: „Egyszemélyes forradalom” - Csiky ágnes Mária : Irodalmi Újság 1989/4. ; „Prospero protestál” - Kelemen Zoltán : Tiszatáj 1997/február ; „Egy szenvedélyes keresõ” - Pályi András : ÉS 2001.február 2.) és kontra (pl.: „Im ígyen szóla Határ Gyõzõ” - Ribánszky László : Látóhatár 1984. 242-246.pp. ; „A szabadon szólás szörnyetege” - Szakolczay Lajos : Kortárs 1990/7. ; „Összehasonlító sérelemtudomány” - Balassa Péter : Újhold-Évkönyv 1988/2.).

29 Utalás Nietzsche : Ecce homo-jának fejezetcímeire (Göncöl Kiadó, Budapest , 1992) - 38.p., 60.p.

30 Kétségtelen, hogy ezek a példaként felhozott, a szövegkörnyezetükbõl kiragadott minõsítések durva indulatkritikának , sommásan kioktató szimplifikációnak is tûnhetnek. ( S valóban, ezekhez képest Schopenhauer Hegelre vonatkozó minõsítése ú.m. „szellemi Kalibán” valósággal úriemberes. Schopenhauer : A világ mint akarat és képzet , Európa Könyvkiadó, Budapest, 1991. - 18.p.) Egyrészt Határ tudatosan provokatívés konfrontatív, másrészt, mint maga is „kalapácsos filozófus”, életmûvének egészébõl szükségszerûen következõ megállapítások. (Egyébként a legnemesebb ellenfél, s ilyeténképpen akivel leginkább viaskodó gondolkodó: Heidegger. Lásd p.o.:Szentföld a föld -110-114.pp.)

31 Az ég csarnokai - 62.p.

32 Mindezekrõl szinte majd minden mûvében tesz említést, de legkivált a Szélhárfa II. (Bölcsekrõl és rendszereikrõl - Tévedések leltára), IV. (A hit megtántorodói és félreugrói) és az V. (a felvilágosodás,mint a skolasztika vemhe) kötetekben olvashatunk kellõ részletességgel.

33 Rugási , XX.századi freskó - 55.p.

34 Az idézet Határ Gyõzõ akadémiai székfoglaló beszédébõl hangzott el, amely Léptékváltás címmel, ugyanezen címû kötetben jelent meg. - 119.p.

35 Özön közöny - 253.p.

36 Elsõsorban lásd : Özön közöny 4. (Lét-adottság), 10.(Elménkre utalva) és 11.(Az önészlelékenység létezéstana) könyveit és a Szélhárfa 3.könyvét (Antisumma), melynek beveztõ mottója : „Rekapitulációk egy majdan megírandó, teljességigényû lételmélet proémiuma gyanánt, amely intuitív áratagságával, betetõzõ jellegével, abszolút tudománytalanságával.....valamikor filozófiául szolgálhat” (321.p.)

37 Martin Heidegger : Bevezetés a metafizikába (Matúra bölcselet, Ikon Kiadó, Budapest, 1995) - 3.p.

38 Szentföld a föld - 101-102.pp.

39 „A semmi fantomfogalom, a nincs nem ige, hanem nyelvi idiotizmus, mindig a vanás és pulzálás állapota van” - Az ég csarnokai - 54.p.

40 A Heideggerre, Schopenhauerre és Nietzschére vonatkozó megállapításokat lásd : Szentföld a föld -99.p., a többit az Özön közöny IX.könyvében (223-244.pp.)

41 „Az ontológia fajlagos problémája : maga a lét - onnan kezdve, ahol már az ember nem léptéke” - Özön közöny - 398.p.

42 Özön közöny - 408.p.

43 Özön közöny - 247.p.

44 Határ ontológiájának egyik kulcsfogalmát a multiverzumot „khioszi Metrodorosz i.e.5.sz.mondta ki elõször” - Szentföld a föld - 98.p.

45 A legmodernebb csillagászati kutatások eredményeit sem nélkülözõ fejtegetéseket bõvebben lásd : Filozófiai zárlatok III.fejezetében.

46 Szélhárfa - 385.p.

47 Szélhárfa - 424.p.

48 Ezt az egyszeriséget, megismételhetetlenséget, az egyszerû törvényszerûségek felépülését és lebontását, tehát szabálytalanszerûségét hívja Határ dégrioláde-nek. Lásd : Özön közöny 75-79.pp.

Azt, hogy a világnak az ember felfogása általi bármilyen fokú finalizálása, a teleológia, a gondolkozás önkényén alapul, és mint ilyen az emberi akaratszabadság ellensége, lényegében fatalizmus - nos ezek a megállapítások - t.i. hogy a világnak nincs teleológiája- egybeesnek Nicolai Hartmann Teleológiai gondolkodás (Budapest, Gondolat, 1970) címû mûvében foglaltakkal. (különösen : VII., IX. és XII.fejezet) Határ mûveiben többször is utal Hartmannra (pl.: Özön közöny 82.p., 130.p. és Szélhárfa 128.p.).

49 Szélhárfa - 432.p.

50 Özön közöny - 121.p.

51 Minderrõl lásd : Légy minaret! - 133-141.pp., Az ige igézetében 179-180.pp., Özön közöny - II.könyv (Az érzõ szerv) - 41-57.pp. Határ a legújabb idõkig nyomon követi a reflexológia korszakos felfedezéseit.

52 Határ a nyolcvanas években nem kis megelégedettséggel nyugtázza, hogy : „idegélettani ismereteim bölcseleti extrapolációi igencsak kiálták az idõk próbáját” Özön közöny - 372.p. Fontos említést tenni arról, hogy Határ filozófiai megközelítésben elfogadja azt, hogy „az ember nem csak idegi csúcsszervével , hanem teljes sejtállományával: egész testével gondolkozik” (Szélhárfa - 376.p.)

53 Így lesz, példának okáért a filozófia : „a létre adott, legmagasabb összerendezettségû reflexválasz az ingertükrön” - Özön közöny - 285.p.

54 Özön közöny - 66.p.

55 Gondolkozásunk prótagoreicitására és az optikus reflexív túltengésére vonatkozó megállapításokat lásd : A fény megistenülése (In.: Léptékváltás 43-111.p.), Özön közöny VII.könyve - 165-190.p.

A szerzõ optikus reflexív túltengésére vonatkozó -neurológiából leszûrt- megállapításai és következtetései szinte egybeesnek Richard Rorty -más kiindulóponttal rendelkezõ- elgondolásával, mely szerint az eljövendõ filozófiának az lenne a legfontosabb feladata, hogy megszabaduljon a megismerés vizuális leírásától, amely egészen Platón és Arisztotelész óta uralja a filozófiai gondolkodást. A látási- és tükrözõ metaforák elhagyása, a tükrök nélküli filozófia igénye Határ konzekvenciáival megegyezõ. (Lásd : Richard Rorty : A filozófia és a természet tükre In.:Filozófiai Figyelõ , 1989/5., 50-79.p. ; ( Rorty itt kifejtett tipológiája alapján Határ a konstruktív , tehát hermeneutikus, múltbanézõ, reaktív, kritikai, historicista gondolkodók csoportjába tartozna.)

56 Az ige igézetében - 229.p.

57 Özön közöny - 266.p. (Ezt az léthelyzetet nevezei Határ -Pürrhón nyomán- úgy, hogy a „Látszat és a Valóság kettõs megismerhetetlensége”- Özön közöny - 123.p.)

58 Határ Gyõzõnek a térre és az idõre vonatkozó megállapításait többek között lásd : A fény megistenülése , Szentföld a föld - 102-105.pp., Szélhárfa I.könyve, melyben Határ a különbözõ idõelméleteket tárgyalja (A rákóra ideje - 13-71.pp.). Határ Gyõzõ a következõ meghatározását adja az idõnek : „Önészlelt, szervült tapasztalatunk arról, hogy idegrendszerünk mûködéstanánál és felépítettségénél , neurobiológiai adottságainál fogva, bennünk egyszerre csak egy ingerjáték lehetséges” (Szélhárfa - 59.p.)

59 Ha egyáltalán létezik az univerzumnak algoritmiája, az egyedül csak Anaximandrosz apeironja, a Lehetárolatlan, a Véghetetlen lehet - véli Határ. (lásd :Szélhárfa - 343.p.)

60 Szentföld a föld - 99.p.

61 „Felnézünk hát a nyelvre, mint a tudhatóság véghatárára” - Az ige igézetében -229.p.

62 Az ég csarnokai - 35.p.

63 Özön közöny - 186.p.

64 Özön közöny - 298.p. , A buddhizmussal Határ majd minden könyvében foglalkozik és - Schopenhauerrel és Nietzschével megegyezõen - mindig a legnagyobb respektussal. Kritikája a szenvedõkörre (szamszara) és a sorsalkatról, a karmáról szóló tanításra vonatkozik, lévén azt az alaptanítással összeegyeztethetetlennek tartja. ( Ugyanis ha Buddha elveti az egot, a test halálával az nem születhet újjá! A lélekhit negligálásával a reinkarnáció, az újratestetöltés inkompatibilis.) Lásd errõl : Az ég csarnokai - 26-28.pp.

65 Ezt a folyamatot mutatja be a Szélhárfa IV.(Félreugrók-Megtántorodók) és V.(A felvilágosodás avagy a fekete lyuk) könyvében.

66 Az ég csarnokai - 23.p. A mestergondolat, mely szerint mítosz és a felvilágosodáskori értelemben vett szcientista racionalitás nem hogy egymás oppozíciói, de egymás kiegészítõi lennének, ilyeténképpen a radikálisan végigvitt racionalitás szükségképpen miszticizmusba torkollik, megegyezik Max Horkheimernek és Theodor Adornonak, a frankfurti iskola neopozitivista társadalomkritikusainak A felvilágosodás dialektikája (Atlantisz, Budapest, 1990) címû könyvében kifejtettekkel. ( „A mítosz is felvilágosodás és a felvilágosodás is visszaesik mitológiába” - 16.p.)

67 Szentföld a föld - 41.p.

68 Szélhárfa - 330.p.

69 Rugási Gyula szerint: „A Határ Gyõzõ-féle bölcselet messze legizgalmasabb része, a történetfilozófiainak nevezhetõ okfejtések együttese” (XX.századi freskó - 136.p.)

70 Történeti témájú regényeirõl (Csodák Országa Hátsó-Eurázia, Héliane, Az õrzõ könyve, Köpönyeg sors), amelyek fantáziajátékok a történelemmel, korábban már tettünk említést. A nagy opuszok közül elsõsorban a Szélhárfa foglalkozik a történelemmel, de valamilyen formában mindegyik érinti.

71 Elsõ kiadása: 1978 (Aurora ezotéria sorozat 2.köteteként). Elsõ magyar kiadása -ahonnan az idézetek származnak- 1991(Pannon Könyvkiadó, Budapest). Megjegyzendõ, hogy Határ csak egyetlen mûve mellé illesztett mûfajmeghatározást : az Intra muros mellé azt, hogy tractatus philosophico-politikus.

72 Légy minaret! - 141.p.

73 Intra muros - 61.p.

74 Intra muros - 193.p.

75 Intra muros - 210.p. A kétségtelenül sötéten pesszimista „halálmadár” futurológiáját („megrendülés....beolvadás...eltûnés” - 190.p.) Határ - saját bevallása szerint - a harag insprirálta („Felrobbantam dühömben, amikor 1973 végén ‘világállamcsínyt’ hajtottak végre az arabok és elkezdték az olajzsarolást” - Légy minaret! 38.p.) és könyve ezért foglalkozott a nyugati világ lebénító pszichózisának okaival és összetevõivel. Az extra/intra muros megnevezések metaforák, mégpedig gondolkodásmódok, civilizatorikus formák támadását ill. védelmét jelölõ szóképek.

76 Hogy bármifajta „társadalmi szerzõdés” illúzió és az nem más, mint a hatalomgyakorlók önlegitimizációs pszeudológiája, Határ elõtt már D.Hume is felvetette! Lásd : David Hume : Összes esszéi II. (Atlantisz,Budapest,1994 - Az eredeti szerzõdésrõl 225-246.pp.) „Ha egészen a legutóbbi idõkig esetleg bárki azt képzelte is, hogy a kormányzat szerzõdésen alapul, egészen bizonyos, hogy általában véve nem lehet ilyen alapzata.” - 246.p.

77 Szentföld a föld - 106.p.

78 Szentföld a föld -76.p.

79 Szentföld a föld - 69.p.

80 „A haladás igazában soha nem definiált és még definiálatlan formájában is megrendült elméletének a híve nem vagyok és a modern ember kétesértékû címére igényt nem tartok” Gólgelóghi - 722.p.

81 Az ég csarnokai - 91.p. és Özön közöny - 378.p.

82 Szélhárfa - 220-221. Természetesen Határ korunk problémái közül foglalkozik az öklógiai pusztulás, a rablógazdálkodás, az atavisztikus szekták, a vallásmániák, a terrorzsarolások, a sportébolyok , a génszerelés etc. kérdéseivel is. Pl.: Az ég csarnokai - Hülyegyerek emberiség - 63-114.pp.

83 Szentföld a föld - Zsugorodó Európa - 175-178.pp.

84 Lásd : Özön közöny - 378.p. A „rovartársadalom” Határnak „Kasszandraként” gyakran használt emblématikus kifejezése. Pl: „rovarok világkorszaka jön”- Özön közöny - 138.p.

85 A Határ Gyõzõre alig-alig jellemzõ optimizmus csak igen fragmentálisan található meg. (A római eszmény az Intra muros epilógusában, az Egyesült Európa a Szentföld a földben - Kancsal jövõkép -20-21.pp.) Lásd még a Szélhárfa egyes fejezeteit, melyben Határ elmélkedései olvashatók a keresztény Nyugat kultúrtörténeti küldetésérõl és kilátásairól.

86 Szentföld a föld - 63.p.

87 Határ felkészültségét és tájékozottságát jól jelzi a Köpönyeg sors címû munkája végén található forrásmunka-jegyzék! - 619.p.

88 A vallás és kultusz különbségére lásd a Köpönyeg sors epilogomenáját (587-615.pp.), idézet: ugyanezen könyv - 618.p.

89 Szélhárfa - 198.p. A hit és a hittérítés kérdésével foglakozik a Szélhárfa III.könyve (A hit becsülete - A hittérítés utálatossága), melyet maga így foglal össze : „összemérem, melyi nagyobb: rajongásom a hit kincses öröksége - avagy megvetésem a térítés utálatossága iránt; erre tartogatom hörcsögös kirohanásaimat éppúgy, mint türelemhírdetõ eláradásaimat a Treuga Dei jegyében” - 12.p.

90 Az ég csarnoka i - 117.p.

91 Szentföld a föld - 71.p.

92 Az elmondottakhoz lásd a Komputerforradalom címû írását a Szentföld a föld kötetben - 80-83.pp.

93 Szentföld a föld - 241.p.

94 F.Nietzsche : Emberi-túlságosan is emberi (Szukits, Budapest, 2000.) - 3.aforizma (10.p.)

95 A Golgelóghi kilenc része és könyvnyi terjedelmû utószava - ami a drámaciklus hittudományi hátterével foglalkozik - a gondolkodó irodalmi fõmûvének tekinhetõ. A mû vezérgondolatának és fõszereplõjének a felsejlése 1952-ben a márianosztrai börtönben , megírása Londonban 1974-1975 között történt. Londonban háromszor adták ki (1976, 1978, 1989), elsõ magyarországi kiadása 1989-ben Szombathelyen volt.

96 Golgelóghi - 760.p. (harmadik, londoni kiadás, 1989)

97 Az ég csarnokai. - 23.p.

98 Légy minaret! - 73.p.

99 Az írás a Szentföld a földben jelent meg. (223-242.pp.) Alcíme : lexikon szócikk-hevenyészett vázlata

100 Határ mérhetetlen dühe Pál iránt , mint a vallással kapcsolatban oly sokszor, most is Nietzschét idézi. Az Antikrisztusban(Ictus, Budapest, 1993) Nietzsche Pált a „gyûlölet kérlelhetetlen zsenijének”, „félelmetes szélhámosnak” és a „bosszúálló apostolnak” nevezi. „A kereszténység Pál agyszüleménye” és „Deus, qualem Paulus creavit, Dei negatio” - foglalja össze véleményét. (lásd: 59-71.pp.)

101 Edward Gibbon : The Decline and Fall of The Roman Empire (1776-1788)

102 Errõl az idõszakról szól nagy történelmi regénye a Köpönyeg sors - Julianus ifjúsága. A grandiózus történelmi tabló bölcseleti lényege az, hogy Julianus, a római császár , a hellén hit megújítója volt az elsõ, aki keresztüllátott a kereszténység eredetének meghamisításán, azon, hogy az újhit a tarszoszi Pál mûve. A kereszténység valláskoholmány, mert az üdvözítõvallás leglényegesebb komponense, az üdvözítõje - koholt figura.

103 Az ég csarnokai - 103.p.

104 Özön közöny - 343.p.