Előadások a természetfilozófia történetéből

Előadások a természetfilozófia történetéből

dr. Kampis György, tszv. egyetemi docens (ELTE), a filozófiai tudomány doktora

dr. Rédei Miklós, egyetemi docens (ELTE), a filozófiai tudomány kandidátusa

dr. Ropolyi László, egyetemi adjunktus (ELTE) természettudományi doktor

dr. Szegedi Péter, egyetemi docens (ELTE) a filozófiai tudomány kandidátusa

dr. Székely László, tudományos főmunkatárs (MTA Filozófiai Intézet) a filozófiai tudomány kandidátusa

dr. Szigeti András, egyetemi adjunktus (ELTE) bölcsészettudományi doktor

dr. Szilágyi László, egyetemi adjunktus (ELTE) bölcsészettudományi doktor

dr. Vinkovics Márta, egyetemi docens (ELTE) a filozófiai tudomány kandidátusa

dr. Zágoni Miklós, egyetemi adjunktus (ELTE) természettudományi doktor

Előadások a természetfilozófia történetéből

írta dr. Kampis György, dr. Rédei Miklós, dr. Ropolyi László, dr. Szegedi Péter, dr. Székely László, dr. Szigeti András, dr. Szilágyi László, dr. Vinkovics Márta, és dr. Zágoni Miklós

lektor: dr. Kiss Olga

egyetemi adjunktus (BCE TTK PTI, Filozófia Központ) PhD

Szerzői jog © 2012 Eötvös Loránd Tudományegyetem

Kivonat

A kollégium célja a természet fogalmának, a természettudományok tárgyának és módszereinek az ókortól napjainkig terjedő történeti-filozófiai analízisét nyújtani. Általános keretet szolgáltat bármely természettudományi szakos hallgató számára saját tudományágának elhelyezésére.

E könyv kutatási és oktatási célokra szabadon használható. Bármilyen formában való sokszorosítása a jogtulajdonos írásos engedélyéhez kötött.

Készült a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0073 számú, „E-learning természettudományos tartalomfejlesztés az ELTE TTK-n” című projekt keretében. Konzorciumvezető: Eötvös Loránd Tudományegyetem, konzorciumi tagok: ELTE TTK Hallgatói Alapítvány, ITStudy Hungary Számítástechnikai Oktató- és Kutatóközpont Kft.

Tartalom

Előszó Error: Reference source not found

I. Bevezetés a természetfilozófiába Error: Reference source not found

1. A természetfilozófia fogalma és formái Error: Reference source not found

.. 1.1. A filozófia és a tudományok viszonya Error: Reference source not found

... 1.1.1. Világnézet és filozófia Error: Reference source not found

... 1.1.2. Filozófia és tudomány Error: Reference source not found

.. 1.2. A természet filozófiai és tudományos leírása Error: Reference source not found

... 1.2.1. A természet fogalma az antik görög kultúrában Error: Reference source not found

... 1.2.2. A természet fogalma a természetfilozófiákban Error: Reference source not found

... 1.2.3. A természetfilozófia szemléletmódjai Error: Reference source not found

.. 1.3. A természetfilozófia történetéről Error: Reference source not found

2. Történeti bevezetés Error: Reference source not found

II. Az antik örökség Error: Reference source not found

Bevezetés - Egység és alternativitás a görög természetfilozófiában Error: Reference source not found

1. Korai görög természetfilozófia Error: Reference source not found

2. Platón természetfilozófiája Error: Reference source not found

3. Arisztotelész a természetről - Az arisztotelészi fizika világképe Error: Reference source not found

.. 3.1. Az arisztotelészi filozófia jellege és fontosabb problémái Error: Reference source not found

.. 3.2. A természet mint forma – a természet lényegi meghatározottságai Error: Reference source not found

.. 3.3. A természet mint anyag – szubsztrátum, elemek, szerveződés Error: Reference source not found

.. 3.4. A természet mint mozgás – osztályozás, dinamika, a konkrét mozgás szerkezete Error: Reference source not found

.. 3.5. A természet mint cél – hierarchia, teleológia, Isten Error: Reference source not found

4. A klasszikus görög és a hellenisztikus csillagászat természetfilozófiai alapjai Error: Reference source not found

.. 4.1. A milétoszi természetbölcselők és a dezantropomorf kozmosz eszméje Error: Reference source not found

.. 4.2. A harmonikus kozmosz püthagoreus eszméje és a görög matematikai csillagászat Error: Reference source not found

.. 4.3. A tökéletes kozmosz eszméje Parmenidésznél és az eleai iskolában. Error: Reference source not found

.. 4.4. A harmonikus kozmosz platóni ideája és a görög matematikai csillagászat Error: Reference source not found

... 4.4.1. Platón csillagászati nézetei a Timaioszban Error: Reference source not found

... 4.4.2. A "Törvények" vitatott sorai Error: Reference source not found

.. 4.5. A homocentrikus szférák elmélete: Eudoxosz és Kallipposz Error: Reference source not found

.. 4.6. Arisztotelész Error: Reference source not found

.. 4.7. Az epiciklus-elmélet: pergei Appollóniosz, Hipparkhosz és Ptolemaiosz Error: Reference source not found

.. 4.8. Egy harmadik lehetőség a jelenségek megmentésére: a szamoszi Arisztarkhosz napközéppontú rendszere Error: Reference source not found

.. 4.9. Az epiciklusok valóságosságának problémája: a "fizikai" és a "matematikai" fogalmának viszonya Error: Reference source not found

5. A hellenizmus kora Error: Reference source not found

.. 5.1. Sztoicizmus Error: Reference source not found

.. 5.2. Epikureizmus Error: Reference source not found

.. 5.3. Szkepticizmus Error: Reference source not found

.. 5.4. Az alexandriai természetfilozófia Error: Reference source not found

... 5.4.1. Arisztarkhosz Error: Reference source not found

... 5.4.2. Eratoszthenész Error: Reference source not found

.. 5.5. Újplatonizmus Error: Reference source not found

III. Középkori és reneszánsz természetfilozófia Error: Reference source not found

Bevezetés a középkori filozófiába Error: Reference source not found

.. A patrisztika Error: Reference source not found

.. Skolasztika Error: Reference source not found

... A skolasztika korai korszaka (XI.-XII. század) Error: Reference source not found

... Nagy skolasztika Error: Reference source not found

1. Természetfilozófiai gondolatok a középkorban Error: Reference source not found

.. 1.1. A patrisztika – Szent Ágoston természetfilozófiája Error: Reference source not found

.. 1.2. Skolasztikus természetfilozófia Error: Reference source not found

..1. 1.2.1. Albertus Magnus Error: Reference source not found

..2. 1.2.2. Aquinói Tamás Error: Reference source not found

2. A természeti törvény fogalmának kialakulása Error: Reference source not found

.. 2.1. Természetfilozófiai tendenciák a középkorban és a reneszánszban Error: Reference source not found

..1. 2.1.1. Platonista-neoplatonista irányzatok Error: Reference source not found

..2. 2.1.2. Arisztotelianizmus Error: Reference source not found

..3. 2.1.3. Sztoikus természetfilozófia Error: Reference source not found

..4. 2.1.4. Démokritoszi-epikuroszi hagyomány Error: Reference source not found

..5. 2.1.5. Hermetista tanok Error: Reference source not found

.. 2.2. A természeti törvény fogalmának kifejlődése Error: Reference source not found

..1. 2.2.1. A természeti törvény fogalmának előtörténete Error: Reference source not found

..2. 2.2.2. Isten és természet. Természetes és csodás dolgok Error: Reference source not found

..3. 2.2.3. Társadalom és természet. Természetjog és természeti törvény Error: Reference source not found

..4. 2.2.4. Tudomány és természet. A természettudományok törvényfogalmának alakulása Error: Reference source not found

.. 2.3. A természeti törvény természete Error: Reference source not found

IV. A mechanisztikus természetkép kialakulása és kiteljesedése Error: Reference source not found

Bevezetés - A mechanisztikus természetkép kialakulása és kiteljesedése Error: Reference source not found

1. A mechanisztikus világmagyarázat születése Error: Reference source not found

.. 1.1. A bolygópályák kutatása Error: Reference source not found

..1. 1.1.1. A régi paradigma Error: Reference source not found

..2. 1.1.2. Kopernikusz motivációja Error: Reference source not found

..3. 1.1.3. Kepler az égi harmóniáról Error: Reference source not found

.. 1.2. A Föld kikerül a világmindenség középpontjából Error: Reference source not found

.. 1.3. A tudományos módszer Error: Reference source not found

.. 1.4. A mechanikai program megfogalmazása Error: Reference source not found

.. 1.5. A mechanikai program megvalósulása a newtoni szintézisben Error: Reference source not found

..1. 1.5.1. A "Principia" Error: Reference source not found

..2. 1.5.2. Newton hatása Error: Reference source not found

2. A mechanisztikus világkép kiteljesedése a XVIII. században Error: Reference source not found

.. 2.1. A mechanisztikus világkép kiteljesedése Error: Reference source not found

... 2.1.1. Az új világfelfogás forradalmi jellege Error: Reference source not found

... 2.1.2. A polgári világrend uralomra jutásának folyamata Error: Reference source not found

.. 2.2. A mechanisztikus világkép megjelenése a tudományokban Error: Reference source not found

... 2.2.1. A mechanisztikus fizika világképe Error: Reference source not found

... 2.2.2. A tudományos kémia létrejötte Error: Reference source not found

... 2.2.3. Az élővilág a mechanisztikus világképben Error: Reference source not found

.. 2.3. A mechanisztikus szemléletmód korlátai Error: Reference source not found

3. Kant tudományelmélete Error: Reference source not found

4. A fizikai anyagfogalom fejlődése Descartes-tól Hegelig Error: Reference source not found

V. Racionalizmus és romantika a természetfilozófiában Error: Reference source not found

1. A német racionalizmus és a természetfilozófia Error: Reference source not found

2. A német romantika korának természetfilozófiája Error: Reference source not found

.. 2.1. Johann Wolfgang Goethe Error: Reference source not found

.. 2.2. Alexander von Humboldt Error: Reference source not found

.. 2.3. Johann Gottfried Herder Error: Reference source not found

.. 2.4. Friedrich Wilhelm Schelling Error: Reference source not found

VI. A mechanisztikus természetfelfogás felbomlása Error: Reference source not found

1. Természetfilozófia a XIX. században Error: Reference source not found

.. 1.1. Fordulat a természetfilozófiában Error: Reference source not found

.. 1.2. Materialista törekvések Error: Reference source not found

... 1.2.1. A redukcionista materializmus Error: Reference source not found

... 1.2.2. A dialektikus materializmus Error: Reference source not found

.. 1.3. A pozitivista irányzat Error: Reference source not found

... 1.3.1. Korai pozitivizmus Error: Reference source not found

... 1.3.2. A pozitivizmus második korszaka Error: Reference source not found

2. Darwin, Marx, Boltzmann Error: Reference source not found

.. 2.1. Darwin és Marx kapcsolata Error: Reference source not found

.. 2.2. Darwin és Boltzmann kapcsolata Error: Reference source not found

.. 2.3. A darwinizmus, a marxizmus és a statisztikus mechanika közös elemeiről Error: Reference source not found

.. 2.4. Torlódó világképek Error: Reference source not found

3. Nicolai Hartmann természetfilozófiája Error: Reference source not found

.. 3.1. Tudomány és filozófia egysége Error: Reference source not found

.. 3.2. A tudomány határai Error: Reference source not found

.. 3.3. Rétegontológia Error: Reference source not found

.. 3.4. Természetfilozófia Error: Reference source not found

... 3.4.1. Szubsztrátum Error: Reference source not found

... 3.4.2. Dimenzió Error: Reference source not found

... 3.4.3. Mennyiség ("Grösse") Error: Reference source not found

... 3.4.3. Mérték ("Mass") Error: Reference source not found

... 3.4.5. Relativitáselmélet kritika Error: Reference source not found

... 3.4.6. Determináció a szervesben Error: Reference source not found

... 3.4.7. Vitalizmus Error: Reference source not found

... 3.4.8. További törvények Error: Reference source not found

... 3.4.9. Mechanicizmus Error: Reference source not found

.. 3.5. Összefoglaló megjegyzések Error: Reference source not found

VII. Utószó. A XX. század Error: Reference source not found

Irodalomjegyzék Error: Reference source not found

Névmutató Error: Reference source not found

Előszó

A jegyzet egy évekkel ezelőtt indult vállalkozás része. Ennek során tanszékünk a korábbi általános jellegű társadalomtudományi orientáció követésétől a tudománytörténet és a tudományfilozófia művelése felé mozdult el. Fontos lépés volt ebben a folyamatban a természettudományos gondolkodás történeti alapjait feldolgozó Természetfilozófia-történet című tantárgy bevezetése. Azután pedig diákjainknak a magyar nyelvű anyagok iránti, mind gyakrabban hangsúlyozott igénye határozta meg azt a törekvést, amely a tárgyhoz tartozó jegyzet megszületéséhez vezetett.

Jegyzetünk felfogásukban sem egységes, itt-ott át is lapoló, önálló esszé jellegű írások gyűjteménye, nem pedig összefüggő koncepció alapján született írásmű. Talán nem érdektelen e tény oka. Hatalmas átfogása miatt a tárgy váltott előadókkal kerül megtartásra, előadónként óhatatlanul némileg eltérő hangsúlyokkal, ezzel együtt változó tartalmi és formai jegyekkel. Mivel szükségképpen ezek az előadások képezik a vizsga alapját, a szóban forgó sokszínűséget a jegyzetben is engedtük érvényesülni. E sajátosságot az olvasó figyelmébe ajánlva, azt reméljük ugyanakkor, hogy a gyűjtemény a jelenlegi formájában is alkalmas lesz arra, hogy – az időközben bevezetett, illetve jelenleg bevezetés alatt álló új tantárgyainkkal együtt – a Természettudományi Kar hallgatóinak tájékozódását a természettudomány és a filozófia határterületeinek ötvözésével szolgálja.

Hasonló vállalkozásokkal való összehasonlításra kevés lehetőségünk adódott: magyar nyelven még nem létezik kifejezetten természetfilozófia-történeti jegyzet vagy tankönyv, s anyagunk az általunk ismert külföldi példákénál is jóval teljesebb. Ott leggyakrabban egy-egy korszak vagy gondolatkör – igaz, alaposabb, monográfiai jellegű, és ezért más célokat követő – elemzésére vállalkoznak. Mindazonáltal a valódi teljességre való törekvés éppenséggel nem szerepelt a mi célkitűzéseink között sem, amelyeket inkább az előadók egyéni érdeklődése és kompetenciánk korlátai rajzoltak körül.

Végezetül megköszönjük kollégáink és volt hallgatóink megjegyzéseit, és leendő olvasóink majdani kritikáit.

Budapest, 1997. április 12.-én.

Kampis György
I. fejezet - Bevezetés a természetfilozófiába

. 1. A természetfilozófia fogalma és formái

(Ropolyi László)

"A természetnek mindenütt jelenlévő

ereje és méltósága elvész, ha csupán

részeit látjuk, de nem tekintjük

át az egészet"

—Plinius (A természet históriája VII.)

Ebben a fejezetben a filozófia, a tudomány, a természet és a természetfilozófia fogalmát fogjuk értelmezni.

Egy filozófiai enciklopédiában azt olvashatjuk, hogy egy jeles gondolkodó a természet fogalmának legalább hatvanhatféle értelmét különböztette meg.¹ Fantasztikus kollekció – ámuldozhatunk, sőt, szabadulva az ámulatból, további értelmezésekkel bővíthetjük a listát, hiszen tiszteletre méltó barátunk csak az európai gondolkodás eredményeit tekintette át és figyelmen kívül hagyta például a különféle kínai, japán, vagy indiai természetfelfogásokat. Ez még rendben is volna, ámde mit lehet kezdeni ennyiféle értelmezéssel? Milyen alapon választhatunk közöttük? Hiszen valamennyit valószínűleg nem helyeselhetjük – már csak az eltérő értelmezések egymást gyakran elutasító állásfoglalásai miatt sem. Válasszuk azt a megközelítést, amelyik a természet-természetfeletti viszonyának elemzéséből próbál érvényes és használható természetfogalmat kialakítani, vagy inkább a természetes-mesterséges, esetleg az anyagi-szellemi, vagy netalántán a földi-kozmikus viszonylatokat tanulmányozva keressünk támpontokat?

Újabb nehézségekkel találkozunk, ha el akarjuk dönteni, vajon hozzá tudnak-e szólni a természet fogalmának értelmezéséhez a tudományok? Milyen tudományokat vegyünk figyelembe? Minden tudományterület egyaránt számításba veendő, vagy csupán az úgynevezett természettudományok a fontosak? De hogyan dönthetjük el, hogy mi természettudomány és mi nem az – a természet fogalmának előzetes ismerete nélkül? Honnan származhat ez az előzetes ismeret és miféle tapasztalatok, cselekedetek vagy erények révén szerezhető meg?

A biológia, a kémia vagy a fizika sokat elárul a tárgyául választott jelenségkörről, de jobbára hallgat tárgyának a világban fellelhető egyéb dolgokkal való összefüggéseiről és alig beszél az adott tárgy kiválasztásának indokairól, a választás értelméről és következményeiről. Vajon ebben a helyzetben hogyan lehetne az egyes tudományterületek szépen cizellált ismeret-mozaikjaiból összeállítani a természetre vonatkozó tudást? Vajon ez a tudás, ha egyáltalán létrehozható, tudományos jellegű marad-e, s ha igen, melyik tudományterület jellegzetességeit fogja hordozni – vagy talán ma már, a modern korban, lehetetlen a természet egészének tudományos igényű leírása?

Kétségtelennek látszik, hogy régebbi korok gondolkodói még képesek voltak a korukban érvényes tudományosság ideáit követve beszélni a természetről. Legalábbis az első filozófusok tevékenységétől, az i. e. VII. századtól kezdődően, számos mű született a természet leírásának, megértésének szándékával. Hérakleitosz, Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás, vagy akár Galilei, Newton és Holbach sok műve sorolható ebbe a körbe. Ezeket a műveket ma is egyértelmű elismertség és általános tisztelet övezi. De vajon miben térnek el e munkáktól Hegelnek, Schellingnek vagy Engelsnek a hasonló céllal keletkezett – de a tudomány képviselői által korántsem oly mértékben elismert – természetről írott művei? További kérdés, hogy hogyan értékeljük a közelmúlt olyan hasonló indíttatású munkáit, mint például Bergson és Whitehead, vagy akár Prigogine, Capra, Hawking, Penrose és Mandelbrot műveit?

Az összes fentebb felvetett probléma a természetfilozófiának is tárgya. Ha mindezeket a többé-kevésbé kapcsolódó kérdésköröket megpróbáljuk összefüggéseikre is ügyelve, együtt figyelembe véve megérteni, akkor valószínűleg természetfilozófiai tevékenységet folytatunk. De mit is nevezhetünk valójában természetfilozófiának? A természetfilozófiát általában a filozófia egyik sajátos részterületének szokás tekinteni – ami sok esetben kevéssé választható külön a filozófiai rendszer többi elemétől. Ha időnként mégis megpróbáljuk a szétválasztást, akkor természetfilozófián a természetre vonatkozó filozófiai jellegű megállapítások valamilyen összefüggő rendszerét értjük. De a természetfilozófiához tartozónak szoktuk mondani a különféle természettudományok sok olyan feltevését, elképzelését, következtetését vagy eredményét is, amelyik az adott tudományterületen túlmutató, általános érvényességre tarthat igényt.

Megfigyelhető az is, hogy a természetfilozófiának, ugyanúgy, mint a filozófiának, nagyon sok konkrét történeti változata van, sőt gyakran egy adott korszakban is több, eltérő változat verseng egymással. Ilyenformán, ha valaki a természetfilozófiával való megismerkedésre készül, leghelyesebben talán akkor jár el, ha a történeti utat választja: a sok történeti változat együtt, főként e változatok közös vonásai tudják a lehető legpontosabban jellemezni a természetfilozófiát. Ennek a jegyzetnek elsősorban éppen az a célja, hogy a természetfilozófia történetének bemutatásával bevezesse az érdeklődő olvasót a természetfilozófiába. De a természetfilozófia-történet a gondolkodás történetében előforduló meghatározott természetfilozófiák tanulmányozása révén ugyanakkor megpróbálja követni a természet fogalmának történeti alakulását is, és így hozzásegíthet napjaink természetfelfogásának jobb megértéséhez. Más szempontból az is fontos lehet, hogy a filozófiai gondolkodásnak a természet megértésében megfigyelhető működésmódja a filozófia természetét szintén jelentős mértékben jellemzi s tanulmányozása hozzájárulhat a filozófia szemléletmódjának és mondanivalójának tartalmasabb elsajátításához.

Mindazonáltal e történettel való ismerkedés során hasznos lehet a filozófia, a tudomány, a természet és a természetfilozófia fogalmainak előzetes értelmezése, amely – talán még kezdetlegességében is – hozzásegítheti az olvasót a jegyzet későbbi fejezeteiben előadottak sikeresebb követéséhez. Az alábbiakban bemutatjuk e fogalmak egy lehetséges értelmezését, de szeretnénk hangsúlyozni, hogy az itt előadottak semmiképpen sem tarthatnak igényt a fentebb említett értelmezést segítő szerepnél többre. Egy elfogadhatóbb filozófia-, természet-, természetfilozófia-, vagy tudományfogalom kialakítása már a tisztelt Olvasó saját, senki által sem átvállalható feladata.

.. 1.1. A filozófia és a tudományok viszonya

Célunk tehát a természetfilozófia fogalmának értelmezése. De mivel a természetfilozófiát valami módon a filozófiához tartozónak gondoljuk, világos, hogy a természetfilozófia értelmezését nem lehet különválasztani a filozófia egészének értelmezésétől, csak azzal együtt vizsgálható és ragadható meg. Ilyenformán a természetfilozófia fogalmának megértéséhez termékenyebb kiindulópontnak mutatkozik a "Mit értünk természetfilozófián?" kérdés helyett, előbb, a "Mi a filozófia?" kérdéskör vizsgálatába fogni, mert csak az e kérdésbeli, világosan körvonalazott álláspont elfogadása után lehet eljutni a természet, a tudományok és a természettudományok fogalmaival együtt a természetfilozófia fogalmának kialakításához, státuszának kijelöléséhez és feladatának értelmezéséhez.

... 1.1.1. Világnézet és filozófia

A filozófia emberi termék. Sok vonatkozásában megegyezik más termékekkel, sokban pedig eltér tőlük. Sajátos emberi szükségleteket elégít ki – ezért állítjuk elő mindig újabb és újabb változatait. Keletkezésének körülményeit és folyamatát az emberi tevékenység tanulmányozása révén érthetjük meg.

Az ember tevékeny lény. Tevékenységéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik cselekedeteinek, mindenkori gyakorlati aktivitásának tudati tükröződése, mindenekelőtt a tevékenysége során keletkező tapasztalatok megerősödése és meggyengülése, megváltozása és állandósulása, halmozódása és rendszereződése. Az ember gyakorlata ily módon kettős megalapozást tesz lehetővé és kívánatossá, s a létben fellelhető alapjai mellett szükségletté válik e gyakorlat tudati megalapozása is. (Egyszerűen szólva: életkörülményeink és az azokra vonatkozó gondolataink együttesen határozzák meg tetteinket.) A tudati megalapozás szükséglete a tapasztalatok azonosítása és gyűjtése, megerősítése-megszüntetése, megváltoztatása és állandósítása, felhalmozása és rendszerezése révén elégítődik ki, vagyis: az ember tevékenysége során befolyásolja életviszonyait és ismereteket is szerez.